Jakabffy Tamás, a kötet szerkesztője és László Noémi költő a bemutatón
Fotó: Bethlendi Tamás
Igazi irodalmi csemegét, Lászlóffy Aladár történelmi regényét mutatták be a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét nyitónapján. A költőként ismert és elismert Lászlóffy Aladár Dühöng a déli szél című prózakötetének bemutatójára Magyarország kolozsvári konzulátusának kiállítótermében került sor csütörtök délután.
2018. május 11., 14:092018. május 11., 14:09
2018. május 11., 14:502018. május 11., 14:50
A regényről a kötet szerkesztője, Jakabffy Tamás és László Noémi költő, a Helikon szerkesztője beszélgetett. Fény derült arra, hogy
Továbbá, hogy egy pályázatra készült még 1999-ben, de valamiért (talán mert még nyersnek érezte és tovább akart rajta dolgozni?!) nem küldte el a pályázat kiíróinak a költő.
Elég egy pillantást vetni a címre, a magyar emlőn nevelkedett olvasó máris tovább mormolja a verssorokat (ha az első soron hezitál is egy kicsit): „Sűrű setét az éj, / Dühöng a déli szél, Jó Budavár magas / Tornyán az érckakas / Csikorog élesen.” A kortárs költő nem véletlenül idézi emlékezetünkbe a jeles előd, Arany János egyik legismertebb balladájának sorait. Ezzel már óhatatlanul le is ütötte az alaphangot, körvonalazta a témát: a Hunyadiak vészterhes, csatározásokkal, viszálykodásokkal és vetélkedésekkel teljes, ármánykodásoktól és árulásoktól sem mentes világában járunk, a 15. századi Erdélyben.
Az evangéliumi szerkezetet idéző fejezetcímek – I. János könyve, II. Erzsébet könyve, III. László könyve, IV. Mátyás könyve – pedig mintegy eligazításul szolgálnak a Hunyadi családfát és a bonyodalmas történelmi korszakot illetően.
Lászlóffy Aladár művében hiába keresnénk az elejétől a végéig vonuló koherens epikai szálat, a történelmi regények megszokott zsinórmértékét. A szerző a részletek felől közelít a témához, mintegy mozaikszerűen építkezik: hol egy korabeli jobbágyfalu belvilágát jeleníti meg, hol a Hunyadiak címerállatáról értekezik, egy-egy törökökkel folytatott csata kimenetelét boncolgatja; Hunyad vára építőmestereinek vetélkedését ecseteli; egy firenzei templom Mária-szobrának vonásaiban sejteti fel Szilágyi Erzsébet képmását, esetleg a Hunyadi család legendáriumának megfejtésével próbálkozik… – mindezt lírikushoz méltó felütéssel, cizellált nyelvezettel, rendkívül képszerűen.
A posztumusz prózakötet a Kriterion Kiadónál jelent meg
Fotó: Bethlendi Tamás
Tény, hogy aki olvasmányélményeinek vagy történelmi tanulmányainak köszönhetően nem mozog otthonosan ebben a régmúlt közegben, aki nem elég vájt fülű, nehezen tud eligazodni e montázstechnika útvesztőiben, amelyből mégis az olvasó szeme láttára alakul ki egy összefüggő korkép.
Miközben a szerző – s ez szintén László Noémi meglátása –, akit kortársai, ifjabb munkatársai méltán tartottak két lábon járó enciklopédiának, bőkezűen ontja a naprakész korabeli dátumokat, csatákra, seregekre, fegyverzetre, no meg mellékszereplőkre vonatkozó valós történelmi tényeket.
Magyar szerzők románra fordított műveire, valamint eddig ismeretlen Lászlóffy Aladár-regény bemutatására is összpontosít a 8. kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amely négy napon keresztül várja május 10. és 13. közöttt az érdeklődőket.
A 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten igazi meglepetésként, irodalmi csemegeként veheti hát kézbe ezt a rendhagyó történelmi regényt – a lírai költő mégiscsak lírai fogantatású epikai elkalandozását – minden erdélyi, erdélyiségre fogékony magyar olvasó.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!