Románia és Bulgária történelmének az évszázadok során elég gyakori összefonódásait, párhuzamait a negyedszázaddal ezelőtti rendszerváltásra visszatekintve is tapasztalhatjuk.
Bár az ukrajnai válság kialakulásának elején a bukaresti külügyminisztériumi állásfoglalásokban rendre szerepelt az Ukrajnában élő román közösségek jogainak védelme, ez mára szinte teljesen eltűnt a hivatalos kommunikációból.
Pontos adatok nem állnak rendelkezésemre arról, hány olyan Nagyszalonta nagyságrendű városunk van, ahol minden évben felmutatják a hely jótékony szellemének hatását, önmaguk megbecsülését, a hagyományok tiszteletét és ápolását.
„Egy erdélyi román közelebb áll magyar szomszédjához, mint a bukaresti románhoz, és szerintem ugyanez érvényes a magyarokra is. Ebből az együttélésből kell kiindulnunk, ha valóban azt akarjuk, hogy Erdély közös földünk legyen”.
Markó Béla 2014 decemberében részt vett egy, az MSZP–SZDSZ-közeli politikatörténeti intézet szervezésében tartott budapesti konferencián.
Csíkszeredában csütörtökön este köszöntötték a 70 éves Ferenczes István költőt, írót, a Székelyföld folyóirat alapító főszerkesztőjét. Az alábbiakban közöljük a Magyar Írószövetség elnökének ez alkalomból írt köszöntőlevelét.
A Duna Tv szombatonként vetíti az 50 éve megszületett, világsikerű James Bond-filmeket. A 007-esnek engedélye van gyilkolásra (licence to kill), mert ő a jó oldalon áll, és védi az emberiséget a gonosztól.
„Maholnap százéves vagyok, elvárja tőlem, hogy még higgyek a csodákban?” – Beszélgetés Mende Gaby marosvásárhelyi színésznővel.
Murádin László kolozsvári nyelvész a Hókuszpókusz címet adta nemrég megjelent vaskos nyelvművelő kötetének (Europrint Kiadó, Nagyvárad, 2014.).
Mi az a márciusi sör? Mi a kasszírnő feladata? Hogyan működött egy kávéház vagy egy vendéglő a boldog békeidőkben, a Monarchia idején?
A Charlie Hebdo című szatirikus, válogatás nélkül mindenkit kifigurázó francia hetilap elleni merénylet felszította a vitát a szólásszabadságnak és a mások hite, meggyőződése kigúnyolásának határairól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szenteste előestéjén a marosvásárhelyi Kultúrpalota tükörtermébe hívtak az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi elnökei a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulásának huszonöt éves évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre.
Örömmel olvastam Adorjáni Dezső evangélikus-lutheránus püspöknek a Krónika december 24-i számában megjelent karácsonyi írását (Amikor mennyé változik a pokol...).
„Temesvári ellenállásom kulcsa a gyülekezet és a presbitérium egységes kiállásában kereshető. A gyülekezet magatartása kulcsfontosságú volt” – Beszélgetés Tőkés Lászlóval, az 1989-es rendszerváltó események kirobbantójával.
„Romániában az igazán bátor ember az, az az igazi hazafi, aki képes lerombolni a félelem és a hallgatás falát. A szomszédunkban románok és magyarok törik át a hallgatás falát, és tárják a világ elé egyéni és kollektív jogfosztottságukat.”
A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) december 13-ai ülésén, amikor kezdtem belemelegedni a beszédembe, közölte az ülésvezető Biró Rozália, hogy kifutottam az időből. Gondoltam, jobb, ha közlöm a teljes szöveget.
Ki hitte volna, hogy még a huszonöt éves évfordulón is eszünkbe fognak jutni boldog emlékű írónk Marosvásárhely fekete márciusa előtt mondott szavai: „A diktátor tetemének bűze még mindig érződik az országban.”
„A siker engem továbblépésre késztet. Egy-két főszerep eljátszása után azt érzem, hogy valamivel több vagyok színészileg, emberileg. Valami hozzáadódott a személyiségemhez, és ez jólesik”– Beszélgetés Farkas Loránd kolozsvári színművésszel.
Látogatottsági adatok