Kiss Judit
2019. december 04., 08:192019. december 04., 08:19
A meghitt légkörben ünneplő Máriához és Józsefhez megérkezik a várva várt csoda, a beteljesült mirákulum, ami tulajdonképpen nem más, mint egy gyönyörű, divatos piros női táska. Amit a fiatal párhoz betoppanó pásztorok és háromkirályok is rögtön elragadtatással imádnak. És akkor József felteszi a kérdést: mi történik? Hisz ez csupán egy táska…
„Karácsony van. Te mit imádsz?” – teszi fel a kérdést az a nagy-britanniai, az interneten az utóbbi időben népszerűvé vált frappáns kisfilm, amely elsősorban a karácsony, és az azt megelőző adventi időszak pénz- és vásárlásközpontúságának, anyagiasságának abszurditására hívja fel a figyelmet.
Az adventi időszakban sokan, sokféleképpen igyekszenek rávilágítani arra, hogy társadalmunkban a karácsonyi ünnepkör elsősorban az ajándékokról, árudömpingről, pénzről, csillogásról szól, holott tulajdonképpen a lelkiségre, az egymásra való odafigyelésre, az együtt töltött időre, a szeretetre kellene összpontosítanunk. Jócskán akadnak civil és nem civil szervezetek, magánszemélyek, hírességek, amelyek és akik ilyenkor buzgón jótékonykodni kezdenek, jön a „cipősdoboznyi szeretet” elnevezésű akciók, az adományozások, adakozások dömpingje. Bár alapjáratban és deklarált cél szerint a rászorulókat, hátrányos helyzetűeket, az árvaházak lakóit, betegeket, öregeket, magányosakat szeretnék sokan segíteni, hipokrita társadalmunkban bizony az sem ritka, hogy a hasonló kezdeményezések önfényezés-jellegűek, vagyis a jótékonykodók népszerűségnövelő módszerként alkalmazzák az adományozást.
Kétségtelen, hogy igenis van kézzelfogható haszna számos jótékonysági akciónak, és hinnünk kell abban, hogy az adományozók zömét elsősorban a vegytiszta jó szándék vezérli. Összességében véve azonban számos kérdést felvet az, ahogyan a karácsonyt megelőző hetekben az ünnepre való készülődés lecsapódik az emberekben. Az egyik ilyen visszatérő kérdés, hogy bár természetes az adventkor felerősödő adakozási kedv, vajon mennyi marad belőle mondjuk januárra vagy februárra. A másik, hogy elkényeztetett, mellőzhető, szükségtelen termékekben is dúskáló társadalmunk valóban odafigyel a rászorulók igényeire, vagy pusztán kipipálja az adakozási lázat azzal, hogy megszabadul fölöslegessé vált holmijaitól? Aztán: vajon van elég lelki ereje a gyerekes családoknak arra, hogy bár részben tudatosítsák a felnövekvő nemzedékben: a karácsonynak elsősorban nem az a lényege, hogy mekkora, milyen értékű ajándék lapul a fa alatt. Hogy megkapja-e a gyerek a vágyva vágyott iPhone 11 Pro okostelefont? És hogyan gondolkoznak erről maguk a szülők, a felnőttek, akik a hatalmas bevásárlóközpontok mindent elborító kínálatában botladozva, a csillogó árral együtt evickélve igyekszenek megvásárolni a fa alá az ajándékokat? És főként: vajon merre terel bennünket az adventi forgatag? A jászolban lapuló piros táska felé vagy valami másra is rávetül az ünnepi csillag fénye?
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Rostás Szabolcs
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Balogh Levente
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Balogh Levente
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Rostás Szabolcs
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Balogh Levente
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
szóljon hozzá!