Az 1964-65-ös iskolai év elején többek között egy kislány is jelentkezett a kolozsvári zenelíceum felvételi vizsgájára.
Egy freudinak is mondható sajtóhibával indul A mi magyar adásunk kötet (Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2014): 1985–1969. Igen, így, fordítva.
A múlt hétvégi macedóniai véres összecsapásokat a térség politikai elemzőinek többsége a balkáni ország belpolitikai válságával és az egyre erősödő szélsőségek megjelenésével magyarázza.
Az elmúlt hetekben több erdélyi médiumban is egyoldalú elemzés tárgyát képezte a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet szórványban kifejtett tevékenysége.
Az európai kisebbségvédelmi ellenőrző mechanizmusok működtetését és hatékonyságát gyengítik a Velencei Bizottság elnökének a kolozsvári kisebbségvédelmi konferencián tett megállapításai – vonja le a következtetést a Nemzetpolitikai Kutatóintézet.
Mit tegyünk, merre lépjünk, kihez, vagy kikhez csatlakozzunk, és így tovább – ezek voltak a magyarság sorsdöntő kérdései már a kezdetektől fogva.
Április 24-ének délutánján fehér hollók raja szállta meg a Farkas utcai patinás Református Kollégiumot Kolozsváron – ekkor és itt mutatták be Killyéni András legújabb kötetét, a Régmúlt erdélyi sportvilág című tanulmánygyűjteményt.
Egymást szinte túllicitálva igyekeztek árnyalni az iszlámról és az Iszlám Államról alkotott képet a Sapienta EMTE kolozsvári meghívottai.
„Jó bábszínészből lehet jó színész, fordítva viszont nehezen. A bábszínész számára természetes, hogy ő a báb mögött van, a színész viszont önmagát akarja megmutatni” – beszélgetés Botházy-Daróczi Rékával, a váradi Lilliput Társulat művészeti vezetőjével.
A polgármester egy fordulóban való megválasztása, a megyei tanács elnökének közvetett módon való megválasztása és a parlamenti képviselők és szenátorok megyei listákon való megválasztása – ezek lesznek a választási törvény legfontosabb módosításai.
A zavaros múlt, ellentmondásos beszédek, beígért változtatások és külső faktorok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az „újratervezés” jegyében zajlott RMDSZ-kongresszus sokakban felemás érzéseket váltson ki.
„A fogyasztói kultúra manipulál minket. Mert túltermel, és mert arra van szükség, hogy valaki a túltermelt cuccokat megvegye” – beszélgetés Bagdy Emőke klinikai szakpszichológussal az elérhető iránti vágyódásról.
Annak ellenére, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban jelentős magyar közösségek élnek, és történelmi hagyományai, intézményrendszerei vannak a magyar nyelvhasználatnak, mégis egyfajta bizonytalanság kapcsolódik az anyanyelvhasználat területéhez.
Az Európai Parlament szerdán határozatban szólította fel Törökországot, hogy ismerje el népirtásként az örmények ellen az Oszmán Birodalomban száz éve elkövetett rémtetteket.
Nem szeretnék most a politika minősítésébe belegabalyodni, mert reménytelen vállalkozás. Akit érdekel a téma, rengeteg értekezést, magyarázatot és szakkönyvet talál.
„A megismerés vezérel, ami önmagában út a feldolgozás felé. Azt hiszem, Trianon addig sokkal nagyobb trauma, amíg nincs róla igazán ismeretünk, és nem kerülünk a közelébe. Akárcsak ’56 vagy ’89 esetében” – beszélgetés Tompa Andrea író-színikritikussal.
A karácsonyt, a húsvétot és más vallásos ünnepeket nem írták be piros betűkkel az aranykorszak naptáraiba, legfeljebb megtűrték őket.
Öt éve történt a második világháború utáni lengyel történelem legnagyobb tragédiája, a szmolenszki légi katasztrófa, mely megtizedelte az ország elitjét, megbénította védelmi képességeit, és máig belpolitikai és társadalmi viszályok forrása.