Mélybe vetett igazságkeresés

Az alapos dokumentációs munka nem is meglepő, hiszen a film meglehetősen szövevényes, még mindig számos ismeretlen részletet tartalmazó megtörtént eseményt dolgoz fel. A történet Cristian Panait – akit a filmben Emilian Oprea alakít – 29 éves ügyészről szól, aki 2002-ben máig tisztázatlan körülmények között lett öngyilkos.

A forgatókönyv szerint Cristian – akinek családneve a filmben Panduru – idealista fiatal ügyész, aki egy bonyolult korrupciós ügyet próbál felgöngyölíteni. Egy nagyváradi ügyész után nyomoz, akit vesztegetés elfogadásával, okirat-hamisítással és hamis okiratok használatával, valamint dokumentu­mok eltitkolásával gyanúsítanak. Igazság­keresése közben ingoványos talajra téved, ahol fájdalmas és váratlan fejleményekkel kell szembesülnie.

„A filmmel nem az öngyilkosságra akartam magyarázatot adni, hiszen ez lehetetlen. Egyes alkotásokat azért forgatunk le, hogy határainkat feszegessük, egyúttal pedig ismeretlen területeket, helyzeteket fedezzünk fel” – fogalmazott a kolozsvári gálaesten Tudor Giurgiu, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatója (képünkön). A rendező elsősorban a 2002-es esetről cikkező újságíróknak mondott köszönetet, akik nélkül elmondása szerint nem született volna meg a forgatókönyv.

A történet összeállításában ugyanakkor nemcsak a tragikus sorsú Panait egykori ismerősei, barátai és nagynénje voltak segítségére, a munkából ugyanis Alexandru Lele is kivette a részét – az a nagyváradi volt ügyész, jelenleg ügyvéd, aki ellen összesen hét, megrendezett, koholt vádak alapján indított bírósági eljárás folyt 2002-től. Giurgiu elmondta: Lele személyesen is sokat mesélt neki, emellett rengeteg dokumentumot bocsátott rendelkezésére, amelyekhez más módon nem lett volna hozzáférése a stábnak.

A bemutatón az is kiderült, hogy az egyik utolsó jelentben, amikor a főszereplő a mélybe veti magát, eredeti helyszínen forgattak, azon a bukaresti erkélyen, ahol tizenhárom évvel ezelőtt Panait öngyilkosságot követett el. Az ezt követő utolsó jelenet pedig – a rendező szavai szerint – „hatalmas adag cinizmust jelenít meg”, ami „méltó” lezárása a felháborító és megrázó történetnek.