Bárányhúskínálat. A vásárlók többsége kisebb adagot vásárolna
Fotó: Borbély Fanni
Idén is 40-50 lej között alakul a húsvéti bárányhús kilogrammonkénti ára. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a kis kérődzők pestisének tavaly őszi járványa komoly gazdasági károkat okozott a juhtartó gazdaságokban, idén márciusra azonban helyreállt az élőállat-export és a bárányhús iránti kereslet. A hazai fogyasztók számára árfelhajtó hatása van, hogy a gazdák többsége szívesebben értékesíti ősszel exportra a hízott bárányokat.
2025. március 10., 08:022025. március 10., 08:02
2025. március 10., 09:132025. március 10., 09:13
Idén április 20–21-én egybeesik a katolikus és protestáns, illetve az ortodox felekezetek húsvétja, ami kihatással van a bárányhús árának alakulására is. A tavaly ősszel többéves mélypontra zuhant élőállat-felvásárlási árak lejtmenete idén márciusra megállt: a gazdák nagy örömére húsvétra a régi felvásárlási árakat megközelítő, 20 lejes élősúly-kilogrammonkénti kínálattal álltak elő a belpiacra (is) bárányhúst szállító vágóhidak.
A juhászat lejtmenetét igyekszik megállítani a mezőgazdasági minisztérium gyorssegélye is, amely
60-40 százalékban román állami, illetve európai uniós forrásból. Az APIA szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint azok a gazdák igényelhetik az állatonként 248 lejes támogatást, akik legalább 50 anyajuhot vagy anyakecskét tartanak, a támogatásra jogosult maximális állatlétszám 300. A gyorssegélyre szóló igényeket 2025. március 21-ig lehet benyújtani az APIA megyei igazgatóságainál. Az állami hatóság ígérete szerint a támogatás összegét 2025. április 30-ig utalják át a juh- és kecsketartó gazdák bankszámlájára.
A kisebb juhászatok felszámolódtak, de a nagyok is jelentősen csökkentették az állomány létszámát
Fotó: Makkay József
„A támogatás jól jön, de nagyon sok juhtartó gazdát már nem tud megmenteni” – ecsetelte lapunknak az ágazatban uralkodó nehéz helyzetet Bajkó Zoltán állattenyésztési mérnök, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének juh- és kecsketenyésztésért felelős falugazdásza. A Gyergyóremetén 550 tenyészállatból álló juh- és kecskeállománnyal rendelkező agrárvállalkozó portálunknak elmondta, hogy a tavaly nyártól az országon végigsöprő kis kérődzők pestise súlyos gazdasági nyomot hagyott az ágazatban, sok kistermelő felhagyott az állattartással.
„Nehéz megmondani, hogy a járvány gazdasági következményei számszerűleg hány gazdát késztettek a juh- és kecskeállomány felszámolására, de Székelyföldön magas ezek aránya.
Mi is a felére csökkentettük a tavaly tavaszi állomány létszámát” – mutatott rá a nehéz helyzetre a székelyföldi falugazdász. A gazdákat leginkább az alacsony felvásárlási árak taglózták le tavaly ősszel, hiszen a pár hónappal korábbi, élősúly-kilogrammonkénti 20 lej fölötti értékesítési árhoz képest az állatkereskedők mindössze 12-13 lejt kínáltak októberben és novemberben.
Lassan kezd helyreállni a piac: Bajkó Zoltán szerint az áprilisi közös magyar–román húsvét idejére a vágóállatot felvásárló vágóhidak a bárányokért 20 lej körüli árat kínálnak élősúly-kilogrammonként, ami azt jelenti, hogy a húsvéti bárány kilója a kereskedőknél 40-50 lej között fog mozogni. Vagyis nagyjából olyan áron, mint tavaly.
A szakember szerint az idei ellés jónak mondható, habár jóval kevesebb ikerellést jegyeztek, mint tavaly.
Igazából mégsem ez befolyásolja elsősorban a hazai bárányhús árának alakulását, hanem a súlyos munkaerőhiány, amivel az állattartó gazdaságok küszködnek.
Noha jó bevételnek számít a juh- és kecsketej feldolgozása is, munkaerőhiány miatt egyre kevesebb juhos gazda akar túrót és sajtot készíteni. A nagyobb állattelepek számára jobban megéri az export: az anyatejen tartott, és felhizlalt bárányokat egy tételben, októberben vagy novemberben értékesítik a közel-keleti és észak-afrikai országok felvevőpiacára.
Portálunk megkérdezte Csutak Nagy Lászlót, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) alelnökét, miként látja a romániai juhágazat helyzetét. A Bukarestben dolgozó hatósági állatorvos szerint jó hír, hogy helyreállt a juhpestis miatt gondokkal küszködő romániai juhexport. A legnagyobb felvevőpiacot jelentő Jordánia mellé felsorakozott Marokkó és Tunézia is, a romániai állategészségügyi hatóság minden érdekelt országgal megújította a kiviteli engedélyeket.
,,Az elmúlt néhány év tapasztalata azt mutatja, hogy a fogyasztók már nem vásárolnak egy egész, vagy fél bárányt, ezért a bárányhús-kereskedelem egyre inkább visszaszorul az áruházak polcaira, ahol egy-két kilogramm bárányhúst is lehet venni. Ezzel magyarázható, hogy országszerte egyre kevesebb vágópont üzemeltetésére kapunk kérést, amit a megyei állategészségügyi hatóságok hagynak jóvá” – mutatott rá portálunknak az ANVSA országos alelnöke. Az állatorvos szerint a változás mögött elsősorban a bárányhús magas ára áll, de a hatóság továbbra is támogatja a helyi vágópontok kialakítását azzal a feltétellel, hogy azok megfeleljenek a minimális élelmiszer-biztonsági elvárásoknak.
Lecseng a kis kérődzők vírusos betegsége, a juh- és kecskepestis. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar alelnöke a Krónikának elmondta, hogy egy hónapon belül felszámolják az állatkereskedelemben hozott megszorító intézkedéseket.
Magyarországnak a XXI. században függetlenítenie kell magát. Nem kiválva, nem blokkosodnia, nem elszakadnia, hanem függetlenednie kell – jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter a nemzeti ünnepen Nagyszalontán rendezett ünnepségen.
Közösen kell fellépniük az európai értékeket valló magyaroknak és románoknak a szélsőségesen nacionalista hangok megerősödésével szemben – figyelmeztettek a szónok az Aradon tartott március 15-i megemlékezésen.
Kolozsváron idén is több százan gyűltek össze, hogy méltón emlékezzenek meg nemzeti ünnepünkről. A megemlékezés nemcsak a történelem előtt tisztelgésről szólt, hanem a magyarság élő erejének kifejezése is volt.
Tűz ütött ki március 15-én, szombaton egy kolozsvári kollégiumban, amelynek következtében 130 személy önállóan elhagyta az épületet; személyi sérülés nem történt.
Kelemen Hunornak, az RMDSZ szövetségi elnökének politikai beszámolóját hallgatták meg a küldöttek Szövetségi Képviselők Tanácsának pénteki kolozsvári ülésén.
Cégektől lopott újrahasznosítható anyagokat egy nyolctagú marosvásárhelyi bűnbanda, az okozott kár 30 ezer euró. A rendőrök négy gyanúsítottat vettek őrizetbe.
Csak az tud igazán békét és biztonságot teremteni, aki nem csupán hisz nemzetében, hanem felelősséget is vállal azért – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken, a Brassó megyei Bodolán rendezett ünnepségen.
Feltehetően a második világháborúból származó töltényeket találtak az Arad megyei Marocsicséren (Cicir) csütörtök délután.
Jelentős viharkárok keletkeztek csütörtök délután, kora este, amikor is helyenként száz kilométeres óránkénti sebességű szél sepert végig Arad megyén.
Saját költségükön újítottak fel egy Szeben megyei kisvasút-vonalszakaszt az Asociația Prietenii Mocăniței (Kisvasút-barátok Egyesülete) civil szervezet tagjai.
szóljon hozzá!