Ha még nem is tornyosulnak Térey János köré az öröklét gyémántfalai, az már egyre egyértelmûbbé válik: olyan szerzõvel van dolgunk, akit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nem csupán a több mint tíz kötet és irodalmi díj jelzi ezt, de az is, ahogyan a legújabb Térey-kötetre reagál – méghozzá fénysebességgel – a szakma. Ezek közül kettõt emelnék ki. Bodor Béla a Litera irodalmi portálon írt méltatást: egyrészt a...
Egy évtizeden át a világ azt találgatta, vajon mikor fogják Kína vezetõi elismerni az ország elképesztõ környezeti problémáit. Nemrég megszületett a válasz egy új ötéves terv formájában, amely prioritásként kezeli a környezetvédelmet. Ezt követte egy kiterjedt zöld propaganda, most pedig a kormány azt elemzi, hogy az úgynevezett „zöld GDP-t” (GDP – nemzeti össztermék – szerk. megj.) használja a fejlõdés...
A nyugati, illetve az olajban gazdag arab államok a héten Párizsban tartott donorkonferenciája elsõ látásra folytatja a két elõzõ, 2001-es és 2002-es többoldalú konferencia munkáját, amelyek célja Libanon támogatása infrastruktúrájának újjáépítésében a többéves polgárháború és izraeli megszállás után, illetve jelentõs adósságának kezelésében. Most a donorok abban is segítenek, hogy Libanon megbirkózzék azzal 3,5 milliárd...
Brazil kutatók gömbvillámra hasonlító jelenséget hoztak létre laboratóriumban, ezzel kísérletileg igazoltak egy korábbi merész elméletet. A tapasztalatok szerint az átlagosan 30 cm átmérõjû, mintegy 10 másodpercig látható gömbvillám zivataros idõben jelenik meg, fényereje egy 100 wattos villanykörtéhez hasonló. Behatol a zárt helyiségekbe is, szabadon lebeg a levegõben, majd felrobban vagy elhalványulva eltûnik szem elõl. A...
A Washington Egyetem kutatóinak sikerült láthatóvá tenniük az agyban azokat a folyamatokat, amelyek akkor mennek végbe, amikor elképzelünk egy jövõbeli eseményt. Az új felvételek egybevágnak az olyan betegeken végzett kutatások eredményeivel, akik elvesztették azt a képességüket, hogy elõre gondolkodjanak.
Márkus Barbarossa János
1955-ben született Szilágyzoványon. Élt Nagyváradon, Bukarestben, Sepsiszentgyörgyön. Képzõmûvésznek tanult, így lett belõle zenész, zeneszerzõ, szövegíró, hangszerkészítõ. A diktatúra legsötétebb éveiben Bécsbe települt át. Eddigi termése közel négyszáz dal, háromszáznyolcvankilenc hangszer, több ezer grafika, zománcmû, festmény, néhány tucat performansz, kilenc, általa említésre...
Meglehetõsen elterjedt az a nézet, miszerint irodalmi remekmûbõl lehetetlen igazán jó filmet készíteni: mozgóképes nyersanyagnak az átlagmû az ideális, hisz nem teremti meg önnön egyediségének auráját; ergo szabadon formálható. Anélkül, hogy vitába szállnék ezzel az elmélettel, emlékeztetnék arra, hogy számos ellenpélda is akad: kedvencem e tekintetben Volker Schlöndorff Bádogdobja, amely a lehetõ legméltóbb adaptációja a...
Beszélgetés Zágoni Balázzsal, a Filmtett főszerkesztőjével.
„Véletlen módon alakult ki, hogy történelmi dokumentumfilmeket forgassak, de nagyon megszerettem ezt a műfajt. Számomra a történelmi dokumentumfilm olyan kompromisszum, amit már nem is tekintek annak.”
Akkor indítottak erdélyi filmes szaklapot, amikor Magyarországon is sorra szűntek meg a hasonló folyóiratok. Jó helyzetfelismerés volt a Filmtett elindítása 2000-ben, vagy inkább...
Legalább egymillió évvel fiatalabb a homo sapiens, mint eddig állították a tudósok. A Dél-Afrikában talált, Cinderellának (Hamupipőke) elnevezett híres előember csontvázáról ugyanis a tudományos vizsgálatok kiderítették, hogy ennyivel idővel közelebb élt mai korunkhoz, mint azt először föltételezték.
A cukorbajosoknál tapasztalható idegrendszeri károsodás a betegségnek oka, nem pedig következménye – mutatták ki kanadai kutatók. Kísérleteik során cukorbajos egerekben vegyszeresen blokkolták a hasnyálmirigy érzékelő idegeit, és ettől megszűnt a betegség. Elképzelhető, hogy a felfedezés ismeretében a cukorbajos embereket is új, hatékonyabb gyógymóddal lehet majd kezelni.
Hibrid embriók előállítását tervezi két angol kutatócsoport, ám az ötlet heves ellenállást váltott ki a szigetországban. Joggal, hiszen az embrió emberi és állati sejtek kombinációjából születne.
A Newcastle Egyetem és a londoni Kings College munkatársai tavaly novemberben kértek három évre szóló kutatási engedélyt emberi és állati sejtalkotókból álló embriók előállítására. Az ember-állat hibrid embriót őssejt-kutatásra akarják használni,...
Holland kutatók speciálisan érdes, víztaszító felületet hoztak létre , amelyen elgurulnak a vízcseppek és gyakorlatilag nem tudnak megtapadni a szennyeződések. A különlegesen gyors lézer segítségével előállított felület fényképe leginkább egy papír tojástálcára emlékeztet, csak a méretezésből tűnik ki, hogy léptéke tízezerszer kisebb (azaz a bele tehető képzeletbeli tojások a milliméter századrészénél is kisebbeknek kellene lenni).
A németországi Braunschweigben lévő Helmholtz-központ, és az erlangeni egyetem közös kutatásai során alaposan megvizsgálták az influenza A vírus felépítését, és úgy találták, hogy a PB1-F2 nevű fehérje felelős a kórokozó fertőző hatásáért. Ez a protein károsítja a sejtmembránokat, és így valószínűleg hozzájárul a sejtek elhalásához. Lényeges, hogy egyéb betegséget okozó vírusoknál is nagyon hasonló funkciókkal rendelkező fehérjék vannak. A...
Sokévi hasztalan kutatás után véletlenül megtalálták a Római Birodalom északi határán végigvezető katonai út egyik szakaszát Hollandiában. Utrechttől délkeletre, Houten városkánál, a Rajna közelében fedezték fel az útszakaszt a vasúthálózat bővítése közben.
Amerikai tudósok csaknem olyan komplex őssejteket nyertek ki a magzatvízből, mint az embrionális őssejtek, s ez lehetővé teheti kutatóknak, hogy elkerüljék a vitát a kísérletek során használt embriók megsemmisítéséről.
Az új rendbe tartozó, apró szőrös állat feltehetően már a madarak megjelenése előtt képes volt a siklórepülésre.
Az Amerikai Természettudományi Múzeum paleontológusai új emlősrendet állítottak fel egy most felfedezett lelet alapján. A siklórepülésre képes, mókusméretű emlős a Volaticotherium antiquus nevet kapta, ami magyarra fordítva ősi sikló állatot jelent.
Az ősmaradványt tartalmazó rétegek 125 millió évesek, azaz a földtörténeti...
Újabb magyar–japán „összefogás” eredményeként izgalmas tematikus összeállítás jelent meg a nemzeti és az állami szuverenitás, a kisebbségi problematika, valamint a transznacionális állampolgárság összefüggéseiről. A kötet kiadója, a sapporói Hokkaido Egyetem egy évvel korábban már közzétett egy hasonló tanulmánygyűjteményt a Slavic Eurasian Studies című tudományos kiadványsorozatában; az elemzések akkor a státustörvény...
Európa egysége oszthatatlan. Ha egy nemzetet megfélemlítenek vagy kiközösítenek, a többiek szabadsága is sérül. Közös kultúránk minden oldala, de akár az utóbbi évszázad közös szenvedése megerősíti ezt.
Látogatottsági adatok