Nadrászíjparcellák. A LAPAR elnöke szerint a tagosítás hiánya a mezőgazdaság fő kerékkötője
Fotó: Pinti Attila
Borúsan látja a nadrágszíjparcellákkal küszködő mezőgazdasági termelők helyzetét Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A legnagyobb hazai agrárérdekvédelmi szervezet, a LAPAR vezetője a Krónikának adott interjúban ágazatonkénti hatástanulmányokat sürget, hogy meg lehessen állítani a mezőgazdasági üzemek csődhullámát. A szakember a földek tagosítását prioritásként kezeli, e nélkül ugyanis a kormány merész öntözési programja megvalósíthatatlan.
2025. március 24., 08:032025. március 24., 08:03
2025. március 24., 14:182025. március 24., 14:18
– A LAPAR tagjainak körében is állandó téma a földbérlet, miután a bukaresti alkotmánybíróság elvetette az adótörvénykönyv tavalyi módosítását, amely legalább hétéves időtartamú szerződés megkötését írta elő földtulajdonos és földbérlő között. Miért késik a földbérleti törvény?
– Egyetlen észszerű magyarázata van: politikai célokra akarják felhasználni, miközben a mezőgazdaság működését szabályozó számos más törvény is hiányzik. A mezőgazdaságba beruházó vállalkozók kiszolgáltatottak, hiszen a földtulajdonos bármikor meggondolhatja magát, és előzetes értesítést követően egy év múlva visszaveheti földjét az eredeti parcellában. Gondoljunk bele: a termelő egy öntözőrendszer kifejlesztésén dolgozik, ahol a csövek olyan parcellákon haladnak keresztül, amit a tulajdonos visszakövetel, és ez meghiúsíthatja a befektetést. Az lenne az észszerű és logikus megoldás, hogy a visszakért földterületet a bérlő a tagosított parcella szélén mérje ki a földtulajdonosnak, ami viszont törvényi háttér nélkül ma kivitelezhetetlen.
– A mezőgazdasági szakemberek legalább 7-10 éves időtartamról beszélnek, véleményük szerint legalább ekkora időszakra kellene szóljon a földbérleti szerződés. Ez járható út lenne?
– Induljunk ki a nyugat-európai valóságból: példaként Franciaországot említem, ahol jól szabályozott földbérleti rendszer működik. Azok a földtulajdonosok, akik saját földjeikhez ragaszkodnak – nem akarják eladni –, több évtizedes időszakra adják bérbe birtokukat. Nem ritka a 40-50 éves időtartamra bérelt földterület sem, de a 20-30 éves bérlemények a gyakoribbak.
Egyre többet beszélünk a mezőgazdasági területek öntözéséről, ezek a beruházások hosszútávú, több évtizedre szóló befektetések. Az irrigációs rendszerek kiépítése is azt diktálja, hogy ezt a kérdést hosszú távra kell megnyugtatóan kezelni.
– Mennyire tartja reálisnak Florin Barbu mezőgazdasági miniszternek a masszív állami támogatással megépülő öntözési csatornákról szóló merész elképzelését?
– Öntözőrendszereket csak mezőgazdasági termelőkkel közösen lehet kivitelezni, erre megfelelő jogszabályi háttér szükséges, ami viszont Romániában nincs. Hivatalosan 64 millió parcellából áll a romániai földbirtokrendszer, ennyire felaprózódott tulajdonviszonnyal rendelkezünk. Ez országos sajátosság, nálunk, Dél-Romániában is hasonló a helyzet. A tulajdonosoktól bérbe vett milliónyi parcella határrészenként ugyan nagyobb táblákban áll össze, de attól még rengeteg kis parcella a földtulajdon, ami jogi szabályozás nélkül bizonytalanná tesz minden hosszú távú befektetést.
A termőterületek átfogó tagosítása nélkül ez megvalósíthatatlan. Mindez politikai lózung marad, amit a politikusok időről időre bedobnak a köztudatba.
– Ön többször megkongatta a vészharangot a román mezőgazdaság nehéz helyzete miatt. Ha azt nézzük, hogy a gazdák jelentős uniós forrásokhoz juthatnak hozzá – területalapú támogatások, hazai és európai uniós pályázatok –, akkor első látásra nem rossz a helyzet. Ebből a képből mi hiányzik?
– A hiányzó láncszem a román agrárpolitika. Említette a területalapú támogatást: a Románia uniós csatlakozását követő években ez az összeg jelentős pénzforrás volt a gazdák számára. Az utóbbi öt évben elszabadult infláció, az inputanyagok árrobbanása miatt ma már az üzemanyagköltségeket sem fedezi egy hektár szántóföld területalapú támogatása. Napjainkban nagyságrenddel többe kerül a földművelés, miközben a támogatás összege lényegében nem változott.
De a nagyobb üzemméretbe sincs ,,alanyi jogon” bekódolva a jövedelmezőség, ugyanis egyre több nagyüzem megy csődbe. Legnagyobb gondunk, hogy a román mezőgazdaságban nincsenek ágazati stratégiák: a gazdák mögött nem áll szakmai-kormányzati grémium, ami hosszabb távra meghatározná, mit kell, mit érdemes termelni, minek van felvevőpiaca, milyen irányba kellene fejleszteni a hazai élelmiszer-feldolgozást, mivel tudunk érvényesülni a nemzetközi piacokon, stb.
Nicu Vasile: a politikai célzatú látszatmegoldások sehova nem vezetnek
Fotó: Makkay József
– Mennyire tehető felelőssé a kialakult helyzetért az egyre gyakoribb aszálykár?
– Súlyosbító tényezőként kell számolni vele. Vannak mezőgazdasági kutatóintézeteink és számos agráregyetemünk, ahol a szakemberek ezeket az előrejelzéseket ki tudnák dolgozni, a kormány pedig ezek alapján elkészíthetné a stratégiákat. Tudjuk, hogy tíz év átlagában a romániai mezőgazdaság 4 aszályos esztendővel számol, szinte minden második év aszálykárt hoz. Hiába ismerjük a figyelmeztető adatokat, mert nincs megelőzésre kidolgozott hosszú távú agrárstratégia. Ehelyett azt látjuk, hogy
Ez nem megy önerőből, a termelő alig képes profitot előállítani. A földjét bérbe adó tulajdonos közben magasabb bérleti díjat akar, az állam pedig a mezőgazdaságból származó adóbevételeket növelné, mialatt a termelő vegetál vagy csődbe megy.
– A statisztikák szerint rekord számú mezőgazdasági vállalkozást számolnak fel az országban. Megállítható ez a folyamat?
– Mindenekelőtt ágazati hatástanulmányokra van szükség, hogy a zöldségtermesztésben, a tejtermelésben, a gabonatermesztésben – de számos más területet is felsorolhatnék – mekkora a jövedelmezőség, vagy milyen ráfizetéssel dolgoznak a termelők. Amíg nincs tiszta kép, sötétben keressük a megoldásokat. El kell dönteni, hogy milyen mezőgazdasági ágazatokat akar helyzetbe hozni a kormány, milyen irányba tájékozódjanak a gazdák. A bajok okait kell megkeresni, nem látszatkezelést ajánlani. Ha az okokról beszélünk, vissza kell térnünk az alapokhoz, az oktatáshoz.
Ha nem vértezzük fel őket piacképes tudással, nem képesek a legújabb technológiákat alkalmazni, nem lesznek versenyképes termelők. A román agrárpolitikában legalább tízéves kifutású projektekben kell gondolkozni.
A kormány merész öntözési projektje bal lábbal indult
Fotó: Sóki Tamás/MTI
– Ilie Bolojan ügyvivő államfő a napokban a gazdaszervezetek képviselőivel tárgyalt. Sikerült-e valamilyen áttörést elérni?
– Az államelnök-választás kampányidőszakában nem hiszem, hogy bármiféle áttörésről beszélhetünk. A 2025-ös év sok jóval nem kecsegtet: miután a kedélyek lecsillapodnak, 2026-tól készülhetünk új stratégiák kidolgozására és gyakorlatba ültetésére. Demográfiai, oktatási és gazdaságpolitikák kell párhuzamosan megvalósítani ahhoz, hogy a mezőgazdaságban is változást érjünk el.
Miközben Romániában működik az európai uniós tagországok farmjainak 33 százaléka, az ország az EU mezőgazdasági össztermelésének mindössze a 3,4 százalékát adja. Nicu Vasile, a LAPAR elnöke szerint százhektáros méretű farmokra van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!