Az ukrajnai háború és az európai parlamenti választások miatt több uniós környezetvédelmi előírást elnapolnak, azonban az EU hosszabb távú klímapolitikáját nem lehet szőnyeg alá söpörni – nyilatkozta a Krónikának Tánczos Barna RMDSZ-szenátor.
Tanár-szülő konfliktusokról szóló panaszok sorakoznak a megyei tanfelügyelőségeken, amelyekre megoldást kell találni. A legtöbb esetben azonban nehéz elfogulatlanul dönteni, mert ahogy mondani szokás, az igazság valahol középen van.
A környékbeli agrárvállalkozókhoz hasonlóan nagyon nehéz évet zárt a 315 hektár szántóföldön gazdálkodó biharvajdai Nagy Zoltán. Jó minőségű gabonáját aprópénzért tudta értékesíteni, miközben a 2024-es aratás idejére sincsenek biztató kilátások.
Az Európai Bizottság részéről megszületett az első konkrét válasz a gazdák követeléseire: a tagállamoknak elküldött levelében az uniós kormány azt javasolja, halasszák el a termőföldek parlagoltatását előíró GAEC 8 környezetvédelmi csomag alkalmazását.
Közel hárommilliárd lejes idei költségvetésével Nagyvárad Erdély egyik legdinamikusabban fejlődő városa, amely 15 év alatt 1,5 milliárd euró uniós forrást hívott le. A Krónika által megkérdezett illetékes szerint a siker titkát a pályázatírás jelenti.
Uniós rendszerhibáról beszélhetünk, amely minden tagország gazdatársadalmát sújtja, de sokan még nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora a baj. Az viszont jelzésértékű, hogy az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig mindenhol megmozdultak a gazdák.
Se szeri, se száma a közösségi oldalakon a gyalázkodó üzeneteknek, az emberi méltóságot sértő bejegyzéseknek. A hazai bíróságokon ugrásszerűen megnőtt a becsületsértési perek száma, országszerte sok ezer bírósági eljárás van folyamatban.
A Szatmár megyei Év pálinkatermelője díjat tavaly decemberben Hornyák Tibor sárközújlaki pálinkafőzőnek ítélték oda. A szakmai elismerések ellenére az erdélyi gyümölcspárlatokat a magas adóterhek miatt a feketegazdaság árnyékába száműzi a kormány.
Számos erdélyi megyében négy hónapja késik a román kormány és az Európai Unió által közösen finanszírozott tej-kifli-gyümölcsprogram. A tavaly nyáron átalakított tízórais csomagokra a megyei önkormányzatok túl későn hirdették meg a közbeszerzési eljárást.
Számos felmérés készül a romániai megyék gazdasági teljesítményéről, jólétéről sokszor egymásnak ellentmondó adatokkal. Az ország három legfejlettebb városát – Bukarestet, Kolozsvárt és Temesvárt – szeretné utolérni a többi térség is, ami nehezen megy.
Régi magyar közmondásunkat – a nagy hal megeszi a kis halat – a gazdasági élet elkerülhetetlen velejárójaként tartjuk számon. Napjainkban azonban inkább az arányokkal, a ,,kis halak” gyors pusztulásával van baj.
A falugazdász szerint nagy a baj a mezőgazdaságban, az utóbbi három esztendő anyagilag kizsigerelte a termelőket. A detrehemtelepi szakemberrel „földközelből” vettük számba azokat a gondokat, bajokat, amelyek az országos gazdamegmozdulásokat okozták.
Közel két évtizede ültették el az első szőlőtöveket Túrterebesen, és mára a Reizer Pincészet a környék egyik legismertebb borászatává vált. Riportunkban bemutatjuk a tavaly Szatmár megyében az Év borásza címet elnyert Reizer Gergő pincészetét.
Több mint egymilliárd euró állami támogatás jut annak a sikeresen pályázó 49 romániai élelmiszeripari cégnek, amely részt vett a tavaly december végén lezárult INVESTALIM-programban.
Nem tartja jó megoldásnak a négy legnagyobb gazdaérdekvédelmi szervezetet tömörítő Mezőgazdasági és Együttműködési Szövetség elnöke, Nicu Vasile, hogy a kormány a gazdatüntetések kapcsán külön-külön tárgyal számtalan gazdaszervezettel.
A tüntetések egyik fő oka az ukrajnai háború okozta válság beggyűrűzése az uniós országok gazdaságába. Többek között példa rá Németország, amelynek korábban szárnyaló gazdasága padlóra került.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség – a többi történelmi egyházakhoz hasonlóan –, évtizedek óta vívja sajátos harcát egyházi vagyonának restitúciójáért. Számtalan peres eljáráson vannak túl, és eddig 114 restitúciós kérésüket tagadták meg.
Drasztikusan megnehezíti a magyar egyházak ingatlanjainak restitúcióját a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék új határozata. A Krónikának nyilatkozó jogász szerint a bíróság olyasmit vár el az egyházaktól, ami a 19. századi jogrendben nem is létezett.