Vádak. Volodimir Zelenszkij szerint Moszkva szándékosan halogatja a tűzszüneti feltételeit tartalmazó dokumentum kidolgozását és bemutatását
Fotó: Facebook/Володимир Зеленський
Oroszország „újabb megtévesztő akciót” hajt végre azzal, hogy nem adta át a béke rendezésére vonatkozó javaslatát a Moszkva és Kijev közötti esetleges találkozó előtt – jelentette kiVolodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.
2025. május 30., 09:012025. május 30., 09:01
„Még az úgynevezett »memorandumot« sem látta senki, amelyet megígértek, és amelyet látszólag több mint egy hete készítenek” – mondta Zelenszkij esti videóbeszédében.
– vélekedett Zelenszkij a Reuters szerint.
Mint arrról beszámoltunk, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán közölte, hogy Moszkva kidolgozott egy memorandumot, amelyben felvázolja a három éve tartó ukrajnai konfliktus rendezésére vonatkozó álláspontját.
Javasolta, hogy a közvetlen tárgyalások második fordulójára hétfőn kerüljön sor, ismét a törökországi Isztambulban.
Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki mindkét féllel jó kapcsolatokat ápol, újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország újabb tárgyalásokra való felkérése megerősítette Ankara béke iránti reményét.
– közölte Erdogan irodája.
Washingtonban a Fehér Ház közölte, hogy Trump, aki mindkét felet sürgette, hogy haladjanak a megállapodás felé, reméli, hogy a tervezett isztambuli találkozót megtartják.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy Moszkva nem kapott választ Kijevtől arra vonatkozóan, hogy részt vesz-e a hétfőn Isztambulban tartandó tárgyalásokon.
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tihij azt mondta, hogy anélkül, hogy Oroszország memorandumának ismerete nélkül, Kijev arra a következtetésre jutna, hogy „valószínűleg irreális ultimátumokkal van tele, és félnek, hogy kiderül, hogy hátráltatják a békefolyamatot”.
Amikor megkérték, hogy kommentálja Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azon javaslatát, hogy Oroszországnak azonnal át kellene adnia a memorandumot, Peszkov „nem konstruktívnak” minősítette az ötletet.
„Itt vagy meg kell erősíteni a tárgyalások folytatására való készséget, vagy az ellenkezőjét kell tenni” – mondta Peszkov.
A TASZSZ hírügynökség által idézett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt mondta, hogy
Az első fordulóban az elnök tanácsadója, egy vezető diplomata, valamint magas rangú katonai és hírszerzési tisztviselők vettek részt.
Zelenszkij azt javasolta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozzon vele az első isztambuli ülésen. Putyin nem csatlakozott, ami arra késztette Zelenszkijt, hogy ő se vegyen részt, és egy tisztviselőkből álló küldöttséget delegáljon Ukrajna képviseletére.
Eközben az Egyesült Államok csütörtökön közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsával, hogy
Az Egyesült Államok azt szeretné, ha Oroszország beleegyezne egy 30 napos átfogó szárazföldi, légi, tengeri és kritikus infrastruktúrára vonatkozó tűzszünetbe. Az Oroszország és Ukrajna közötti közvetlen tárgyalások első, május 16-i fordulóján nem sikerült megállapodásra jutni a tűzszünetről, amelyet Moszkva szerint bizonyos feltételek teljesülése előtt lehetetlen elérni.
„Együtt akarunk működni Oroszországgal, beleértve ezt a békekezdeményezést és egy gazdasági csomagot is.
– mondta John Kelley, az Egyesült Államok megbízott helyettes nagykövete a Biztonsági Tanácsban.
„A most felajánlott megállapodás a lehető legjobb eredmény Oroszország számára. Putyin elnöknek el kell fogadnia az alkut” -–szögezte le.
Mint ismeretes, Donald Trump amerikai elnök januárban kezdte meg második hivatali idejét azzal a fogadalommal, hogy gyorsan véget vet Oroszország három éve tartó ukrajnai háborújának.
Kelley emlékeztetett, hogy az első amerikai lépés az volt, hogy azonnali, feltétel nélküli és átfogó tűzszünetre tett javaslatot, amelyet Ukrajna elfogadott, Oroszország viszont nem.
„Azóta sürgetjük Oroszországot, hogy fogadja el a tűzszünetet” – mondta.
„Ha Oroszország rossz döntést hoz ennek a katasztrofális háborúnak a folytatásáról, az Egyesült Államoknak fontolóra kell vennie, hogy visszalépjen a konfliktus befejezésére irányuló tárgyalási erőfeszítéseinkből” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy
Kelley elmondta, hogy miután Trump és Putyin a múlt héten telefonon beszélt egymással, Oroszországtól most azt várják, hogy nyújtson be egy olyan dokumentumot, amely nagy vonalakban felvázolja elképzeléseit a tűzszünetről a konfliktusban, amely akkor kezdődött, amikor Moszkva 2022 februárjában lerohanta szomszédját.
– mondta Kelley, aki elítélte Oroszország közelmúltbeli, Ukrajna elleni támadásait, amelyek nem a „békevágyról” tanúskodnak.
Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia elmondta, hogy Moszkva folytatni kívánja a komoly, közvetlen tárgyalásokat Ukrajnával.
– mondta Nebenzia a Biztonsági Tanácsban.
Ukrajna helyettes ENSZ-nagykövete, Hrisztina Hajovisin szerint Oroszország „nem mutat valódi szándékot a háború befejezésére”, és sürgette az országokat, hogy szigorúbb szankciókat vezessenek be Moszkvával szemben.
„Ukrajna következetesen bizonyította elkötelezettségét a diplomácia iránt, és továbbra is nyitott minden olyan formátumra, amely kézzelfogható eredményeket hozhat” – mondta, de hozzátette, hogy Kijev soha nem fogja elismerni Oroszország igényét semmilyen megszállt ukrán területre.
„Nem tűrjük, hogy beavatkozzunk a szuverén döntésekbe, beleértve a védelmet vagy a szövetségeket is. Az agresszornak nem szabad megnyugodnia. Az ilyen kísérletek csak felbátorítják a jövőbeli agressziót” – mondta Hajovisin a tanács előtt.
A Fehér Ház szóvivője a jövő hétre tervezett újabb isztambuli közvetlen orosz-ukrán tárgyalással kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy az megtörténik, és megjegyezte, hogy ez megfelel annak, amire az amerikai elnök ösztönözte a két felet.
Hozzátette, későbbi bejelentés tárgya lehet, hogy az Egyesült Államok küld-e hivatalos képviselőt a kilátásba helyezett orosz-ukrán találkozóra.
Ukrán drónok kórházat, otthonokat rongáltak meg az oroszországi Kurszkban, az oroszok Harkivot támadták
Ukrán drónok éjszakai támadást hajtottak végre az oroszországi nyugati Kurszk régióban, megrongálva egy kórházat és lakóházakat, és legalább egy embert megsebesítve – közölte pénteken kora reggel a régió kormányzója.
A határ túloldalán, az ukrajnai Szumi régióban a regionális kormányzó újabb harcokról számolt be a határhoz közeli falvakban, ahol Oroszország területeket foglalt el. Elmondta, hogy régiójának különböző területei folyamatosan cserélnek gazdát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy ütközőzónát akar létrehozni Szumi térségében, amelyet tavaly Ukrajna kurszki inváziójának elindításához használtak fel.
A kurszki régióban, ahonnan az orosz hadsereg szerint a tavaly augusztusi behatolást végrehajtó ukrán erőket kiszorították, Alekszandr Hszinstein kormányzó azt mondta, hogy ukrán drónok rajai támadták a szintén Kurszknak nevezett régiós székhelyet.
„Dróndarabok megrongálták az első számú városi kórházat Kurszkban. Ablakokat törtek be. Szerencsére egyetlen beteg sem sérült meg” – írta Hszinstein a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. „A lehulló dróndarabok magas lakóházakat is megrongáltak” – tette hozzá.
A jelentések szerint Moszkva külvárosában megrongálódott egy épület, miután csütörtökön éjjel ukrán dróntámadás érte az orosz fővárost – jelentette Szergej Szobjanyin polgármester.
Ez már a második egymást követő nap volt a Moszkvai területet ért támadások sorában, miután szerdán több ipari létesítményt is célba vettek ukrán drónok, és a jelentések szerint több pilóta nélküli repülőgépet is lelőttek a főváros megközelítése közben.
Eközben az orosz hadsereg is támadta Ukrajnát: kilencen megsérültek Harkivban péntekre virradó éjszaka egy orosz dróntámadás nyomán – jelentették a helyi hatóságok.
„A szakszolgálatok az incidensek helyszínére tartanak” – közölte Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója egy Telegram-posztban.
Két 16 éves fiatalember megsérült – tudatta Szinyehubov, hozzátéve, hogy lakóházak is megrongálódtak a dróntámadásban.
Oroszország annak ellenére fokozta az Ukrajna elleni drón- és rakétatámadásokat, hogy Kijev és Moszkva május 16-án Isztambulban béketárgyalásokat folytatott.
A holland kormány 5,7 millió eurós céltartalékot különített el az asseni Drents Múzeumból ellopott dák műkincsekért járó esetleges kártérítés kifizetésére – írja a holland kulturális minisztérium közleményére hivatkozva az AFP.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) felajánlotta a román Belügyminisztérium Veszélyhelyzeti Hivatalának a segítségét – közölte az OKF szóvivője az MTI-vel pénteken.
Donald Trump amerikai elnök ukrajnai megbízottja, Keith Kellogg szerint jogos Oroszország aggodalma a NATO keleti bővítésével kapcsolatban, és az Egyesült Államok nem szeretné Ukrajnát az Egyesült Államok vezette katonai szövetségben látni.
Az amerikai kormányzat fellebbez a közelmúltban bevezetett vámok alkalmazásának átmeneti felfüggesztéséről szóló bírói döntéssel szemben, és nem változtat vámokra építő kereskedelempolitikáján.
Izrael elfogadta az Egyesült Államok által előkészített gázai tűzszüneti javaslatot – közölte a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Parajd része a magyar nemzettudatnak, így Magyarország minden segítséget megad a helyieknek a sóbánya elöntése nyomán – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarors
Romániát a szervezett bűnözés és az elutasított vízumkérelmek túl nagy száma miatt zárták ki az amerikai vízummentességi programból (Visa Waiver) – jelentette ki Emil Hurezeanu külügyminiszter a csütörtöki kormányülés elején.
Bejelentette távozását Elon Musk techmilliárdos a Trump-kormányzatból, miután segített az amerikai kormányzat méretének csökkentésére irányuló törekvésben, amelynek során több ezer szövetségi munkahelyet szüntettek meg.
Éhes palesztin tömeg tört be szerdán az ENSZ egyik raktárába Gáza központjában, aminek következtében legalább két ember meghalt és többen megsérültek, miközben az övezetben egyre súlyosbodik az éhínség.
Donald Trump amerikai elnök szerdán közölte, hogy egyelőre azért nem vezetett be újabb szankciókat Oroszország ellen, mert úgy véli, hogy elérhető közelségbe kerülhet egy békemegállapodás az ukrajnai háború befejezéséről.
szóljon hozzá!