„Budapestről csak nagyon kevés látszik az erdélyi magyar irodalomból. (...) Egyre nehezebb megszervezni, hogy eljussanak Budapestre az Erdélyben kiadott könyvek – de lassan fordított irányban is érvényes ez” – beszélgetés Papp Sándor Zsigmond íróval.
Az életnél döbbenetesebb ihletforrásra nincs szükség. Így gondolta ezt Tudor Giurgiu rendező, a kolozsvári TIFF filmfesztivál „atyja” is, amikor úgy döntött: új filmjében megtörtént eseményeket dolgoz fel a viszonylag közeli múltból.
Hét évig tartó adatgyűjtés előzte meg Tudor Giurgiu legújabb, De ce eu? (Miért én?) című filmjének forgatását – árulta el a rendező szerda este az alkotás kolozsvári bemutatóján, a Florin Piersic moziban.
Ezzel a három kulcsszóval jellemezhetjük a negyedszázaddal ezelőtti Romániában 1990 februárját. A puliszka decemberi „robbanása" a rendszer névadó ikonját ugyan elsöpörte, de ennyivel csupán a jéghegy csúcsától sikerült megszabadulni.
Ezt a – képzelőerőt megmozgató, a közép- és kelet-európai kommunista berendezkedésre is utaló – címet választotta a közelmúltban magyarul is megjelent könyvének Jaap Scholten Budapesten élő holland író.
Angela Merkel német kancellár budapesti látogatása is nagy vitákra ösztönzött, de Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti vizitje után még nagyobb lett a berzenkedés, elsősorban baloldali körökben. Pedig nem történt világméretű esemény.
„A táncházmozgalom tartalmában, világnézetében, magyarságtudatában egy teljesen új világot teremtett. (...) Olyan népzenekincse messze nincs senkinek, mint a magyarságnak” – beszélgetés Szép Gyulával, a Kolozsvári Magyar Opera vezetőjével.
„Szeretettel ajánlom ezt a könyvet a magányról, a bezártságról, a minduntalan fel-feltörő vágyakról, a kiüresedő szívről, lélekről, illetve a szüntelen istenkeresésről...” – írja verseskötetének dedikációjában tanárkollégám, Cseh Kati.
A 2014-es év filmtermése kimondottan erősre sikeredett, az Oscar-díjra jelölt filmek között több olyan alkotás is akad, amely megérdemelné a legjobb alkotásnak járó szobrocskát.
„A Vatikán olyan kompromisszumos javaslatot dolgozott ki, amellyel egyik fél sem volt elégedett. Az akkoriban félmilliós magyar katolikus közösség gyulafehérvári püspökségét érsekségi rangra emelték” – interjú Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel.
A kolozsvári ítélőtábla február 5-én elfogadta a polgármesteri hivatal fellebbezését, és megállapította, hogy a pert indító holland alapítványnak nincs perbeli minősége kétnyelvű táblák kihelyezését kérelmezni.
A két és fél hónapja Magyarországon tartózkodó Markó Attila RMDSZ-es képviselő helyzetének tematizálásával ismét napirendre került a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügye.
„Szabó Magda 85. szülinapjának tiszteletére meghívtak Debrecenbe. Az írónő külön megköszönte nekem: a mi előadásunk azért is olyan jó, mert egy életerős színésznő játssza Rickl Máriát” – beszélgetés Fábián Enikő váradi színművésszel.
Egyesek már az előrehozott választások időpontját is tudni vélik Szlovákiában, pedig a jelenlegi baloldali kormánytöbbség annak ellenére stabilnak tűnik, hogy Robert Fico miniszterelnök megalázó vereséget szenvedett a tavalyi elnökválasztáson.
A Krónika Szempont mellékletében megjelent „Charlie-cikkemmel” kapcsolatban (Miért nem vagyok Charlie, január 23.) sok hozzászólást és kérdést fogalmaztak meg az olvasók.
Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet tesz arról, hogy újoncai ne hagyhassák el: azokra halál vár, akikről bebizonyosodik, hogy szökni akarnak, azokra viszont, akiknek mégis sikerül elmenekülniük, sokszor börtön vár otthon.
„A mai világ csábításai, az ismeretek félkész áruként kínálása közepette nagyon nehéz klasszikus zenét oktatni, de a képzőművészetek terén is hasonló a helyzet” – beszélgetés Lőfi Gellérttel, a 25 éves Plugor Sándor Művészeti Gimnázium igazgatójával.
JEGYZET – Amióta a csángó életsorsot vállaltuk az Úz völgyében, azóta lelassult az életünk. Idefent a hegyen csak helyenként és időként működnek a telefonok, az internet valahogy elkerülte a csángók lakta tanyákat, a postát pedig két éve felszámolták.