Nadrágszíjparcellákon nem lehet korszerű gazdálkodást folytatni – A LAPAR elnöke a Krónikának

LAPAR

Nadrászíjparcellák. A LAPAR elnöke szerint a tagosítás hiánya a mezőgazdaság fő kerékkötője

Fotó: Pinti Attila

Borúsan látja a nadrágszíjparcellákkal küszködő mezőgazdasági termelők helyzetét Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A legnagyobb hazai agrárérdekvédelmi szervezet, a LAPAR vezetője a Krónikának adott interjúban ágazatonkénti hatástanulmányokat sürget, hogy meg lehessen állítani a mezőgazdasági üzemek csődhullámát. A szakember a földek tagosítását prioritásként kezeli, e nélkül ugyanis a kormány merész öntözési programja megvalósíthatatlan.

Makkay József

2025. március 24., 08:032025. március 24., 08:03

2025. március 24., 14:182025. március 24., 14:18

– A LAPAR tagjainak körében is állandó téma a földbérlet, miután a bukaresti alkotmánybíróság elvetette az adótörvénykönyv tavalyi módosítását, amely legalább hétéves időtartamú szerződés megkötését írta elő földtulajdonos és földbérlő között. Miért késik a földbérleti törvény?

– Egyetlen észszerű magyarázata van: politikai célokra akarják felhasználni, miközben a mezőgazdaság működését szabályozó számos más törvény is hiányzik. A mezőgazdaságba beruházó vállalkozók kiszolgáltatottak, hiszen a földtulajdonos bármikor meggondolhatja magát, és előzetes értesítést követően egy év múlva visszaveheti földjét az eredeti parcellában. Gondoljunk bele: a termelő egy öntözőrendszer kifejlesztésén dolgozik, ahol a csövek olyan parcellákon haladnak keresztül, amit a tulajdonos visszakövetel, és ez meghiúsíthatja a befektetést. Az lenne az észszerű és logikus megoldás, hogy a visszakért földterületet a bérlő a tagosított parcella szélén mérje ki a földtulajdonosnak, ami viszont törvényi háttér nélkül ma kivitelezhetetlen.

– A mezőgazdasági szakemberek legalább 7-10 éves időtartamról beszélnek, véleményük szerint legalább ekkora időszakra kellene szóljon a földbérleti szerződés. Ez járható út lenne?

– Induljunk ki a nyugat-európai valóságból: példaként Franciaországot említem, ahol jól szabályozott földbérleti rendszer működik. Azok a földtulajdonosok, akik saját földjeikhez ragaszkodnak – nem akarják eladni –, több évtizedes időszakra adják bérbe birtokukat. Nem ritka a 40-50 éves időtartamra bérelt földterület sem, de a 20-30 éves bérlemények a gyakoribbak.

Idézet
Termőföldet nem lehet pár évre bérbe venni, a bérlő hosszú távra tervez, a földet kitisztítja, feljavítja. Ha egy uniós pályázat kifutási határidejét vesszük alapul, az legalább öt év, a földbérlet rendszerint ennek a duplája kell legyen.

Egyre többet beszélünk a mezőgazdasági területek öntözéséről, ezek a beruházások hosszútávú, több évtizedre szóló befektetések. Az irrigációs rendszerek kiépítése is azt diktálja, hogy ezt a kérdést hosszú távra kell megnyugtatóan kezelni.

– Mennyire tartja reálisnak Florin Barbu mezőgazdasági miniszternek a masszív állami támogatással megépülő öntözési csatornákról szóló merész elképzelését?

– Öntözőrendszereket csak mezőgazdasági termelőkkel közösen lehet kivitelezni, erre megfelelő jogszabályi háttér szükséges, ami viszont Romániában nincs. Hivatalosan 64 millió parcellából áll a romániai földbirtokrendszer, ennyire felaprózódott tulajdonviszonnyal rendelkezünk. Ez országos sajátosság, nálunk, Dél-Romániában is hasonló a helyzet. A tulajdonosoktól bérbe vett milliónyi parcella határrészenként ugyan nagyobb táblákban áll össze, de attól még rengeteg kis parcella a földtulajdon, ami jogi szabályozás nélkül bizonytalanná tesz minden hosszú távú befektetést.

Idézet
Ha a mezőgazdasági szaktárca 2,7 millió hektár öntözhető területben gondolkodik, törvényi szabályozással kell előkészíteni, hogy az állami beruházással készülő főcsatornáktól a parcellákig kiépülő irrigációs vezetékrendszer tíz-húsz év múlva is működőképes legyen.

A termőterületek átfogó tagosítása nélkül ez megvalósíthatatlan. Mindez politikai lózung marad, amit a politikusok időről időre bedobnak a köztudatba.

– Ön többször megkongatta a vészharangot a román mezőgazdaság nehéz helyzete miatt. Ha azt nézzük, hogy a gazdák jelentős uniós forrásokhoz juthatnak hozzá – területalapú támogatások, hazai és európai uniós pályázatok –, akkor első látásra nem rossz a helyzet. Ebből a képből mi hiányzik?

– A hiányzó láncszem a román agrárpolitika. Említette a területalapú támogatást: a Románia uniós csatlakozását követő években ez az összeg jelentős pénzforrás volt a gazdák számára. Az utóbbi öt évben elszabadult infláció, az inputanyagok árrobbanása miatt ma már az üzemanyagköltségeket sem fedezi egy hektár szántóföld területalapú támogatása. Napjainkban nagyságrenddel többe kerül a földművelés, miközben a támogatás összege lényegében nem változott.

Idézet
Ott tartunk, hogy szántóföldi növénytermesztésben a jövedelmezőség alsó határa kétszáz hektár körül mozog: a jelenlegi gabonaárak mellett a termelők kisebb területen egyszerűen nem tudnak nyereséget termelni.

De a nagyobb üzemméretbe sincs ,,alanyi jogon” bekódolva a jövedelmezőség, ugyanis egyre több nagyüzem megy csődbe. Legnagyobb gondunk, hogy a román mezőgazdaságban nincsenek ágazati stratégiák: a gazdák mögött nem áll szakmai-kormányzati grémium, ami hosszabb távra meghatározná, mit kell, mit érdemes termelni, minek van felvevőpiaca, milyen irányba kellene fejleszteni a hazai élelmiszer-feldolgozást, mivel tudunk érvényesülni a nemzetközi piacokon, stb.

LAPAR Galéria

Nicu Vasile: a politikai célzatú látszatmegoldások sehova nem vezetnek

Fotó: Makkay József

– Mennyire tehető felelőssé a kialakult helyzetért az egyre gyakoribb aszálykár?

– Súlyosbító tényezőként kell számolni vele. Vannak mezőgazdasági kutatóintézeteink és számos agráregyetemünk, ahol a szakemberek ezeket az előrejelzéseket ki tudnák dolgozni, a kormány pedig ezek alapján elkészíthetné a stratégiákat. Tudjuk, hogy tíz év átlagában a romániai mezőgazdaság 4 aszályos esztendővel számol, szinte minden második év aszálykárt hoz. Hiába ismerjük a figyelmeztető adatokat, mert nincs megelőzésre kidolgozott hosszú távú agrárstratégia. Ehelyett azt látjuk, hogy

Idézet
Románia évente mintegy 8 milliárd eurót költ élelmiszerimportra, amiből csak a behozott sertéshús értéke 1,3 milliárd… Olyan termékekről van szó, amit gond nélkül meg tudna termelni a hazai mezőgazdaság is, de mégsem képes rá.

Ez nem megy önerőből, a termelő alig képes profitot előállítani. A földjét bérbe adó tulajdonos közben magasabb bérleti díjat akar, az állam pedig a mezőgazdaságból származó adóbevételeket növelné, mialatt a termelő vegetál vagy csődbe megy.

– A statisztikák szerint rekord számú mezőgazdasági vállalkozást számolnak fel az országban. Megállítható ez a folyamat?

– Mindenekelőtt ágazati hatástanulmányokra van szükség, hogy a zöldségtermesztésben, a tejtermelésben, a gabonatermesztésben – de számos más területet is felsorolhatnék – mekkora a jövedelmezőség, vagy milyen ráfizetéssel dolgoznak a termelők. Amíg nincs tiszta kép, sötétben keressük a megoldásokat. El kell dönteni, hogy milyen mezőgazdasági ágazatokat akar helyzetbe hozni a kormány, milyen irányba tájékozódjanak a gazdák. A bajok okait kell megkeresni, nem látszatkezelést ajánlani. Ha az okokról beszélünk, vissza kell térnünk az alapokhoz, az oktatáshoz.

Idézet
Az egyetemi, középiskolai és szakiskolai mezőgazdasági szakoktatás elszakadt a való élettől, az oktatási intézmények bérbe adták földjeiket, ami még egyáltalán megmaradt, a diákok nincs honnan gyakorlati szaktudást szerezzenek.

Ha nem vértezzük fel őket piacképes tudással, nem képesek a legújabb technológiákat alkalmazni, nem lesznek versenyképes termelők. A román agrárpolitikában legalább tízéves kifutású projektekben kell gondolkozni.

LAPAR Galéria

A kormány merész öntözési projektje bal lábbal indult

Fotó: Sóki Tamás/MTI

– Ilie Bolojan ügyvivő államfő a napokban a gazdaszervezetek képviselőivel tárgyalt. Sikerült-e valamilyen áttörést elérni?

– Az államelnök-választás kampányidőszakában nem hiszem, hogy bármiféle áttörésről beszélhetünk. A 2025-ös év sok jóval nem kecsegtet: miután a kedélyek lecsillapodnak, 2026-tól készülhetünk új stratégiák kidolgozására és gyakorlatba ültetésére. Demográfiai, oktatási és gazdaságpolitikák kell párhuzamosan megvalósítani ahhoz, hogy a mezőgazdaságban is változást érjünk el.

korábban írtuk

A masszív élelmiszerimportot a mezőgazdaság gyökeres átalakításával lehetne leállítani a Krónikának nyilatkozó szakember szerint
A masszív élelmiszerimportot a mezőgazdaság gyökeres átalakításával lehetne leállítani a Krónikának nyilatkozó szakember szerint

Miközben Romániában működik az európai uniós tagországok farmjainak 33 százaléka, az ország az EU mezőgazdasági össztermelésének mindössze a 3,4 százalékát adja. Nicu Vasile, a LAPAR elnöke szerint százhektáros méretű farmokra van szükség.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 25., kedd

Több száz millió euróval támogatja az EB a romániai grafit-, magnézium- és rézkitermelést

Az Európai Bizottság 615 millió euróval fogja támogatni a romániai grafit-, magnézium- és rézkitermelést – jelentette be kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Több száz millió euróval támogatja az EB a romániai grafit-, magnézium- és rézkitermelést
2025. március 25., kedd

Nincs elég utas, felfüggeszti Nagyvárad–Milánó-járatát a HiSky

Májustól már nem lehet jegyet foglalni a Nagyvárad–Milánó (Bergamo) útvonalon a HiSky által működtetett repülőjáratokra – jelezték többen is az elmúlt időszakban.

Nincs elég utas, felfüggeszti Nagyvárad–Milánó-járatát a HiSky
2025. március 25., kedd

A légkondik pörgetik az áramfogyasztást, az extrém időjárás rekordnövekedést okozott az áramfogyasztásban

Világszerte és Romániában is jelentősen megugrott a villamosenergia-fogyasztás 2024-ben, amit főként a légkondicionálók használata okozott. Az extrém időjárás, a hőség és a hideg egyaránt hozzájárult a fogyasztás növekedéséhez.

A légkondik pörgetik az áramfogyasztást, az extrém időjárás rekordnövekedést okozott az áramfogyasztásban
2025. március 25., kedd

„Elkapnak mindenkit”: 15 millió euróra becsülik az adócsalás mértékét a fuvarmegosztó appoknál Tánczos szerint

Az Országos Adóhatóság (ANAF) 15 millió eurónyi adócsalást fedezett fel a fuvarmegosztó alkalmazásoknál – nyilatkozta Tánczos Barna pénzügyminiszter a Digi 24 hírtelevíziónak.

„Elkapnak mindenkit”: 15 millió euróra becsülik az adócsalás mértékét a fuvarmegosztó appoknál Tánczos szerint
2025. március 25., kedd

Történelmi pillanat: elkezdődtek a fúrások a Neptun Deepen

Elkezdődtek a fúrások Románia legnagyobb fekete-tengeri gázmezőjén, a Neptun Deepen – jelentette be Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója.

Történelmi pillanat: elkezdődtek a fúrások a Neptun Deepen
2025. március 25., kedd

„Megostromolták” a fiatalok a munkaerőpiacot, továbbra is az IT fizet a legjobban

A romániai munkaerőpiac 2025 első három hónapjában visszaesett a korábbi év azonos időszakához viszonyítva, a legaktívabb álláskeresők jelenleg a 25 és 34 év, illetve a 18 és 24 év közöttiek.

„Megostromolták” a fiatalok a munkaerőpiacot, továbbra is az IT fizet a legjobban
2025. március 24., hétfő

Kolozsvár többet költhet, de egy lakosra osztva Nagyvárad a nyerő – Górcső alatt az erdélyi városok költségvetése

Ha összegszerűen nézzük, akkor 4,2 milliárd lejes költségvetésével Kolozsvár az első helyezett a romániai megyeszékhelyek rangsorában, ha azonban azt vesszük górcső alá, hogy mennyi pénz jut egy lakosra, akkor viszont Nagyvárad a listavezető.

Kolozsvár többet költhet, de egy lakosra osztva Nagyvárad a nyerő – Górcső alatt az erdélyi városok költségvetése
2025. március 24., hétfő

Újabb osztrák bank a romániai piacon

Belépett a romániai piacra az osztrák Addiko Bank.

Újabb osztrák bank a romániai piacon
Újabb osztrák bank a romániai piacon
2025. március 24., hétfő

Újabb osztrák bank a romániai piacon

2025. március 23., vasárnap

Nem lehet bárányhúst Európába exportálni, tüntetni készülnek a tenyésztők

A romániai juhtenyésztők felháborodtak amiatt, hogy a juhpestis-riadó következtében az év legfontosabb időszakában nem tudják majd értékesíteni húsvéti bárányaikat a jobban fizető európai piacon, miután az Európai Bizottság korlátozásokat vezetett be.

Nem lehet bárányhúst Európába exportálni, tüntetni készülnek a tenyésztők
2025. március 21., péntek

Nagy pénzeket ígér az állattenyésztőknek az agrárminiszter

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter pénteken bejelentette, hogy körülbelül két hónap múlva indul új beruházási program az állattenyésztők számára.

Nagy pénzeket ígér az állattenyésztőknek az agrárminiszter