VEZÉRCIKK – Bár az ország gazdasági-pénzügyi kilátásai nem adnak okot túlzott aggodalomra, nehéz örökséget hagyott maga után az utcai tüntetések nyomására lemondott Ponta-kormány.
2015. november 25., 19:522015. november 25., 19:52
A helyére lépett technokrata kabinet nyakába szakad az ebben az időszakban foganatosított béremelések, valamint a januárban hatályba lépő adó- és áfacsökkentés kigazdálkodása. Ráadásul a jövő évi költségvetés tervezetét is készen kapta meg, amely több mint 4 százalékos gazdasági növekedéssel és a Brüsszel által engedélyezett 3 százalékos költségvetési hiánnyal számol.
Első ránézésre nem is lenne baj, csakhogy a román gazdaság fejlődésének ütemére egyáltalán nem lehet mérget vetni a geopolitikai fejlemények, az Európába áramló népvándorlás, a terrorizmusellenes küzdelem, no meg a közel-keleti konfliktus eszkalálódása miatt. De Dacian Cioloş kormányának dolgát nemcsak külső, hanem belső tényezők is nehezítik.
A politikai osztály – és az azt kiszolgáló sajtó – egy része máris ráirányította az ágyúkat az alig egy hete beiktatott szakértői kabinetre, időnap előtt bizonygatva annak alkalmatlanságát. E téren meglepő egyetértéseknek vagyunk tanúi, egyformán ostorozza az új kormányt Traian Băsescu volt államfő és eddigi kíméletlen politikai ellenfele, Victor Ponta exminiszterelnök. Ennek a furcsa összeborulásnak a legárulkodóbb jele, hogy Băsescu újabban annak a hírtelevíziónak a stúdiójában követeli Cioloşék távozását, amely egy Ponta-közeli médiamogul tulajdona, annak idején pedig élharcosa volt a volt államelnök felfüggesztésének.
Az már csak hab a tortán, hogy egyes politikusok – köztük a titkosszolgálat egykori, jelenleg a Szociáldemokrata Párt szenátoraként tevékenykedő tisztje – hajmeresztő összeesküvés-elméleteket gyártanak a brüsszeli kormányt is megjárt miniszterelnökről. Például hogy a Romániában pornószektaként elhíresült jógamozgalom tagja, politikai előmenetelét pedig annak köszönheti, hogy állítólag a belügyminisztérium egykori kémfőnökének rokona.
A nevetséges vádak is jelzik, Cioloşra kemény esztendő vár a jövő évi választásokig tartó mandátuma alatt, hiszen súlyos bizalomvesztése közepette a politikumnak elemi érdeke, hogy lejárassa a választók előtt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!