Befejezetlen történet a rendszerváltásról – Király Farkas legújabb regényét mutatták be a Kolozsvári Magyar Napokon

Pap Melinda 2019. augusztus 26., 16:44 utolsó módosítás: 2019. augusztus 26., 16:46

„Nincs befejezve a történet, ahogy a való életben sincs befejezve a rendszerváltás. Vannak elvarratlan szálak, régi figurák köpenyéből bújnak elő mások” – jelentette ki legújabb regényéről Király Farkas. A kolozsvári származású, Budapesten élő író, költő Sortűz című regényét a Kolozsvári Magyar Napok keretében mutatták be Magyarország kolozsvári főkonzulátusának rendezvénytermében.

Király Farkas, Márton Evelin és Karácsonyi Zsolt a rendezvényen Fotó: Pap Melinda

Márton Evelin író, rádiós szerkesztő kérdéseire válaszolva a szerző elmondta: művének ötletét az adta, hogy 1989-ben, a forradalom kitörésekor volt sorkatona, így saját és generációtársainak a tapasztalatait fűzte össze benne. A naplószerű szerkezetű regény négy szereplő – egy román, egy magyar, egy sváb és egy szerb katona – szemszögéből láttatja a történéseket, ugyanilyen sokszínű volt az alakulat is, melyben a szerző szolgált.

Az aradi várban állomásozó gépesített lövészezredben 1700-an voltak, intervenciós brigádként küldözgették őket oda, ahova kellett.

Mai napig nem tudom, hogy mi voltunk a legjobbak, vagy tényleg feláldozhatók voltunk”

– jelentette ki Király Farkas. Elmondta, volt ugyan kiképzés, de a sorkatonákat utána mezőgazdasági munkára, bányába vagy valamelyik szocialista építőtelepre vitték építeni a szocializmust. A fizikai megterhelésnél csak a lelki terror volt rosszabb, erről azonban kevesen beszéltek. „Kikapcsoltad azt a részedet, hogy túléld. Másik személyiséget húztam magamra, mint egy virtuális golyóálló mellényt, hogy védjem magam” – mesélte a rendszer ellen bevetett saját önvédelmi stratégiáját Király Farkas. Mivel nem állt rendelkezésükre pszichológus, akivel kibeszélték volna traumatikus élményeiket, egymással osztották meg. „Elég népszerű fickó voltam, így sokan elmondták nekem a tapasztalataikat” – emlékezett vissza a szerző, aki már akkor sejtette, hogy az anyagból egyszer könyv születik.

Saját és bajtársai tapasztalatait végül a korabeli sajtóból szerzett információkkal dolgozta össze, így született meg a regény.

„Nem történelmi vagy háborús regény, de sok dokumentumértékű adat van benne nevek és helyszínek nélkül” – jellemezte művét a szerző. Király Farkas első kisregénye azokról a fiatalokról szól, akiknek nemcsak a gyakorlótéren, hanem a harcokban is helyt kellett állniuk. „A kiskatonák közül van, aki elesik, másikuk megroppan az átéltek súlya alatt, és van, aki így vagy úgy, de túléli. A háború ugyanis nem nézi, hogy ki milyen nemzetiségű” – áll a kötet ajánlójában.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat