Fotó: Biró István
Fodor Sándornak a tudatos jóhiszeműsége, segítőkészsége, hiteles írói és emberi mivolta elevenedett meg az öt éve elhunyt íróról, műfordítóról szóló tanulmánykötet kolozsvári bemutatóján.
2017. december 10., 15:382017. december 10., 15:38
2017. december 10., 17:512017. december 10., 17:51
Fodor Sándor emberi arca, segítőkészsége, „elegáns úriember” mivolta bontakozott ki azon a kolozsvári beszélgetésen, melyen a Csipike írójáról tartott emlékkonferenciára írt tanulmányokat tartalmazó kötetet mutatták be. Az Erdélyi Magyar írók Ligája (E-MIL) – melynek Fodor volt az első elnöke – márciusban egész napos konferenciát szervezett az író halálának ötödik évfordulója alkalmából, melyen felidézték alakját, munkásságát az előadók.
Emlékkonferenciát tartanak Fodor Sándor író halálának ötödik évfordulóján Kolozsváron. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának hétvégi rendezvénysorozata keretében értékelik és újraértékelik Fodor Sándor életművét.
A Bulgakov kávéházban tartott csütörtök esti kötetbemutatón Karácsonyi Zsolt E-MIL-elnök köszöntője után Egyed Péter író, filozófus, egyetemi tanár és Bodó Márta újságíró, szerkesztő válaszolt Serestély Zalán kérdéseire, és idézte meg Fodor Sándor szellemét. Elsőként az általa betöltött mentorszerepre hívták fel a figyelmet, Egyed Péter szerint ugyanis
Szakmai szempontból, talán szász ősei miatt is rendkívül precíz volt, ha kritikát írt, halhatatlanul kivesézte az ismerethiányt, pontatlanságot, emlékezett Egyed Péter, aki szerint az emberi kommunikációban is az egyenességre törekedett, így az akkori szocialista világban „felszabadító élmény volt” vele beszélgetni.
Szobrot állítanának szülővárosában, Csíkszeredában az öt éve elhunyt Fodor Sándor József Attila-díjas írónak, szerkesztőnek.
Bodó Márta szerkesztő gyerekként, Napsugár-olvasóként ismerte meg Fodor Sándort, majd 1990 után, a katolikus sajtó indulásakor munkatársként találkozott újra vele, mint fogalmazott, már nem a nagy írót, hanem egy emberi, barátságos személyt ismert meg. „Naiv nagy gyermek volt”, különösen egyházpolitikai vonatkozásokban, emlékezett.
jelentette ki. Az, hogy számos írása közül a többség csupán a Csipike-sorozatot ismeri, az akkori „királycsináló” kritikusok hibája is, vélte Egyed Péter, aki szerint az erdélyi magyar irodalom szegényíti magát azzal, hogy mindig csak néhány nevet propagál. Fodor Sándornak is a Pantheonban kellene lennie, ez mindannyiunk felelőssége, vélte az író kevésbé ismert kisregényeire utalva.
Fotó: Facebook/EMIL
Bodó Márta szerint
Csíki születésűként Fodor Sándor egyfajta mediátorként is működött a székelyföldi és kolozsvári értelmiség között, tudatosan vállalta ezt a szerepet, vélte Bodó Márta, aki szerint a katolikus lapokban főleg általa volt jelen Csíksomlyó, a ferences lelkület. „Ezt a mediációt önmagában is folytatta, nagyon igyekezett az ottani barátainak ezt a higgadtabb megközelítést közvetíteni” - fogalmazott. Elhangzott, lokálpatriótaként visszajárt Csíkszeredába, rendszeresen felbukkant az ottani szerkesztőségekben is.
„Nem nézte el a világnak azt, amilyen, de megpróbálta úgy megközelíteni, hogy az emberség kerüljön ki győztesen. A szelídség ereje volt az övé" – így jellemezte Fodor Sándort Gálfalvi Zsolt a szombat esti kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen.
De fizikailag is jelen volt Kolozsváron is, a belvárosban, a különböző szerkesztőségekben.
aki szerint a korkülönbség ellenére közkedvelt volt a fiatalok körében, nem véletlenül választották az E-MIL elnökévé. Sok más íróval szemben hiteles volt, összegezte népszerűségének okát Egyed Péter.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!