Bárányhús húsvétra 40-50 lejért: a gazdáknak jobban megéri az élőállat-export

bárányhús

Bárányhúskínálat. A vásárlók többsége kisebb adagot vásárolna

Fotó: Borbély Fanni

Idén is 40-50 lej között alakul a húsvéti bárányhús kilogrammonkénti ára. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a kis kérődzők pestisének tavaly őszi járványa komoly gazdasági károkat okozott a juhtartó gazdaságokban, idén márciusra azonban helyreállt az élőállat-export és a bárányhús iránti kereslet. A hazai fogyasztók számára árfelhajtó hatása van, hogy a gazdák többsége szívesebben értékesíti ősszel exportra a hízott bárányokat.

Makkay József

2025. március 10., 08:022025. március 10., 08:02

2025. március 10., 09:132025. március 10., 09:13

Idén április 20–21-én egybeesik a katolikus és protestáns, illetve az ortodox felekezetek húsvétja, ami kihatással van a bárányhús árának alakulására is. A tavaly ősszel többéves mélypontra zuhant élőállat-felvásárlási árak lejtmenete idén márciusra megállt: a gazdák nagy örömére húsvétra a régi felvásárlási árakat megközelítő, 20 lejes élősúly-kilogrammonkénti kínálattal álltak elő a belpiacra (is) bárányhúst szállító vágóhidak.

A juhászat lejtmenetét igyekszik megállítani a mezőgazdasági minisztérium gyorssegélye is, amely

a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kezelésében 48 millió euró összértékű támogatást hirdetett meg a juh- és kecsketartó gazdák számára,

60-40 százalékban román állami, illetve európai uniós forrásból. Az APIA szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint azok a gazdák igényelhetik az állatonként 248 lejes támogatást, akik legalább 50 anyajuhot vagy anyakecskét tartanak, a támogatásra jogosult maximális állatlétszám 300. A gyorssegélyre szóló igényeket 2025. március 21-ig lehet benyújtani az APIA megyei igazgatóságainál. Az állami hatóság ígérete szerint a támogatás összegét 2025. április 30-ig utalják át a juh- és kecsketartó gazdák bankszámlájára.

bárányhús Galéria

A kisebb juhászatok felszámolódtak, de a nagyok is jelentősen csökkentették az állomány létszámát

Fotó: Makkay József

Sok állattelepet már felszámoltak, a nagy juhászatok maradtak

„A támogatás jól jön, de nagyon sok juhtartó gazdát már nem tud megmenteni” – ecsetelte lapunknak az ágazatban uralkodó nehéz helyzetet Bajkó Zoltán állattenyésztési mérnök, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének juh- és kecsketenyésztésért felelős falugazdásza. A Gyergyóremetén 550 tenyészállatból álló juh- és kecskeállománnyal rendelkező agrárvállalkozó portálunknak elmondta, hogy a tavaly nyártól az országon végigsöprő kis kérődzők pestise súlyos gazdasági nyomot hagyott az ágazatban, sok kistermelő felhagyott az állattartással.

„Nehéz megmondani, hogy a járvány gazdasági következményei számszerűleg hány gazdát késztettek a juh- és kecskeállomány felszámolására, de Székelyföldön magas ezek aránya.

Idézet
Jellemzően a kisebb létszámú állattelepeket számolták fel, ahol nem volt tartalék a nehéz időszak átvészelésére, másrészt a kilátástalanság érzete arra késztette őket, hogy váltsanak.

Mi is a felére csökkentettük a tavaly tavaszi állomány létszámát” – mutatott rá a nehéz helyzetre a székelyföldi falugazdász. A gazdákat leginkább az alacsony felvásárlási árak taglózták le tavaly ősszel, hiszen a pár hónappal korábbi, élősúly-kilogrammonkénti 20 lej fölötti értékesítési árhoz képest az állatkereskedők mindössze 12-13 lejt kínáltak októberben és novemberben.

  • Lassan kezd helyreállni a piac: Bajkó Zoltán szerint az áprilisi közös magyar–román húsvét idejére a vágóállatot felvásárló vágóhidak a bárányokért 20 lej körüli árat kínálnak élősúly-kilogrammonként, ami azt jelenti, hogy a húsvéti bárány kilója a kereskedőknél 40-50 lej között fog mozogni. Vagyis nagyjából olyan áron, mint tavaly.

  • A szakember szerint az idei ellés jónak mondható, habár jóval kevesebb ikerellést jegyeztek, mint tavaly.

Igazából mégsem ez befolyásolja elsősorban a hazai bárányhús árának alakulását, hanem a súlyos munkaerőhiány, amivel az állattartó gazdaságok küszködnek.

Bajkó szerint főleg a kisebb juhtartó gazdaságok értékesítenek húsvéti bárányt a romániai piacon olyan állattelepekről, ahol fejni tudják a bárány nélkül maradt anyaállatokat.

Noha jó bevételnek számít a juh- és kecsketej feldolgozása is, munkaerőhiány miatt egyre kevesebb juhos gazda akar túrót és sajtot készíteni. A nagyobb állattelepek számára jobban megéri az export: az anyatejen tartott, és felhizlalt bárányokat egy tételben, októberben vagy novemberben értékesítik a közel-keleti és észak-afrikai országok felvevőpiacára.

Van elegendő bárány a hazai piacra is

Portálunk megkérdezte Csutak Nagy Lászlót, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) alelnökét, miként látja a romániai juhágazat helyzetét. A Bukarestben dolgozó hatósági állatorvos szerint jó hír, hogy helyreállt a juhpestis miatt gondokkal küszködő romániai juhexport. A legnagyobb felvevőpiacot jelentő Jordánia mellé felsorakozott Marokkó és Tunézia is, a romániai állategészségügyi hatóság minden érdekelt országgal megújította a kiviteli engedélyeket.

Csutak szerint Romániában a juhágazat az export mellett képes kielégíteni a belföldi, húsvéti piacot is, azonban a kereslet és kínálat pár év alatt gyökeresen átalakult.

,,Az elmúlt néhány év tapasztalata azt mutatja, hogy a fogyasztók már nem vásárolnak egy egész, vagy fél bárányt, ezért a bárányhús-kereskedelem egyre inkább visszaszorul az áruházak polcaira, ahol egy-két kilogramm bárányhúst is lehet venni. Ezzel magyarázható, hogy országszerte egyre kevesebb vágópont üzemeltetésére kapunk kérést, amit a megyei állategészségügyi hatóságok hagynak jóvá” – mutatott rá portálunknak az ANVSA országos alelnöke. Az állatorvos szerint a változás mögött elsősorban a bárányhús magas ára áll, de a hatóság továbbra is támogatja a helyi vágópontok kialakítását azzal a feltétellel, hogy azok megfeleljenek a minimális élelmiszer-biztonsági elvárásoknak.

korábban írtuk

Megmenekült a juhászat a csődtől, a hatóságok rekordidő alatt számolták fel a juhpestist
Megmenekült a juhászat a csődtől, a hatóságok rekordidő alatt számolták fel a juhpestist

Lecseng a kis kérődzők vírusos betegsége, a juh- és kecskepestis. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar alelnöke a Krónikának elmondta, hogy egy hónapon belül felszámolják az állatkereskedelemben hozott megszorító intézkedéseket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

Együttműködnek a rendőrséggel a mezőméhesi nő meggyilkolásával gyanúsított szökevényhez közel álló személyek

Elkezdtek együttműködni a nyomozó hatóságokkal a mezőméhesi nő meggyilkolásával gyanúsított Emil Gânjhez közel álló személyek – nyilatkozták szombaton rendőrségi források. A férfit továbbra is nagy erőkkel keresi a rendőrség.

Együttműködnek a rendőrséggel a mezőméhesi nő meggyilkolásával gyanúsított szökevényhez közel álló személyek
2025. július 12., szombat

Életben tartani a kézi kaszálást – a miniszterelnök-helyettes is kaszált Csíkszentkirályon

Kaszáló Kalákát tartottak Csíkszentkirályon – közölte Facebook-oldalán Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.

Életben tartani a kézi kaszálást – a miniszterelnök-helyettes is kaszált Csíkszentkirályon
2025. július 12., szombat

Motoros szenvedett halálos balesetet egy kalotaszegi faluban

Egy 32 éves motoros meghalt, egy 15 éves kiskorú pedig megsérült egy péntekről szombatra virradó éjszaka történt közlekedési balesetben a Kolozs megyei Magyarkapuson. A motoros egy szabályosan közlekedő személygépkocsiba futott bele hátulról.

Motoros szenvedett halálos balesetet egy kalotaszegi faluban
2025. július 12., szombat

Háromszéken garázdálkodó brassói férfit vettek őrizetbe: telefonos csalókra hívja fel a figyelmet a rendőrség

Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 30 éves Brassó megyei férfi, aki ellen a sepsiszentgyörgyi rendőrség indított nyomozást csalás vádjával. A gyanúsított 9 ezer lejt csalt ki cégektől.

Háromszéken garázdálkodó brassói férfit vettek őrizetbe: telefonos csalókra hívja fel a figyelmet a rendőrség
2025. július 12., szombat

Ne vágjátok le a szárnyainkat! – a MAKOSZ az ösztöndíjak csökkentéséről

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) közölte, feladatának érzi, hogy hangot adjon a diákoknak és pedagógusoknak.

Ne vágjátok le a szárnyainkat! – a MAKOSZ az ösztöndíjak csökkentéséről
2025. július 11., péntek

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójáról is megemlékeznek a Vásárhelyi Forgatagon

Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.

Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójáról is megemlékeznek a Vásárhelyi Forgatagon
2025. július 11., péntek

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy

A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy
2025. július 11., péntek

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában

Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában
2025. július 11., péntek

Nem kerül túl sokba az sem, ha valaki egy hétig hagyja az autóját a kolozsvári reptér melletti parkolóban

Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.

Nem kerül túl sokba az sem, ha valaki egy hétig hagyja az autóját a kolozsvári reptér melletti parkolóban
2025. július 11., péntek

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése

Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.

Csak vadászattal lehet elérni, hogy a medve féljen az embertől – Évekbe telhet a medvetámadások számának csökkenése