Az alkotmánybíróság minden jogi logikát és tisztes emberi ítélőképességet semmibe vevő határozata – mely gyakorlatilag az átvilágítás intézményének felszámolását célozta meg – a civil társadalom heves tiltakozását váltotta ki. Persze, a tegnapi Egyetem téri tüntetés, amelyen körülbelül félezer ember vett részt, távolról sem idézte meg a kilencvenes évek elejének Egyetem terét, amikor a demokrácia és posztkommunista restauráció sokkal...
Premisszaként fogadjuk el az Alkotmánybíróság csütörtöki ítéletét: a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács közel tíz évvel ezelőtti megalakulása óta alkotmányellenesen fejtette ki tevékenységét.
Amikor az igazságszolgáltatás reformjának szükségessége kerül terítékre, a romániai politikusok és véleményformálók jelentős része ma már hajlamos Traian Bãsescu beteges mániájaként, politikai rögeszméjeként láttatni a kérdést. Lapozzuk csak vissza a téma legutóbbi fejleményeinek ügycsomóját!
A legkönnyebb feladatot teljesítette a romániai magyarság RMDSZ-en kívüli életet is élhetőnek tartó és szorgalmazó része: tegnap bejegyezték az önmagát eleve versenypártként definiáló Magyar Polgári Pártot. Bár nyilván akadnak, akik a „legkönnyebb” jelző láttán azonnal a korábbi pártbejegyzések sikertelenségét ajánlják a figyelmünkbe, kitartunk állításunk mellett. A neheze ugyanis csak most kezdődik.
Csendes morgással vették tudomásul az RMDSZ egyes területi és helyi szervezeteinek vezetői, hogy a helyhatósági választások előkészítéséről készített szabályzat a felelősség kérdésére is kitér. Az SZKT elmúlt hét végi ülésén megvitatott dokumentum eredeti változatában a 2004-es önkormányzati választások eredményeit jelölte ki mércének, és valamennyi olyan településen, illetve régióban tisztújítást helyez kilátásba, ahol a szövetség a...
Az SZKT szombati ülésének lagymatag unalmassága, melyet a Torótól egyébként már rég megvont bizalom hivatalos formába öntése sem tört meg, hű tükre az RMDSZ tanácstalanságának.
Várható volt, hogy a felvidéki magyarságot érő folyamatos támadások előbb-utóbb elérik a magyar nyelvű sajtót is. A Pátria Rádió igazgatójának elbocsátása ügyében bizonyára többféle forgatókönyv is létezhet. Ezek közül viszont kétségtelenül az a legvalószínűbb, amely a nemzetiségi diszkriminációról szól – már az elbocsátás indoklása is ezt támasztja alá („rémhíreket keltett” stb.).
Uniós és költségvetési szempontokból is kiegyenesedni látszik a romániai gépjármű-regisztrációs adó ügye. Brüsszel üdvözli az átcímkézett és megszelídített illetéket, a román kormány különösebb presztízsveszteség nélkül sasszézik visszafelé eredeti pozíciójából. Az autópiaci résztvevők mindegyikének jutott az apró elégtételekből, csak az eddigi vásárló érezheti kisemmizettnek magát – joggal.
Teodor Melescanu ideiglenes miniszter jogi szakértők procedurális tudására bízta a kormány és az államfő közötti „doszáros” patthelyzet feloldását. Mi sem természetesebb: jogállamban csakis az eljárások személytelensége, mechanizmusszerű – mindentől és mindenkitől független – működése biztosítja a pártatlanságot.
Ha a vasárnapi és a négy évvel ezelőtti elnökválasztás első fordulójának eredményét összehasonlítjuk, akár azt is mondhatjuk: Szerbiában 2004 óta semmi sem változott. Hiszen akkor is, most is második fordulóra volt szükség, és most is ugyanaz a két politikus jutott tovább: a radikális Tomiszlav Nikolics az első, a demokrata párti Borisz Tadics pedig a második helyen.
Ha kirándultak már folyók vagy patakok völgyében, minden bizonnyal saját élményeket is gyűjtöttek arról, hogy milyen undorító egyveleget tud képezni az iszappal és a part menti növényzettel összevegyült szemét. A legvédettebb rezervátumokban is megszokott annak a látványa, hogy egy-egy korábbi áradás nejlonzacskókat tűzdelt az ágakra, pillepalack-hegyeket alakított ki.
Ironikus hangnemben üzent a hazai magyar sajtónak Kovács Péter az előválasztási rendszer felszámolása mellett érvelő szövegében. Szerinte az előválasztás intézményének megszüntetése azért is rizikós, mert „kirobban a cirkusz”, és – kis túlzással – apokaliptikus címek árasztják majd el bizonyos romániai magyar újságok címoldalát, a sajtó az RMDSZ árulásáról, pártosodásáról beszél majd.
A kiskorú bűnelkövető – fantomképe szerint – fiú, szülőkkel közös háztartásban él, és vagyon elleni bűncselekményt követ el. Legfontosabb jellemzője, hogy 14 év alatti, azaz gyermek, tehát Magyarországon és Romániában nem büntethető. Betöltött 14 év után már fiatalkorúnak számít és rehabilitálható.
Aligha kell meglepődni azon, hogy kiszélesedőben van és extrém formáktól sem mentes azoknak a tiltakozása, akik úgy érzik, kiszorulnak az elismert forradalmárok köréből. Akinek ugyanis egyszer már oklevéllel ismerte el 1989-es forradalmi érdemeit az állam, és megízlelte például az ingyenes közszállítás előnyeit, most nehezen fogadja el, hogy kikerüljön a kedvezményezettek csoportjából.
Fájdalmas az a rövidlátás, amellyel az erdélyi gazdák többsége kezeli a családja megélhetését részben vagy egészben biztosító tevékenységet a csirkekeltetéstől a hagymatermesztésig. Az apáktól örökölt gazdálkodási hagyományok feltétlen vagy kényelmességből, tudatlanságból fakadó tiszteletben tartása ugyanis lassan, de biztosan ledolgozhatatlan hátrányba sodorja őket.
A romániai politikai viszonyokat alapfokon ismerők számára is egyértelmű, hogy Traian Bãsescu elsősorban a liberálisokkal és a kormányfővel szembeni ellenszenve miatt tagadta meg Norica Nicolai igazságügy-miniszterré történő kinevezését.
Ha gonoszak akarnánk lenni, úgy fogalmaznánk: azon csodálkoztunk volna, ha valamilyen ürüggyel nem halasztják el ismét a Magyar Polgári Párt bejegyzését. A jelek szerint ebben ezúttal nem a nagyobbik magyar politikai szervezet a ludas, a helyzet azonban így – egy no name hobbipárt képbe kerülésével – még inkább az abszurd határát súrolja.
Mi szüksége lehet az amerikai elnöknek, hogy olyan, meglehetősen bizonytalan kimenetelű vállalkozásba fogjon, mint amilyennek a tegnap Jeruzsálemben kezdődött, békemissziónak hirdetett közel-keleti útja ígérkezik? Újabb elnöki mandátum tétje nem késztetheti fokozott kockázatvállalásra, hiszen az előválasztások már javában zajlanak odahaza – nélküle. Akkor meg?
Látogatottsági adatok