Hálásak lehetünk az ukrán állami intézmények hivatalos exportadatainak, amelyek a jelek szerint átláthatóbbak és megbízhatóbbak a román társintézmények statisztikáinál. Ezekből derül ki, hogy a román kormánypárti politikusok hazudnak gabonaügyben is.

Régi korok emléke maradt az állatvásár, amikor egy-egy szűkebb vagy tágabb régió gazdái szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, nyulat és baromfit vittek szép számban eladásra. Hosszú kimaradás után idén újraindítanák.

Ezer kaptár méhet tart a bihardiószegi Fiók család, amely Bihar megye egyik legnagyobb méhállományával rendelkezik. A kiváló erdélyi mézek piacát azonban átvette a kétes minőségű importméz. Riportunkban a gazdacsalád kiútkeresését mutatjuk be.

Az őstermelőként disznót hizlaló háztáji kisgazdaságok fennmaradnak, de ha hízott sertést akarnak értékesíteni, be kell szerezniük az állategészségügyi hatóság által kiállított biobiztonsági engedélyt.

A szakemberek egyelőre mérsékelt optimizmussal vették tudomásul, hogy vietnámi kutatók kifejlesztették az afrikai sertéspestis ellenszerét. Románia egyelőre tízezer dózist vásárolt kísérleti jelleggel az oltóanyagból.

Régi idők szép emléke a piacon megvásárolható házi paradicsom, paprika, uborka, azok a közkedvelt tájfajták, amelyek mára jórészt kivesztek a köztudatból. Akik az ízletes, régi fajtákat mégis felkarolják, biztos vásárlóközönségre számíthatnak.

Az ukrajnai háború és az európai parlamenti választások miatt több uniós környezetvédelmi előírást elnapolnak, azonban az EU hosszabb távú klímapolitikáját nem lehet szőnyeg alá söpörni – nyilatkozta a Krónikának Tánczos Barna RMDSZ-szenátor.

Tanár-szülő konfliktusokról szóló panaszok sorakoznak a megyei tanfelügyelőségeken, amelyekre megoldást kell találni. A legtöbb esetben azonban nehéz elfogulatlanul dönteni, mert ahogy mondani szokás, az igazság valahol középen van.

A környékbeli agrárvállalkozókhoz hasonlóan nagyon nehéz évet zárt a 315 hektár szántóföldön gazdálkodó biharvajdai Nagy Zoltán. Jó minőségű gabonáját aprópénzért tudta értékesíteni, miközben a 2024-es aratás idejére sincsenek biztató kilátások.

Az Európai Bizottság részéről megszületett az első konkrét válasz a gazdák követeléseire: a tagállamoknak elküldött levelében az uniós kormány azt javasolja, halasszák el a termőföldek parlagoltatását előíró GAEC 8 környezetvédelmi csomag alkalmazását.

Közel hárommilliárd lejes idei költségvetésével Nagyvárad Erdély egyik legdinamikusabban fejlődő városa, amely 15 év alatt 1,5 milliárd euró uniós forrást hívott le. A Krónika által megkérdezett illetékes szerint a siker titkát a pályázatírás jelenti.

Uniós rendszerhibáról beszélhetünk, amely minden tagország gazdatársadalmát sújtja, de sokan még nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora a baj. Az viszont jelzésértékű, hogy az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig mindenhol megmozdultak a gazdák.

Se szeri, se száma a közösségi oldalakon a gyalázkodó üzeneteknek, az emberi méltóságot sértő bejegyzéseknek. A hazai bíróságokon ugrásszerűen megnőtt a becsületsértési perek száma, országszerte sok ezer bírósági eljárás van folyamatban.

A Szatmár megyei Év pálinkatermelője díjat tavaly decemberben Hornyák Tibor sárközújlaki pálinkafőzőnek ítélték oda. A szakmai elismerések ellenére az erdélyi gyümölcspárlatokat a magas adóterhek miatt a feketegazdaság árnyékába száműzi a kormány.

Számos erdélyi megyében négy hónapja késik a román kormány és az Európai Unió által közösen finanszírozott tej-kifli-gyümölcsprogram. A tavaly nyáron átalakított tízórais csomagokra a megyei önkormányzatok túl későn hirdették meg a közbeszerzési eljárást.

Számos felmérés készül a romániai megyék gazdasági teljesítményéről, jólétéről sokszor egymásnak ellentmondó adatokkal. Az ország három legfejlettebb városát – Bukarestet, Kolozsvárt és Temesvárt – szeretné utolérni a többi térség is, ami nehezen megy.

Régi magyar közmondásunkat – a nagy hal megeszi a kis halat – a gazdasági élet elkerülhetetlen velejárójaként tartjuk számon. Napjainkban azonban inkább az arányokkal, a ,,kis halak” gyors pusztulásával van baj.