Elözönlötték Gyulafehérvár utcáit és tereit az ország minden tájáról, valamint külföldről összesereglett románok, hogy megünnepeljék az 1918-ban kimondott egyesülési nyilatkozat századik évfordulóját – helyszíni riportunk az Erdély történelmi fővárosában zajló eseményekről.
Klaus Johannis szerint a románok ma is azokban az európai értékekben, a jogállamiságban, a szabadságban és a szolidaritásban hisznek, amelyeket száz évvel ezelőtt, a Nagy Egyesüléskor tűztek ki maguk elé.
Bírálatok középpontjába került a Romániát reklámozó négyperces film, amelyet a bukaresti kormány készíttetett az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumára.
Közép- és hosszú távon a demográfia alakítja a történelmet, így azt gondolom, hogy Erdély az 1914–1918-as világháború nélkül is Romániához csatlakozott, közeledett volna – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Adrian Cioroianu történész.
A politika – legyen az román vagy magyar –, mindig táplálkozni fog a történelmi tapasztalatokból és nem mindig a kívánt irányba befolyásolja az emlékezetpolitikai folyamatokat – állapította meg lapunknak Fodor János marosvásárhelyi történész.
Ordító ellentmondás a mélypontra süllyedt romániai jogállamiság és a látványos jubilálás közötti ellentét, de ennél is nagyobb az ellentmondás az államfő által említett „európai szellemiség” és az erdélyi magyarság sérelmére elkövetettek között – jelentette ki Tőkés L
A román kormány minden romániai gyermek számára a magyarországi babakötvényhez hasonló megtakarítási számlát nyit, amely a szülők és az állam befizetéseit gyűjti össze. Nő a minimálbér az építkezési ágazatban, és emelik a hadirokkantak járandóságát is.
Az erdélyi magyar önkormányzati tisztségviselők többsége nem kíván részt venni a december elsejei centenáriumi ünnepségen, aki pedig mégis elmegy, az nem fog felszólalni. Sokan inkább a pihenőszabadságot választják.
Egységre, „a román-román háború” lezárására szólított fel Liviu Dragnea képviselőházi elnök a parlament ünnepi ülésén, amelyre az egyesülés centenáriuma alkalmából került sor.
A romániai nemzeti kisebbségek alapvető jogait az 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat garantálta – jelentette ki Viorica Dăncilă miniszterelnök szerdán a parlament centenáriumi díszülésén. Az RMDSZ vezérszónoka számon kérte a száz éve tett ígéreteket.
Tilos lesz az alkoholos italok árusítása Gyulafehérváron a szabadtéri ünnepségek helyszínei közelében december elsején.
Frissen kapott, Erdővidék Kultúrájáért díjáról, szerteágazó történészi munkásságáról kérdeztük Benkő Leventét. Az újságíró, történész, lapunk volt munkatársa arról is beszélt, miként kellene viszonyulniuk az erdélyi magyaroknak a románság december elsejei ünnepéhez
Románia kényszeredetten készül megünnepelni századik születésnapját. Az ország úgy vág neki a december elsejéhez kapcsolódó rendezvénysorozatnak, mint egy öreg, megfáradt, saját magára és a világra egyaránt ráunt ember, aki számára a születésnap megülése sokkal inkább nyűg, mintsem ünnep.
Túl fontos a december elsejei nemzeti ünnep, a Nagy Egyesülés centenáriuma ahhoz, hogy erre a napra tüntetéseket szervezzenek – vélekedett hétfőn Viorica Dăncilă román miniszterelnök.
Bocsánatkérést vár Sebastian Cucutól, Kovászna megye prefektusától Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke a magyarokat diszkrimináló és sértő kijelentései miatt.
A román hatóságok elvárják, hogy a helyi önkormányzati vezetők „jóhiszeműen” vegyenek részt a centenáriumi ünnepségen. Minderről Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektus beszélt a centenáriumra szervezett programok ismertetésekor.
Határozottan cáfolták a Krónikának a magyarországi román közösség képviselői Eugen Tomac állítását, miszerint a magyarországi román pedagógusoknak a budapesti hatóságok megtiltották, hogy részt vegyenek egy román centenáriumi ünnepségen.
Sógor Csaba strasbourgi felszólalásában úgy vélekedett: mivel a gyulafehérvári ígéreteket nem váltotta be a román állam, a magyarokcsak akkor tudják megünnepelni a nyilatkozat 100 éves évfordulóját, amikor a benne foglaltak megvalósultak.
Látogatottsági adatok