Rostás Szabolcs

2019. szeptember 10., 09:44

Nem lehet mindenkiből atomfizikus

Tulajdonképpen semmi rendhagyó nem történt az idei tanévkezdés apropóján. A rendszer évről évre maga előtt görgető problémáin kívül villámcsapásszerűen „felbukkant” egy újabb is, amely természetesen egyaránt meglepetésként érte az ágazatban dolgozókat és a kívülállókat.

A romániai oktatást évtizedek óta sújtó „örökzöld” nehézségek – közegészségügyi, katasztrófavédelmi engedélyek, angolvécék hiánya, a nagy fokú kiszámíthatatlanság stb. – sorában egyébként érdekes módon elsikkadt egy lényeges elem, tételesen az, hogy a mostani tanév az első, amikor hárommillió alá süllyedt a gyereklétszám a hazai közoktatásban.

Ha figyelembe vesszük, hogy 1990 előtt még közel ötmillió óvodást, valamint elemi, általános és középiskolást regisztráltak Romániában, meglehetősen vészjósló (jövő)képet kapunk az ország demográfiai kilátásairól. Márpedig ennek ellensúlyozására eddig igazából egyetlen kormányzat sem dolgozott ki még csak egy munkaanyagot sem az elmúlt évtizedekben.

No de előrukkolt egy friss rendelettel az ügyvivő oktatási miniszter, alaposan felkavarva a kedélyeket rendszeren belül és kívül egyaránt. Arról a határozatról van szó, amelynek értelmében a jövő évtől csak azok a nyolcadikosok lesznek jogosultak gimnáziumba jelentkezni, akik esetében a képességvizsga eredményének és az 5–8. osztály minősítésének átlaga meghaladja az 5-ös osztályzatot, ellenkező esetben szakiskolába kerülnek.

A döntés kapcsán rengeteg pró és kontra vélemény elhangzott már, a kritikák közül ugyanakkor az tűnik a legmegalapozottabbnak, hogy a rendelet teljesen előkészítetlenül, az érintettekkel való előzetes egyeztetés nélkül született. A második mandátumára hajtva erőteljes kampányba lendült Klaus Johannis államfő dörgedelmes „ellenvetéseit” most hagyjuk, az elnök ugyanis jelenleg akkor sem értene egyet a baloldali kormány intézkedésével, ha az történetesen a német nyelvoktatás kötelezővé tételét írná elő.

De az ominózus tanügyminiszteri rendeletre visszatérve elmondható, hogy – mint arra lapunk témába vágó cikke is rávilágít – rengeteg a kérdőjel ugyan annak gyakorlatba ültetése körül, a kezdeményezés azonban egyáltalán nem ördögtől való. Tetszik vagy sem, a nyolcadik osztályt végzett tanulók számottevő része nem szerzett megfelelő tudást az elemi és az általános iskola évei alatt ahhoz, hogy hasznosan, a sikeres érettségi reményében végezze el a középiskolát.

Azon persze hosszan lehetne vitatkozni, hogy ebben kinek van nagyobb felelőssége: diáknak, szülőnek, iskolának, pedagógusnak. Ettől azonban még tény, hogy az idei képességfelmérőre jelentkezett nyolcadikosok 73 százaléka ért el ötösnél nagyobb osztályzatot, vagyis a diákok több mint negyede elbukott.

Még mielőtt szegregációt és diszkriminációt kiáltanánk, érdemes megkérdezni a középiskolai pedagógusokat, hogy mekkora az esélye az 5-ös alatt teljesítő nebulók felfejlesztésének. Miközben például komoly akadályt jelent a rendelet gyakorlatba ültetése terén, hogy egyelőre országos szinten sincs elegendő számú szakiskola, érdemes volna egyszer s mindenkorra leszámolni azzal az elitista szemléletmóddal, miszerint nem válhat valaki teljes emberré érettségi oklevél nélkül, még akkor sem, ha történetesen csak a kegyelem taknyán képes átbukdácsolni egyik tanévről a másikra.

Márpedig e téren elsősorban a szülőké a felelősség, akikben a gyerekük előmeneteléért való természetes aggodalmon túlmenően nagy adag divatos hóbort munkál, amikor hallani sem akarnak csemetéjük szakiskolába íratásáról. Pedig előbb-utóbb úgyis bele kell törődnünk, hogy nem mindegyikünk gyerekéből válik atomfizikus, tudós vagy csúcsértelmiségi, mindazonáltal ideje lenne arra is rájönni, hogy az egészséges értékrend szerint a kőműves, az asztalos és a vízvezeték-szerelő ugyanolyan megbecsült tagja a társadalomnak, mint az egyetemi professzor.

A magyar oktatás természetesen ez esetben is specifikus megoldásokat követel, a románnyelv-oktatás sajátos tanterv szerinti oktatása – és vizsgáztatása! – például létfontosságú. Viszont hiba volna azzal áltatnunk magunkat, hogy a magyar diákoknak csak az állam nyelvével gyűlik meg a baja: tavaly és idén például a nyolcadikosok szinte ugyanolyan arányban (53–55 százalék) értek el 5-ös fölötti osztályzatot a képességvizsgán románból, mint matematikából...

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2019. szeptember 09., hétfő

Románia sötétlő napos oldala

Ma újabb fejezet kezdődik a Románia egyik legnépszerűbb lakosságtámogató programját övező idegeskedésben.

Balogh Levente 2019. szeptember 06., péntek

Balkáni politikai játszmák

Kőkemény, hamisítatlanul balkáni politikai játszmák révén próbálja megtartani hatalmát – bár úgy is értelmezhető, hogy meghosszabbítani az agóniáját – a jelenleg csupán a Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotta bukaresti kormány.

Pataky István 2019. szeptember 05., csütörtök

Célkeresztben Románia?

A végtelenségig lebutított romániai médiavilágból tájékozódva esélyünk sincs arra, hogy felismerjük a valóban fontos és a szenzációhajhász vagy a bulvár beszámolók közötti különbséget.

Makkay József 2019. szeptember 04., szerda

Szavazatot nem hozó gyerekétkeztetés

Jó hír, hogy az Európai Bizottság idén ősztől jelentős összeggel támogatja az Európai Unió tagországaiban az iskolai étkeztetés egyszerűbb formáit, mint a tej- és kifli-, valamint a zöldség- és gyümölcsprogramot.

Balogh Levente 2019. szeptember 03., kedd

Autópálya vasúti sorompóval

Akár a mindenkori Románia jelképe is lehetne az észak-erdélyi autópálya nemrég elkészült, Nyárádtő és Radnót közötti, tizenegynéhány kilométeres szakasza, amelyet jelentős hírverés közepette adtak át a forgalomnak.

Rostás Szabolcs 2019. szeptember 02., hétfő

Tisztelet, önbecsülés

Utólag, mondjuk néhány év elteltével már nem sok jelentősége van egy választási kampányban használt szlogennek, most azonban nem mehetünk el szó nélkül az RMDSZ által kiválasztott mellett.

Pataky István 2019. augusztus 30., péntek

Akcióban a méregkeverő Ponta

Azért jó ez a nyárvégi kormányválság, mert a román hírtelevíziók rajongói végre valami mást is láthatnak, hallhatnak, mint a caracali „rém” házában találtak elemzését és a rendőrt játszó műsorvezetők hisztérikus előadását.

Makkay József 2019. augusztus 29., csütörtök

Jobb Hollandiában, mint Erdélyben hagymát szedni?

Sok gazda és agrárvállalkozó farmján megfordultam az utóbbi hónapokban Erdélyben. Olyanok portáján is jártam, akik agrárpályázatok és bankkölcsönök segítségével újították fel telephelyüket, gépparkjukat, de egyik esetben sem a pénz bizonyult a legnagyobb gondnak.

Rostás Szabolcs 2019. augusztus 27., kedd

Politikai játszmák a választóközönségnek

Minden bizonnyal létezik a romániai választópolgárok egy rétege, amelynek meggyőződése, hogy nyomós érvek vezettek a bukaresti balliberális koalíció felbomlásához, a 2016-os parlamenti választás előtt kötött politikai kényszerházasság már semmiképpen sem húzhatta tovább.

Kiss Judit 2019. augusztus 27., kedd

Kétségek tanévkezdés előtt

Ha jóhiszeműek vagyunk, kíváncsian várjuk, hoz-e, és ha igen, milyen pozitív változásokat hoz a küszöbön álló tanév. Ha pedig az elmúlt időszak történéseiből kiindulva a realitás talaján állunk, korántsem lehetünk felhőtlenül optimisták.

Vélemény
Páva Adorján: Románia sötétlő napos oldala

Ma újabb fejezet kezdődik a Románia egyik legnépszerűbb lakosságtámogató programját övező idegeskedésben.

Balogh Levente: Balkáni politikai játszmák

Kőkemény, hamisítatlanul balkáni politikai játszmák révén próbálja megtartani hatalmát ...

Pataky István: Célkeresztben Románia?

A végtelenségig lebutított romániai médiavilágból tájékozódva esélyünk ...

Legnézettebb