Májusi, első bemutatása óta egyre több elismerést seper be Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítása. A könyvet legközelebb Bonchidán mutatják be újra szeptember 22-én.
Nő és férfi viszonyáról, a vágy pusztításáról, tőzsdei krachról, kilátástalanságról szól a Kolozsvári Állami Magyar Színház évadnyitó előadása, a Lulu. Frank Wedekind expresszionista művét Eszenyi Enikő vitte színre.
„Nincs befejezve a történet, ahogy a való életben sincs befejezve a rendszerváltás. Vannak elvarratlan szálak, régi figurák köpenyéből bújnak elő mások” – jelentette ki legújabb regényéről Király Farkas.
„Ez a legnagyobb ajándék, amit a magyarság adhatott a románoknak” – jellemezték Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítását a kiadvány kolozsvári bemutatóján. A román kiadás kezdeményezői, szorgalmazói a megjelenés körüli nehézségekről is szót ejtettek.
Kalotaszeg egyik legszebb falujáról, a Kolozs megyei Körösfőről szól az a könyv, amelyet Péntek Tímea fiatal orvosnő írt. A kötet a település történetébe, hétköznapjaiba, hagyományaiba, kultúrájába, népviseletébe, nyelvjárásába enged betekintést.
Színháztörténeti pillanat és igazi ünnepnap lesz a Harag György Társulat számára a pénteki nap, amikor a Hám János (egykori Bem) utcában leteszik az alapkövét Szatmárnémeti új stúdiószínházának az évekkel ezelőtt összedőlt Bem utcai zsinagóga helyén.
Háromszék még élő, valamint kihalófélben lévő népi mesterségeit összesítő, leltározó és népszerűsítő projektet, a mesterségeket bemutató online felületet, és kötetet mutattak be Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában péntek délután.
Barabási Albert-László világhírű tudós legújabb, A képlet című könyvét mutatják be Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Auditorium Maximum termében, október 4-én 19 órától.
Felszabadultan fog távozni a néző az Úrhatnám polgár kolozsvári bemutatójáról – ígéri Mihai Măniuțiu rendező, aki mai, modern környezetbe helyezte Molière örökzöld vígjátékát. A premiert vasárnap tartják a kincses városbeli magyar teátrumban.
Igazi irodalmi csemegét, Lászlóffy Aladár történelmi regényét mutatták be a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét nyitónapján. A költőként ismert és elismert Lászlóffy Aladár Dühöng a déli szél című prózakötetének bemutatójára csütörtök délután került sor.
Tizenhárom erdélyi borvidéket, szőlőfajtákat, valamint tizenegy erdélyi borászatot és pincészetet gyűjt össze a Kárpát-medencei Borkalauz Erdély című kiadványa, amelyet kedden mutattak be Budapesten.
Petőfi Sándor otthon felejtette a Nemzeti dalt, melyet a közhiedelemmel ellentétben soha nem szavalt el a Nemzeti Múzeumnál és Táncsics Mihálynak kiszabadítása után esze ágában sem volt megjelenni a színházi díszelőadáson, hiába akarta látni a nép.
Fodor Sándornak a tudatos jóhiszeműsége, segítőkészsége, hiteles írói és emberi mivolta elevenedett meg az öt éve elhunyt íróról, műfordítóról szóló tanulmánykötet kolozsvári bemutatóján.
Mindig is érdekelte Kovács András Ferenc költőt a közélet, nem szokott hallgatni, ha mondanivalója van, a közéleti kérdések a Saltus Hungaricus kötetében erőteljesen jelen vannak, de más köteteiben is megtalálhatók.
Gerlóczy Márton magyarországi írónak, Áprily Lajos dédunokájának legújabb, Mikecs Anna: Altató című könyvét mutatják be Kolozsváron a szerző jelenlétében.
Éles bírálatot fogalmazott meg Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke a Markó Béla költő, politikus és Lengyel László közgazdász-politológus kötetét ismertető, több erdélyi várost érintő bemutatósorozat kapcsán.
Vajon hiábavaló volt-e az elmúlt 30 év? – erre a kérdésre keresi a választ Markó Béla költő, politikus és Lengyel László közgazdász-politológus Engedd hazámat értenem című beszélgetéskötete, melyet csütörtökön este mutattak be Kolozsváron.
Karády Katalin, a halhatatlan díva emlékét idézték meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott szerdai rendezvényen, amelyen a szerző jelenlétében mutatták be Péter Zsolt Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére című könyvét.
Látogatottsági adatok