Magyar ajándék a román olvasóközönségnek – Bemutatták Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítását Kolozsváron

•  Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok

Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok

„Ez a legnagyobb ajándék, amit a magyarság adhatott a románoknak” – jellemezték Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítását a kiadvány kolozsvári bemutatóján. A román kiadás kezdeményezői, szorgalmazói a megjelenés körüli nehézségekről is szót ejtettek.

Pap Melinda

2019. augusztus 19., 16:282019. augusztus 19., 16:28

2019. augusztus 19., 16:332019. augusztus 19., 16:33

Hiába nélkülöz mindenfajta sovinizmust, nacionalizmust, a magyar gróf, Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítása nem jelenhetett meg a nagy egyesülés centenáriumának évében – hangzott el a mű román fordításának a Kolozsvári Magyar Napok keretében, vasárnap este tartott bemutatóján. A Román Kulturális Intézet által kiadott mű a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, a bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézet és az Erdélyi Gondolat Egyesület támogatásával jelent meg, bemutatóját májusban tartották a bukaresti könyvvásáron. A szimbolikus helyen – az író egykori otthonában – a kolozsvári Bánffy-palotában tartott erdélyi bemutatón népes közönség volt kíváncsi rá, és a hol magyarul, hol románul elhangzó méltatásokra.

A Monarchia szétesésének krónikája

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja köszöntőjében rámutatott: egymás megismeréséhez a kultúrán keresztül vezet az út, ez az előítéletek csökkentésére is jó módszer.

Marta Petreu filozófus, kritikus, költő, az előszó írója valóságos remekműnek, a legjobb minőségű prózának titulálta Bánffy művét, mely egyben egy történelmi korszak hanyatlásának, az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének a krónikája.

Úgy vélte, a román fordítás azért is értékes, mivel román szerzők nem írtak az erdélyi elitről, hiszen nem nyerhettek betekintést annak életébe. Bánffy művének cselekményét felidézve rámutatott, ebben két sík – politikai és személyes – váltja egymást, és számos mitológiai elemet is felfedezni benne. Főhősnőjének, Adrienne-nek – mint mitológiai mintájának, Diána istennőnek – túlzott kötelességtudata miatt nem teljesülhet be a Bánffy alteregójával, Abédy Bálinttal való szerelme.

Ő egyébként az egyetlen pozitív szereplő a regényben, hisz míg kedvesét isteníti, kora nemességét nem kíméli a jó karikaturistaként is számon tartott író, sőt vádolja a nemességet a Monarchia hanyatlása miatt. Több száz szereplője között furcsa, különc egyéniségek is vannak, ők is alátámasztják a politikum bűnösségét.

•  Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok Galéria

Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok

Marta Petreu rámutatott,

Bánffy könyve románul is olvasmányos, rabul ejti olvasóit. Külön érdeme, hogy semmilyen sovinizmus nem érhető tetten benne, hiszen a gróf objektíven figyelte korát, annak minden társadalmi osztályát, és gondolkodott róla.

Úgy beszél a mócvidéki románokról, ahogy egyetlen román szerző sem, mutatott rá Kósa András László, a bukaresti Balassi Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Kifejtette, ezért is furcsa, hogy az Erdély-trilógia román fordítása terveikkel ellentétben nem jelenhetett meg a centenárium évében.

Lucian Năstasă-Kovács, a házigazda kincses városbeli Szépművészeti Múzeum igazgatója, a könyv bevezető tanulmányának szerzője és a jegyzetek összeállítója szerint ezt néha maga a kiadó és a szerkesztő is akadályozta.

Emlékeztetett, mikor Bánffy Miklós – a Bethlen-kormány volt külügyminisztere – 1926-ban visszatelepedett az időközben Románia részévé vált Erdélybe, nem politizálhatott, így már-már rákényszerült arra, hogy az irodalommal, művészettel foglalkozzék.

S mikor rájött, hogy a kortárs erdélyi magyar írók szintén nem ismerik az erdélyi arisztokrácia életét, kötelességének érezte, hogy maga írjon róla. „Bánffy műve az Osztrák–Magyar Monarchia hanyatlásának tökéletes freskója” – jelentette ki Năstasă-Kovács, aki szerint a grófot az ember érdekelte, így valamennyi társadalmi kategóriáról hű jellemrajzot mutat.

Hangsúlyozta, a mű román fordítását a kritika is jól fogadta, alig pár hónappal a megjelenése óta már nagy visszhangja van, hiszen olyan könyv, mely jelentősen hozzájárul majd a különböző erdélyi nemzetiségek, vallási felekezetek megismeréséhez.

Kihívást jelentett a fordítás

A jelenlévők külön méltatták a terjedelmes mű fordítóját, a távollévő Marius Tabacut, aki nemcsak lefordította Bánffy trilógiáját, hanem „átültette” azt román nyelvi közegbe. Mile Lajos felidézte, hogy az eredeti regényben maga is több, számára ismeretlen szóval találkozott, hiszen a gróf sok tájnyelvi kifejezést használ.

•  Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok Galéria

Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok

Marius Tabacu az MTI-nek korábban maga is elmondta: kihívást jelentett számára a fordítás, hiszen a gróf kiválóan ismerte a természetet, „minden fűszálnak tudta a nevét, így nehéz volt megtalálni valamennyi növény román megfelelőjét”. Ilyenkor a már korábban megjelent német és francia fordítás is segítséget jelentett, az Erdély-trilógia ugyanis már számos nyelven megjelent. A kolozsvári műfordító reményét fejezte ki, hogy a román közönség jól fogadja a művet.

Idézet
Azért fontos, hogy a román olvasókhoz is eljut ez a mű, mert megtudhatják, miként gondolkodott egy magyar arisztokrata a románságról, a regénynek ugyanis nagyon sok román szereplője van. A gróf a román parasztokkal, a mócokkal nagyon jó viszonyban volt, szépen írt róluk”

– mondta Marius Tabacu, aki szerint Bánffy regényében nincs semmi olyan, amitől a románság sértve érezheti magát. Emlékeztetett, hogy a grófok általában a román köztudatban elnyomókként jelennek meg, de Bánffy nem az a fajta volt, aki ostorral verte a román parasztokat, hanem ellenkezőleg, segíteni akart rajtuk.

korábban írtuk

Románra fordítják Bánffy Miklós novelláit
Románra fordítják Bánffy Miklós novelláit

Román nyelvre fordítják Bánffy Miklós néhány novelláját a Transylvania Trust Alapítvány által szervezendő fordítóműhely keretében, amelyen egyetemi hallgatók vesznek részt szeptember 11–16. között a bonchidai Bánffy-kastélyban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 28., csütörtök

Kísérletezésből születő saját színházi nyelv – Bocsárdi László rendező a 40 éves Figura jubileumára készülő koprodukcióról

Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.

Kísérletezésből születő saját színházi nyelv – Bocsárdi László rendező a 40 éves Figura jubileumára készülő koprodukcióról
2025. augusztus 28., csütörtök

Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek Nagyszentmiklóson

Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.

Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek Nagyszentmiklóson
2025. augusztus 27., szerda

Elkezdte 81. évadát, öt új premierrel készül a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat

Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.

Elkezdte 81. évadát, öt új premierrel készül a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat
2025. augusztus 27., szerda

Két magyar film debütál a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon

Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.

Két magyar film debütál a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon
2025. augusztus 26., kedd

Székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait a székelyudvarhelyi társulat

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.

Székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait a székelyudvarhelyi társulat
2025. augusztus 25., hétfő

Bejelentette idei jelöltjeinek listáját a Csíky András Alapítvány Kuratóriuma

A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.

Bejelentette idei jelöltjeinek listáját a Csíky András Alapítvány Kuratóriuma
2025. augusztus 25., hétfő

Új igazgató vezeti a Maros Megyei Múzeumot

A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.

Új igazgató vezeti a Maros Megyei Múzeumot
Új igazgató vezeti a Maros Megyei Múzeumot
2025. augusztus 25., hétfő

Új igazgató vezeti a Maros Megyei Múzeumot

2025. augusztus 25., hétfő

Az erdélyi gasztronómia szerelmese, aki átverte Ceaușescut – Kövi Pálról tekinthető meg tárlat Kolozsváron

Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.

Az erdélyi gasztronómia szerelmese, aki átverte Ceaușescut – Kövi Pálról tekinthető meg tárlat Kolozsváron
2025. augusztus 21., csütörtök

Áttekinthetővé, kutathatóvá válik a Kriterion Könyvkiadó termése, könyvtár nyílt a Kolozsvári Magyar Napokon

A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.

Áttekinthetővé, kutathatóvá válik a Kriterion Könyvkiadó termése, könyvtár nyílt a Kolozsvári Magyar Napokon
2025. augusztus 19., kedd

Vándorló rovatok, megőrzött folytonosság: tárlat a Helikon folyóirat 35 évéről a Kolozsvári Magyar Napokon

Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.

Vándorló rovatok, megőrzött folytonosság: tárlat a Helikon folyóirat 35 évéről a Kolozsvári Magyar Napokon