Tamás Sándor, Pozsony Ferenc, Kinda István és Imreh István a kolozsvári rendezvényen
Fotó: Kiss Judit
Háromszék még élő, valamint kihalófélben lévő népi mesterségeit összesítő, leltározó és népszerűsítő nagyszabású projektet, a mesterségeket bemutató online felületet és kötetet mutattak be kiállítással egybekötve Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában péntek délután.
2019. február 23., 12:042019. február 23., 12:04
2019. február 23., 12:262019. február 23., 12:26
Kárpát-medencei viszonylatban Háromszék élen jár a népi értékek szakszerű feldolgozásában, népszerűsítésében – hangzott el az eseményen, amelyen Kinda István, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója, Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke ismertette az immár több évre visszanyúló kezdeményezést.
A Kovászna megyei önkormányzat támogatta és támogatja a népi értékek kutatását, felleltározását és széles körben való megismertetését – hangsúlyozta Tamás Sándor. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár rámutatott,
Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója részletesen ismertette a térség gazdag néprajzi hagyományait és kulturális értékeit összesítő kutatást és annak eredményeit. A munka során 45 féle még élő foglalkozás dokumentálását végezték el, egy Norvégia, Izland és Liechtenstein által támogatott program keretében elkészítették 250 népi mester szakmai portréját, létrehozták a mesterségek.ro honlapot, amelyen román és angol felirattal is meg lehet tekinteni tíz, népi mesterségeket bemutató kisfilmet.
Imreh István arról is beszélt, a tervek közt szerepel, hogy
A kezdeményezés keretében Vargyasi Leventének és Kinda Istvánnak több, számos díjjal elismert filmje is készült: a Tehenesek, A sár mesterei, a Meszesek című dokumentumfilmek. A népi mesterségeket ismertető anyagokat, filmeket Kovászna megye minden nagyobb iskolájába, könyvtárába eljuttatták, hogy a fiatal nemzedék is ismerje meg a népi értékeket, amelyek köyül több eltűnőfélben van: például a téglavetés, szénégetés, mészégetés – utóbbi pár év leforgása alatt teljesen eltűnt a mesterségek palettájáról.
A kezdeményezésnek az is célja, hogy maguk a mesterek legyenek ismertebbek saját közösségükben, önértékelésüket erősíteni kell, hogy a meglévő tudást ők maguk, a közösség is tekintse értéknek – mondta Imreh István.
amely igényesen összeállított képanyaggal szemléltetve mutatja be a térség közösségeinek még élő mesterségeit. A becslések szerint a megyében több mint ezer ember kiváló szakmai szinten, mesterfokon ismerője és űzője egy vagy több hagyományos foglalkozásnak. “A tizenkilencedik század végén készült összeírásokban több mint száz mesterségről lehet olvasni, egy-egy faluban 20 ilyen foglalkozást is űztek, mára alig egyet-kettőt. Szerencsés időpontban folyt és folyik az értékfelmérő program: kutathattuk volna levéltárban is a mesterségeket, viszont nyilvánvaló, hogy a legsürgősebb a terepmunka, hiszen a szemünk előtt tűnnek el népi foglalkozások. Ez természetes, az életkörülmények és igények változása magával hozza egyes hagyományok eltűnését, nekünk pedig kötelességünk dokumentálni, hogy az archaikus tudás és technológia ne merüljön teljesen feledésbe” – fogalmazott Kinda István.
A rendezvényen a mesterségeket bemutató pannókból készült kiállítást is meg lehet tekinteni még egy hónapig a Kriza János Néprajzi Társaság székházában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!