Beindult a palántanevelési idény a sándorhomoki zöldségesfarmon
Fotó: Diószegi István
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg. Nemrég született harmadik gyerekük fogadására a budapesti Agrárminisztériumtól vándorbölcsőt kaptak. Videós riportunkban a szatmári zöldségtermesztő farm történetét járjuk körül.
2025. március 12., 07:582025. március 12., 07:58
2025. március 12., 08:142025. március 12., 08:14
Bő tízéves múltra tekint vissza Diószegi István és Erika zöldségtermesztő farmja a Szatmár megyei Sándorhomokon. A történet úgy kezdődött, hogy 2012-es lakodalmukat követően István Erikával közösen úgy döntött, nem a szatmárnémeti szülői portára építenek, hanem hazatérnek a román–magyar határ közelében fekvő színmagyar faluba, a nagyszülői telekre gazdálkodni, ahol még élt a nagymama. Erika a Kolozsvár szomszédságában fekvő Szászfenesről jött férjhez Szatmárra: neki sem volt ismeretlen a háztáji gazdálkodás, hiszen amíg a tömeges beköltözések révén szülőfaluja nem vált az ország legnépesebb községévé, a korábban barátságos, élhető településen sokan termesztettek zöldséget.
Diószegi István érettségi után Budapesten végzett vendéglátóipari főiskolát, majd a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdász diplomát, és Szatmárnémetiben dolgozott üzletvezetőként.
,,Ebből meggazdagodni nem lehet, tisztességesen megélni viszont igen” – foglalja össze az elmúlt bő tíz esztendő gazdálkodásának lényegét.
Az öttagú Diószegi család
Fotó: Orbán Orsolya
2014-ben visszavették a nagyszülők által korábban bérbe adott földeket, és mintegy 10 hektár területen láttak hozzá krumplit és zöldségféléket, illetve némi gabonát termeszteni a kis sertéstelep ellátásra. Diószegiék alapelve a több lábon állás. A zöldségtermesztésből és disznótartásból származó jövedelem biztosítja azt, hogy István főállású gazda maradhasson: nem csak a fontosabb mezőgazdasági munkálatokat végzi el, hanem az értékesítés is az ő kezében összpontosul.
A budapesti Agrárminisztérium vándorbölcsőjében a család legkisebb gyereke
Fotó: Orbán Orsolya
Erika asszony egy szatmárnémeti étterem szakácsaként dolgozik, és munka után segédkezik a férjének. Jelenleg gyereknevelési szabadságon van: megérkezett a Diószegi család harmadik palántája. Anyjuk mellett a 9 és 11 éves lányok a baba legjobb pesztrái, a kisfiú élvezi a rá összpontosuló nagy figyelmet.
amely fiatal családoknak jár, amelyek mezőgazdaságból, élelmiszer-előállításból élnek, és kisbabát várnak. ,,Fodor István falugazdász hívott telefonon, hogy nekünk szeretnék adományozni a vándorbölcsőt, amit nagyon szép gesztusnak tartunk. Egy évig van nálunk, utána más gazdához kerül, akik szintén gyereket várnak” – magyarázza a sándorhomoki termelő.
Bakhátas rendszerben terem a nyárutó sikernövénye, a padlizsán
Fotó: Diószegi István
A tágas porta mögött húzódik a család egyik zöldségesföldje. Már megérkezett az ültetésre váró dughagyma, a napokban kerül a földbe, akárcsak a gyökérzöldségek magvai. A fűtetlen fóliasátorban beindult a palántanevelés, hogy a zöldségféléket idejében ki lehessen ültetni. A szabad földön történő zöldségtermesztésre szakosodott család a korai fagyok ellen talajtakaró fóliával védi a zsenge növényeket, hogy szárba szökjenek, és a fagyveszély elmúltával erőteljesen beinduljon a növekedés.
Gazdálkodásuk alapja a jó minőségű vetőmag és vetőgumó, amit akkor is megvásárolnak, ha sok gazda szerint nagyon drága.
Mi kétfajta vetőgumót vásárolunk Székelyföldről, a téli tárolásra szánt burgonya szaporítóanyagát Hollandiából szerezzük be egy magyarországi beszállítón keresztül. Nem olcsó mulatság, de minőségi és mennyiségi termést csak ilyen áron lehet elérni” – magyarázza vendéglátónk, miközben megmutatja a ládákban tárolt vetőgumót.
Nyári emlék. Zöldségrakomány útra készen Kolozsvárra
Fotó: Diószegi István
A szaporítóanyag mellett a zöldségtermesztés sikere a megfelelő irrigáción múlik. Diószegiék minden veteményes parcellába kutat fúrtak, amiből benzinmotoros szivattyúkkal hozzák fel a vizet. A gazda szerint szerencsés helyzetben vannak, mert 6-7 mélyen találnak vizet, így a forró nyarakon is bőven jut víz csepegtetős öntözéssel a növények gyökerére. Az irrigációs csöveket bakhátrendszerben vezetik végig, a paprika, padlizsán és sok más zöldség bőséges termése meghálálja a gondoskodást.
A bő tíz éve üzemelő zöldségfarm önfenntartó. A területalapú támogatáson kívül más uniós forrást nem igényeltek. ,,Nem szeretem az uniós pályázatokkal járó bürokráciát, és a hivatali packázást. Rossz tapasztalataim vannak! Szabad ember akarok lenni, aki a megtermelt zöldséget piaci áron értékesíti, és megél belőle. Ezért a szabadságért vállaltam a gazdálkodást, amit semmiféle alkalmazotti életmódra nem cserélnék már fel” – érvel a szatmári gazda.
Feliratos kerámiatányér az ebédlő falán
Fotó: Orbán Orsolya
Diószegi István elismeri, hogy az idős nemzedékek távozásával kevés fiatalt érdekel a gazdálkodás Sándorhomokon. Holott a falu híres burgonyája iránt ma is nagy a kereslet. ,,Aki megkóstolja a sándorhomoki krumplit, az mindig ilyet akar enni” – jelenti ki magabiztosan vendéglátónk a vásárlói visszajelzésekre alapozva. A három fajta – korai, középidejű és kései – pityóka minden kilója elkél, sőt jóval több termésre is lenne kereslet. A tízhektáros zöldségesfarm ,,vezető ereje” a krumpli, az a sándorhomoki burgonya, ami évtizedekkel ezelőtt az első újkrumpli volt az erdélyi zöldségpiacokon.
Diószegiék értékesítési modellje működik, hiszen terményeik egyharmadát kolozsvári és a kincses város környéki vásárlóknak szállítják megrendelésre. Sokan egész évben a sándorhomoki gazdától rendelnek zöldséget: a szállítmányokat meghatározott időben saját teherszállító járművén fuvarozza a kincses városba és környékére a gazda.
A termés nagyobb részét – a zöldségfélék és a burgonya mintegy 70 százalékát – szatmárnémeti étterem vásárolja fel, a gazda szerint hosszú évek óta elégedettek a kínálattal. Ez az üzleti kapcsolat jelenti a gazdacsalád anyagi biztonságát: a 14 kilométerre fekvő megyeszékhelyre minimális a szállítási költség, és a nagy tételben átadott áru jó áron talál vevőre.
A több lábon álláshoz elengedhetetlen sertéstelep
Fotó: Orbán Orsolya
A gazda rossz véleménnyel van a zöldségpiacokról, többek között a szatmárnémetiről is.
„Olyan emberek árulnak murkot, petrezselymet, hagymát, paprikát, stb., akiknek fogalmuk sincs a zöldségtermesztésről, azt sem tudják, mikor kell elvetni a magot. A hatóságok semmit nem tesznek a piacokat behálózó nyerészkedők ellen, akik gyakran őstermelői igazolvány mögé bújva kereskednek. Alig talál a piacon igazi őstermelő gazdát a vásárló” – mutat rá a visszás zöldségpiaci állapotokra Diószegi István.
A zöldségtermesztés jövőjével kapcsolatban a sándorhomoki gazda úgy látja, hosszabb távon csak a nagyobb termelők maradnak talpon.
Kicsiben a háztáji kertet érdemes megművelni, hogy a legszükségesebb zöldségeket megtermelje a család, de ebből megélni nem lehet.
,,A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák közül többen abbahagyják a kalászos gabona, a kukorica és más haszonnövény termesztését, mert egyre kisebb a jövedelmezőség. Többen fontolgatják, hogy zöldségtermesztésre térnek át. Kérdés, hogy ez a nagyon munkaerő-igényes gazdálkodási forma hány agrárvállalkozónak fog bejönni, hiszen merőben különbözik a gépesített gabonatermesztéstől” – mutat rá az átállás kockázataira vendéglátónk.
Vegyes zöldségeszsákok. Nagyjából már elkeltek a téli tartalékok
Fotó: Orbán Orsolya
Mint mondja, télen is megbecsüli őket, amikor nem tud állandó munkát adni, így a tavaszi dandár idején mindig a portáján vannak. Ez is szerves része a tízéves sikertörténetnek, amit a fiatal házaspár alapozott meg abban a Szatmár megyei faluban, ahol fél évszázada még a legtöbb portán gazdálkodtak, míg manapság két kezén megszámolja az ember a mezőgazdaságból élő családokat.
A Szatmár megyei Sándorhomokot Erdély-szerte híres homoki krumplijáról ismerték, elsőként került piacra, de a helyi gazdák más zöldségfélékkel is piacoltak. Immár második éve sándorhomoki gazda nyerte el a megye legjobb zöldségtermesztője díját.
A többségében magyarok lakta Szatmár megyei Sándorhomok két dologról nevezetes: remek ízű krumplijáról és a 19. században híressé vált arisztokrata Kováts család épített örökségéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon sok összetevője van annak, hogy a külhoni magyarok többsége a Fidesz-KDNP-t támogatja, ugyanakkor igazságtalan és alaptalan elmarasztalni őket amiatt, hogy részt vesznek a magyarországi választáson – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napokon.
Munkagépekből mintegy 2000 liter gázolajat lopott el az az öt Bihar megyei fiatal, akik ellen minősített lopás vádjával nyomoz a rendőrség. Valamennyiüket őrizetbe vették.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) Fehér, Kolozs és Szeben megyei folyókra.
A fiatalok közösségei rendkívül fontosak, mert ők jelentik a jövőt, a cserkészet, a cserkészmozgalom pedig nagyon sok pozitív élményt és gyakorlati tapasztalatot ad a fiatalok számára – hangsúlyozta a közmédiának nyilatkozva Sulyok Tamás államfő.
Szíriai születésű kolozsvári városi közgyűlési tag vette védelmébe a feszületet, miután szerinte a nemrég lezajlott Untold fesztiválon egy fellépő meggyalázta a feszületet.
Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfő este a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján mondott beszédet a Kolozsvári Magyar Operában. Az ünnepséget követően a Krónika munkatársának nyilatkozott arról, hogy milyen élményekkel tér vissza az anyaországba.
A második világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes nagyhatalmak többsége érzékelte, hogy a trianoni határok igazságtalanok voltak Magyarország számára, és valamilyen korrekcióra lenne szükség.
Kigyulladt egy üzlethelyiség tetőszerkezet keddre virradóra Parajdon. A lángok két közeli vegyesboltban és egy tömbház két lakásában is károkat okoztak – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megkezdődött a 24. Partiumi Magyar Napok (PMN) Szatmárnémetiben, az augusztus 24-ig tartó fesztivál koncertekkel, színházi előadásokkal, filmvetítésekkel, bábelőadásokkal, néptáncbemutatókkal és sok más kulturális eseménnyel várja az érdeklődőket.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!