Bárányhús húsvétra 40-50 lejért: a gazdáknak jobban megéri az élőállat-export

bárányhús

Bárányhúskínálat. A vásárlók többsége kisebb adagot vásárolna

Fotó: Borbély Fanni

Idén is 40-50 lej között alakul a húsvéti bárányhús kilogrammonkénti ára. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a kis kérődzők pestisének tavaly őszi járványa komoly gazdasági károkat okozott a juhtartó gazdaságokban, idén márciusra azonban helyreállt az élőállat-export és a bárányhús iránti kereslet. A hazai fogyasztók számára árfelhajtó hatása van, hogy a gazdák többsége szívesebben értékesíti ősszel exportra a hízott bárányokat.

Makkay József

2025. március 10., 08:022025. március 10., 08:02

2025. március 10., 09:132025. március 10., 09:13

Idén április 20–21-én egybeesik a katolikus és protestáns, illetve az ortodox felekezetek húsvétja, ami kihatással van a bárányhús árának alakulására is. A tavaly ősszel többéves mélypontra zuhant élőállat-felvásárlási árak lejtmenete idén márciusra megállt: a gazdák nagy örömére húsvétra a régi felvásárlási árakat megközelítő, 20 lejes élősúly-kilogrammonkénti kínálattal álltak elő a belpiacra (is) bárányhúst szállító vágóhidak.

A juhászat lejtmenetét igyekszik megállítani a mezőgazdasági minisztérium gyorssegélye is, amely

a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kezelésében 48 millió euró összértékű támogatást hirdetett meg a juh- és kecsketartó gazdák számára,

60-40 százalékban román állami, illetve európai uniós forrásból. Az APIA szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint azok a gazdák igényelhetik az állatonként 248 lejes támogatást, akik legalább 50 anyajuhot vagy anyakecskét tartanak, a támogatásra jogosult maximális állatlétszám 300. A gyorssegélyre szóló igényeket 2025. március 21-ig lehet benyújtani az APIA megyei igazgatóságainál. Az állami hatóság ígérete szerint a támogatás összegét 2025. április 30-ig utalják át a juh- és kecsketartó gazdák bankszámlájára.

bárányhús Galéria

A kisebb juhászatok felszámolódtak, de a nagyok is jelentősen csökkentették az állomány létszámát

Fotó: Makkay József

Sok állattelepet már felszámoltak, a nagy juhászatok maradtak

„A támogatás jól jön, de nagyon sok juhtartó gazdát már nem tud megmenteni” – ecsetelte lapunknak az ágazatban uralkodó nehéz helyzetet Bajkó Zoltán állattenyésztési mérnök, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének juh- és kecsketenyésztésért felelős falugazdásza. A Gyergyóremetén 550 tenyészállatból álló juh- és kecskeállománnyal rendelkező agrárvállalkozó portálunknak elmondta, hogy a tavaly nyártól az országon végigsöprő kis kérődzők pestise súlyos gazdasági nyomot hagyott az ágazatban, sok kistermelő felhagyott az állattartással.

„Nehéz megmondani, hogy a járvány gazdasági következményei számszerűleg hány gazdát késztettek a juh- és kecskeállomány felszámolására, de Székelyföldön magas ezek aránya.

Idézet
Jellemzően a kisebb létszámú állattelepeket számolták fel, ahol nem volt tartalék a nehéz időszak átvészelésére, másrészt a kilátástalanság érzete arra késztette őket, hogy váltsanak.

Mi is a felére csökkentettük a tavaly tavaszi állomány létszámát” – mutatott rá a nehéz helyzetre a székelyföldi falugazdász. A gazdákat leginkább az alacsony felvásárlási árak taglózták le tavaly ősszel, hiszen a pár hónappal korábbi, élősúly-kilogrammonkénti 20 lej fölötti értékesítési árhoz képest az állatkereskedők mindössze 12-13 lejt kínáltak októberben és novemberben.

  • Lassan kezd helyreállni a piac: Bajkó Zoltán szerint az áprilisi közös magyar–román húsvét idejére a vágóállatot felvásárló vágóhidak a bárányokért 20 lej körüli árat kínálnak élősúly-kilogrammonként, ami azt jelenti, hogy a húsvéti bárány kilója a kereskedőknél 40-50 lej között fog mozogni. Vagyis nagyjából olyan áron, mint tavaly.

  • A szakember szerint az idei ellés jónak mondható, habár jóval kevesebb ikerellést jegyeztek, mint tavaly.

Igazából mégsem ez befolyásolja elsősorban a hazai bárányhús árának alakulását, hanem a súlyos munkaerőhiány, amivel az állattartó gazdaságok küszködnek.

Bajkó szerint főleg a kisebb juhtartó gazdaságok értékesítenek húsvéti bárányt a romániai piacon olyan állattelepekről, ahol fejni tudják a bárány nélkül maradt anyaállatokat.

Noha jó bevételnek számít a juh- és kecsketej feldolgozása is, munkaerőhiány miatt egyre kevesebb juhos gazda akar túrót és sajtot készíteni. A nagyobb állattelepek számára jobban megéri az export: az anyatejen tartott, és felhizlalt bárányokat egy tételben, októberben vagy novemberben értékesítik a közel-keleti és észak-afrikai országok felvevőpiacára.

Van elegendő bárány a hazai piacra is

Portálunk megkérdezte Csutak Nagy Lászlót, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) alelnökét, miként látja a romániai juhágazat helyzetét. A Bukarestben dolgozó hatósági állatorvos szerint jó hír, hogy helyreállt a juhpestis miatt gondokkal küszködő romániai juhexport. A legnagyobb felvevőpiacot jelentő Jordánia mellé felsorakozott Marokkó és Tunézia is, a romániai állategészségügyi hatóság minden érdekelt országgal megújította a kiviteli engedélyeket.

Csutak szerint Romániában a juhágazat az export mellett képes kielégíteni a belföldi, húsvéti piacot is, azonban a kereslet és kínálat pár év alatt gyökeresen átalakult.

,,Az elmúlt néhány év tapasztalata azt mutatja, hogy a fogyasztók már nem vásárolnak egy egész, vagy fél bárányt, ezért a bárányhús-kereskedelem egyre inkább visszaszorul az áruházak polcaira, ahol egy-két kilogramm bárányhúst is lehet venni. Ezzel magyarázható, hogy országszerte egyre kevesebb vágópont üzemeltetésére kapunk kérést, amit a megyei állategészségügyi hatóságok hagynak jóvá” – mutatott rá portálunknak az ANVSA országos alelnöke. Az állatorvos szerint a változás mögött elsősorban a bárányhús magas ára áll, de a hatóság továbbra is támogatja a helyi vágópontok kialakítását azzal a feltétellel, hogy azok megfeleljenek a minimális élelmiszer-biztonsági elvárásoknak.

korábban írtuk

Megmenekült a juhászat a csődtől, a hatóságok rekordidő alatt számolták fel a juhpestist
Megmenekült a juhászat a csődtől, a hatóságok rekordidő alatt számolták fel a juhpestist

Lecseng a kis kérődzők vírusos betegsége, a juh- és kecskepestis. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar alelnöke a Krónikának elmondta, hogy egy hónapon belül felszámolják az állatkereskedelemben hozott megszorító intézkedéseket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 15., szombat

Lázár János Nagyszalontán: Magyarországnak felül kell vizsgálnia, hogy szuverenitása jelentős részét átadta az EU-nak

Magyarországnak a XXI. században függetlenítenie kell magát. Nem kiválva, nem blokkosodnia, nem elszakadnia, hanem függetlenednie kell – jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter a nemzeti ünnepen Nagyszalontán rendezett ünnepségen.

Lázár János Nagyszalontán: Magyarországnak felül kell vizsgálnia, hogy szuverenitása jelentős részét átadta az EU-nak
2025. március 15., szombat

Március 15. Aradon: a szélsőségesség elleni összefogásra szólítottak fel a magyar és román szónokok

Közösen kell fellépniük az európai értékeket valló magyaroknak és románoknak a szélsőségesen nacionalista hangok megerősödésével szemben – figyelmeztettek a szónok az Aradon tartott március 15-i megemlékezésen.

Március 15. Aradon: a szélsőségesség elleni összefogásra szólítottak fel a magyar és román szónokok
2025. március 15., szombat

Március 15. Kolozsváron (FOTÓRIPORT)

Kolozsváron idén is több százan gyűltek össze, hogy méltón emlékezzenek meg nemzeti ünnepünkről. A megemlékezés nemcsak a történelem előtt tisztelgésről szólt, hanem a magyarság élő erejének kifejezése is volt.

Március 15. Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
Március 15. Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
2025. március 15., szombat

Március 15. Kolozsváron (FOTÓRIPORT)

2025. március 15., szombat

Tűz ütött ki egy kolozsvári kollégiumban, közel 150 diáknak kellett kimenekülnie az épületből

Tűz ütött ki március 15-én, szombaton egy kolozsvári kollégiumban, amelynek következtében 130 személy önállóan elhagyta az épületet; személyi sérülés nem történt.

Tűz ütött ki egy kolozsvári kollégiumban, közel 150 diáknak kellett kimenekülnie az épületből
2025. március 14., péntek

SZKT: a kormány léte függ Crin Antonescu államfővé választásától

Kelemen Hunornak, az RMDSZ szövetségi elnökének politikai beszámolóját hallgatták meg a küldöttek Szövetségi Képviselők Tanácsának pénteki kolozsvári ülésén.

SZKT: a kormány léte függ Crin Antonescu államfővé választásától
2025. március 14., péntek

Rendőrségi fogdába került a marosvásárhelyi cégeket fosztogató bűnbanda négy tagja

Cégektől lopott újrahasznosítható anyagokat egy nyolctagú marosvásárhelyi bűnbanda, az okozott kár 30 ezer euró. A rendőrök négy gyanúsítottat vettek őrizetbe.

Rendőrségi fogdába került a marosvásárhelyi cégeket fosztogató bűnbanda négy tagja
2025. március 14., péntek

Szili Katalin Bodolán: csak az tud békét teremteni, aki nem csupán hisz nemzetében, hanem felelősséget is vállal azért

Csak az tud igazán békét és biztonságot teremteni, aki nem csupán hisz nemzetében, hanem felelősséget is vállal azért – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken, a Brassó megyei Bodolán rendezett ünnepségen.

Szili Katalin Bodolán: csak az tud békét teremteni, aki nem csupán hisz nemzetében, hanem felelősséget is vállal azért
2025. március 14., péntek

Világháborús lőszereket találtak bontási munkálatok során a Maros-menti településen

Feltehetően a második világháborúból származó töltényeket találtak az Arad megyei Marocsicséren (Cicir) csütörtök délután.

Világháborús lőszereket találtak bontási munkálatok során a Maros-menti településen
2025. március 14., péntek

Viharkárok a Partiumban: fákat döntött ki, háztetőket rongált meg a szél

Jelentős viharkárok keletkeztek csütörtök délután, kora este, amikor is helyenként száz kilométeres óránkénti sebességű szél sepert végig Arad megyén.

Viharkárok a Partiumban: fákat döntött ki, háztetőket rongált meg a szél
2025. március 13., csütörtök

Majdnem teljesen kétkezi munkával újítottak fel önkéntesek egy erdélyi kisvasútszakaszt

Saját költségükön újítottak fel egy Szeben megyei kisvasút-vonalszakaszt az Asociația Prietenii Mocăniței (Kisvasút-barátok Egyesülete) civil szervezet tagjai.

Majdnem teljesen kétkezi munkával újítottak fel önkéntesek egy erdélyi kisvasútszakaszt