2011. március 23., 11:102011. március 23., 11:10
Mert vannak sötét, démonjárta napok, amikor ne beszéljen hozzám senki, és amikor nekem semmi sem jó, és teljesen pikírt vagyok, és alig várom, hogy beszólhassak. Persze hogy megint a vendéglátóiparral kekeckednék, mert folyton azt hiszem, hogy hároméves amerikás pincérmúltam erre feljogosít. Meg úgy tűnik, elég ingerszegény a környezetem, hogy egyéb már nem is jut eszembe. Na tessék, most a környezet is jól megkapta.
Úgy képzeltem el, hogy szépen elmesélem, milyen volt a helyi rádiózás a kezdetekkor kilencvenvalahányban, majd szépen levezetem, hogy alakult, milyen lett most, bebizonyítom, hogy lineáris fejlődés esete forog fenn, és ha ez nem így történt volna, csúfos véget ér a történet, majd moralizálok egy sort. Levonom a tanulságos következtetéseket, és végül eljutok oda, hogy jól beszóljak a vendéglátósoknak, ahol a lineáris helyben topogás érhető tetten. Majd arra gondoltam, hogy minek ekkora feneket keríteni az egésznek, egyszerűen csak lehúzok rajtuk, hiszen ez itt az én szösszenetem. Mert kit érdekel, hogy kilencvenvalahányban kézzel papírra írtuk a híreket, és mivel nehezen olvastuk egymás kézírását, gyakran akadozott a hírmondás.
Vagy hogy manuálisan kellett cserélgetni és lekeverni a CD-ket és kazettákat, ezért ha a műsorvezető rá akart gyújtani, mindig felcsendült az éterben a leghosszabb szám, Jean-Michel Jarre Oxigénjének nyolcperces része. Ma viszont szinte mindent elvégez a mindenható számítógép, kever, bejátszik, saját magát programozza, gerjeszti, és szinte soha nem bakizik. Ezzel szöges ellentétben, van, ahol megállt az idő, húsz éve nincs semmi változás, olyan vastag a porréteg, mint a régi tudományos-fantasztikus filmekben a fő gonosz napszemüvegén. Azért berzenkedem, mert foglaltunk asztalt, amit simán letagadtak, végül kioktattak, hogy azért nem tudnak róla, mert 13 főre úgy kell foglalni, hogy nyolc meg öt. Ez gyönyörűen abszurd, és ettől érthetetlen, de hangos szóváltással jár.
Aztán sokat-sokat vártunk az ételre, amit végül félkészen hoztak, biztos, mert mégsem vártunk eleget. És mindvégig ott kísértett a halálosan sértődött pincér, aki fájdalmas fintorokkal vonszolta magát, éreztetve, hogy világok pusztulásán, mi az ősi vad. Majd számlát is hozott, és mert firtattuk, duzzogva elmagyarázta, hogy a téliszalámi az a sör és a pirított zöldség az üdítő, de ugyanannyi az ára és a kódja. Most beszóltam.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!