Fejőstehenek az ombodi farmon. Harminc évvel ezelőtt mások voltak a kilátások
Fotó: Orbán Orsolya
Az év Szatmár megyei állattenyésztője címet elnyert ombodi Balogh gazdacsalád bő harminc éve alapozta meg tejtermelő szarvasmarhafarmját. A negyven fejőstehénnel és még ugyanennyi növendékkel működő állattelepen ifjabb Balogh Csaba Gyula állattenyésztő mérnök korszerű farmot tervez, amihez pályázatokból szerezne pénzt. Videós riportunkban az egyre nagyobb kihívások elé néző tejtermelés nehézségeit és fejlesztési lehetőségeit járjuk körül.
2025. március 26., 07:592025. március 26., 07:59
2025. március 26., 10:162025. március 26., 10:16
Két nyugat-európai gyártmányú új traktor, különböző mezőgépek, és betakarító kombájn sorakozik a Szatmár megyei Ombod határában kiépített tehénfarm istállói előtt. A két és fél hektáros területen elterülő állatfarm mezőgépeivel mintegy 200 hektár területet dolgoz meg a Balogh család: a saját és a bérelt földeken zömében takarmányt termesztenek a 85 fős szarvasmarha-állomány számára, de a szántóföldi növénytermesztésből eladásra is futja.
A Partiumi Falugazdász Hálózat tavaly decemberi díjkiosztó ünnepségén
A hentesnek tanult gazda 1985-ben helyezkedett el első szatmárnémeti munkahelyén, majd esti líceumi szakon leérettségizett, és kitanulta a szakácsmesterséget: kereken húsz évet dolgozott a megyeszékhely két éttermében, közben otthon teheneket tartott.
A Balogh család a szülői portán. Ifjabb Balogh Csabát is itt ,,fertőzte" meg az állattenyésztés
Fotó: Orbán Orsolya
,,31 éve házasodtam meg, a feleségem szintén gazdacsaládból származik: úgy döntöttünk, hogy a szülőktől örökölt tehéntartást megpróbáljuk fejleszteni, mert akkoriban megérte a tejtermelés, szép pénzt hozott a család számára” – emlékezik a kezdetekre.
Amíg 5-7 szarvasmarha volt a portán, a tejet háztól értékesítették falubelieknek, de készült sajt, túró és tejföl is, így a tejtermelés haszna a zsebükben maradt. Akkora igény volt a házi tejtermékekre, hogy folyamatosan növelték a pirostarka állományt, de egyszer csak kiderült, hogy házi körülmények között már nem tudnak megbirkózni a rengeteg munkával.
A falu főutcáján található porta állattelepe az egyik szomszédot zavarta, így arra kényszerültek, hogy helyet váltsanak, és zöldmezős beruházásként a falu közelében található mezei tanyán építettek új istállót és más gazdasági épületet.
Balogh Csaba három évtizede gyarapítja állattelepét
Fotó: Orbán Orsolya
Vendéglátónkkal a tágas, világos marhaistállóban számolgatjuk, mi mennyibe kerül, mennyit hoz az uniós támogatás, illetve a tejeladás a portára. A 40 tejelő szarvasmarha és a 700 kilóra felhizlalt bikák árából származó pénz a területalapú támogatással és a tejtermelő tenyészállatokért járó dotációval együtt is nehezen fedezi a gazdálkodás költségeit.
„1,2 hektárra mintegy ezer lejbe kerül egy zsák kukoricahibrid-vetőmag, nagyjából ennyi területalapú támogatást kapunk. A felhasznált üzemanyagra szintén érkezik valamennyi szubvenció, de
– magyarázza a Krónikának az ombodi gazda. Aki szerint azzal van szerencséje, hogy ma is eljár esküvőkre főzni, és a disznótelep hízóit levágva értékesíti, így az ebből származó pénzt is visszaforgatja a tehenészetbe.
A mezőgazdasági gépeket Baloghék önerőből vásárolták
Fotó: Orbán Orsolya
Áfával együtt a tej 2 lej körüli felvásárlási árát nagyon alacsonynak tartja, ami az állatok takarmányköltségét és a járulékos munkabért sem fedezi. Az ismerős szlogen szerint a különbözet támogatásból jön, de vendéglátóm szerint ez nem igaz, mert az utóbbi három évben annyira elszabadultak a inputanyagárak, hogy nyereségről már nem lehet beszélni: jó, ha a gazda nullszaldósan kijön, miközben a saját munkáját nem számolja.
A felvásárlónak átadott havi kilencezer liter tej mellett a falubelieknek is értékesítenek kis mennyiséget, de erre már nincs kapacitásuk. Ahhoz, hogy a haszon a gazdacsalád zsebében maradjon, tejfeldolgozó kisüzemet kellene építeni, amihez viszont sem kedvük, sem pénzük nincs.
Kétszáz hektár szántóföldhöz nagy kapacitású váltóeke is kell
Fotó: Orbán Orsolya
A mezei munkáról érkező Csaba Gyula megmutatja, hol fogják hamarosan üzembe helyezni a 8 tehén egyidejű fejésére alkalmas új gépesített fejőházat, de más átalakításokat is tervez a farmon. Első nagyobb beruházását önerőből valósította meg. Míg idősebb Baloghék nem pályáztak – minden beruházást saját pénzükből finanszírozták –, a fiatalember tavaly már pályázott, de sikertelenül, azonban nem mond le az uniós pénzek lehívásának lehetőségéről.
Nemrég született gyerek boldog apjaként optimistábban látja az állattartás jövőjét, mint a szülei. Egészségügyi asszisztensnek tanuló felesége szintén besegít a farm munkájába: akárcsak egykoron a szülők, a fiatalok is közösen tervezik az állattenyésztés jövőjét. Ifjabb Balogh arról beszélt portálunknak, hogy korszerűsíteni kell a farmot, minél kevesebb kézi munkaerőre legyen szükség. A szüleivel közösen napelemparkot tervez, ami jelentősen csökkentené az energiaköltségeket.
A nekiindulás után az egyetemi képzés nem volt nehéz, nagyon sok hasznos dolgot megtanultam” – mutat rá a fiatalember, aki a traktor nyergében ülve az idénymunkákat végzi az állattelep körüli földeken.
Fodor István falugazdász szerint a gazdák csak szövetkezetben tudnak talpon maradni
Fotó: Orbán Orsolya
A stábunkat az ombodi gazdaportára elkísérő Fodor István szatmárnémeti falugazdász is megerősíti a Balogh családnak az állattenyésztés nehézségeiről mondott panaszait. Az évtizedekig mezőgazdasági mérnökként dolgozó, ma nyugdíjas szakemberként a falugazdász-munkát vállaló Fodor István szerint a romániai mezőgazdaságban az állattenyésztők vannak a legnehezebb helyzetben.
Egyre kevesebben vállalják a tehéntartást, mert a gazdának semmi szabadideje nincs. Aki mégis tart pár tejelő szarvasmarhát, az gond nélkül értékesíteni tudja a tejet” – összegzi az ágazat sanyarú helyzetét a falugazdász.
A mezőgazdaság gyors léptékű átalakuláson megy át, sorra számolódnak fel a kisgazdaságok, „a nagy hal megeszi a kishalat” elve alapján, véli a szakember.
A termőföldek és az állatállományok koncentrálódnak, ezért egyre nehezebb megélni kis, családi gazdaságokban, de sokan már nem is vállalják ezt az életformát.
A szatmári falugazdász szerint az általuk évente kitüntetett gazdák mégis azt igazolják, hogy a számos nehézség ellenére megéri a gazdálkodás.
,,A mai válságos helyzetből egyetlen kivezető út van: a szövetkezés, a gazdák társulása. Aki egyedül próbálkozik, az szélmalomharcot folytat, mert nem termel akkora mennyiséget, amire jó áron talál felvevő piacot, ezért kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Akik értékesítési szövetkezetben gondolkodnak, helyzeti előnyben vannak, mert több termelő nagy mennyiségű árujának jóval könnyebb felvásárlót találni” – mutat rá a járható útra Fodor István.
A növendékborjakat a farmon nevelik fel
Fotó: Orbán Orsolya
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg.
A Szatmár megyei Sándorhomokot Erdély-szerte híres homoki krumplijáról ismerték, elsőként került piacra, de a helyi gazdák más zöldségfélékkel is piacoltak. Immár második éve sándorhomoki gazda nyerte el a megye legjobb zöldségtermesztője díját.
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Mintegy 20 centiméteres hóréteg fedi az éppen a virágzás elején álló nárciszokat a Radnai-havasok 1600 méteres magasságában található nárciszmezőn, miután a hétvégén lehavazott a régióban.
Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben – a helyi tanács megszavazta az új rendeletet.
Aláírták hétfőn Bukarestben a kolozsvári körgyűrű második szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést.
Fagyponthoz közelített a hőmérséklet hétfőn hajnalban egész Hargita megyében, három meteorológiai állomáson megdőlt a napi hidegrekord.
Kimenekítették a hegyimentők és a határrendészek a Máramarosi-havasok egyik szakadékában rekedt három ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
szóljon hozzá!