2008. január 24., 00:002008. január 24., 00:00
Egy újabb átmenet elkerülhetetlen áldozatai lennének azok, akik befizették az eddigi regisztrációs adót? Nem szükségszer?en, s?t. Elérhet?, hogy a készül? – tehát még alakítható – jogszabály vonatkozó passzusai közé kerüljön az alanyi jogon járó kártalanítás cikkelye. A jelenlegi tervezet ugyanis csak egyéni perek kedvez? elbírálása esetén tartja lehetségesnek az adó visszafizetését.
Az ügy normalizálását természetesen nagyban segítené, ha az Európai Közösségek Bírósága is véleményt formálna a kérdésben, ahogy korábban Magyarország vagy Lengyelország esetében tette. Akkor a közösségi joggal ellentétesnek ítélte a magyar regisztrációs adó alkalmazásának gyakorlatát, és kötelezte Budapestet a jogellenesen kiszabott adóterhek visszafizetésére. Hogy a több mint 70 ezer károsultnak csak a töredéke élt a lehet?séggel, az inkább europolgári tudati kérdés, mint a törvénnyel való hadakozás rémét?l való visszariadás.
A román állam ma 245 millió euró ügyében mutat fityiszt károsult polgárainak. Az er?pozícióból való adópolitizálás azonban könnyen öngóllá változhat, hiszen klasszikus emberi reakcióként az adózó majd ott igyekszik visszaszerezni jussát, ahol csak a törvényi kiskapuk megengedik.
A rabló-pandúr játéknál azonban sokkal fontosabb a dolog erkölcsi dimenziója: az az attit?d, amellyel egy kormány kezeli polgárait. Az a korrektség, amelyet nem csak akkor alkalmaz, ha er?sebb prés kényszeríti rá. Befektetésnek mindenesetre sokkal ígéretesebb, mint annak a negyedmilliárdnak a visszatartása, amelyet a román finánc próba szerencse alapon sarcolt frissen euróréveteg polgárain.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Első látásra úgy tűnik, messze van az úzvölgyi katonatemető nyugalmához szükséges rendezés. A Csíkszentmárton község gondozásában lévő temetőben le kell bontani és eltakarítani az illegálisan felállított betonkereszteket. Akkor valójában mi a gond?
Azon valószínűleg kevesen lepődnek meg, hogy Moszkva szemét nagyon szúrja, hogy Moldovának Nyugat-barát, EU-csatlakozást célul kitűző kormánya van.
Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit.
