Emberi őssejtek a magzatvízben

Az észak-carolinai Wake Forest University kutatói a napokban jelentették be, hogy várandós asszonyok felajánlotta magzatvízből kivont őssejtek hasonlóan ígéretesek, mint a humán embriókból kinyert őssejtek. A tudósok oly módon tudtak kinyerni őssejteket a magzatvízből, hogy sem az anya, sem a magzat egészsége nem károsodott. Ezekből a sejtekből különböző típusú szöveteket, így izom-, csont-, zsír-, véredény-, ideg- és májszövetet tudtak előállítani laboratóriumi körülmények között. Álláspontjuk szerint a placenta és a magzatvíz új forrása lehet az őssejteknek, amelyekből a tudósok reményeik szerint egy napon majd gyógyszert tudnak előállítani.

A sokoldalú őssejt

Athony Atala, a kutatás vezetője, a Wake Forest University orvostudományi karának tanára és munkatársai a Nature Biotechnology című folyóiratban ismertették hétéves munkájuk eredményét. Évtizedek óta tudott, hogy a magzatvíz és a méhlepény is tartalmaz a fejlődő magzatból származó őssejteket, ideértve a zsír-, csont- és izomsejteket. „Azt a kérdést tettük fel, hogy lehetséges-e a sejtsokaságon belül valódi őssejteket befognunk? A válasz: igen” – állítja Atala, aki munkatársaival a magzati rendellenességek kiszűrésére vett magzatvízmintákkal dolgozott. Az embrionális őssejtekhez hasonlóan a magzatvízből kinyert őssejtek is jól fejlődnek laboratóriumi körülmények között éveken át, miközben a normális, úgynevezett szomatikus sejtek bizonyos idő után elpusztulnak. A magzatvízből származó őssejtek gyorsabban fejlődnek, mint az embriókból kinyertek.
Egereken végzett kísérletek igazolják például, hogy a magzatvízből származó őssejteket fel lehet használni károsodott agyszövetek pótlására. „Reményeink szerint ezek a sejtek értékes forrásul szolgálnak szövetpótláshoz és megtervezett szervek előállításához” – mondta Atala, hozzátéve, hogy a magzatvízből nyert őssejtek mintegy százezer mintájából álló bank elméletileg „lefedné” az amerikai lakosság 99 százalékának szükségletét, egy esetleges transzplantáció esetén genetikailag tökéletes tartalékot biztosítana.
A tudósok ugyanakkor jelezték, hogy még nem tudják pontosan megmondani, hány különböző típusú szövetet tudnak létrehozni a magzatvízből kinyert őssejtekből. Még az előzetes humán kísérletek elvégzése is több év távlatában van egyelőre.
George Daley, a Harvard egyetem őssejtkutatója kiemelte, hogy a kutatás eredményeként egy napon a szülők lefagyasztathatnak magzatvízből származó őssejteket, és így nem kell attól félniük, hogy esetleg megbetegedő gyermekük immunrendszere kitaszítja a szövetek pótlására szolgáló anyagot. Mindazonáltal ez a felfedezés nem helyettesítheti a humán embriókból kinyert őssejtekkel végzett kutatást – hangoztatta Daley.

Etikailag elfogadható előrelépés

A Vatikán nagy jelentőségűnek minősítette és üdvözölte a felfedezést, amely álláspontja szerint megnyitja az utat az „etikailag megengedett” kutatások előtt, ellentétben az embrionális őssejtkutatással. Javier Lozano Barragán bíboros, az egészségügyi kérdésekben illetékes pápai tanács elnöke örömmel fogadta a hírt: „nagyon jelentős és etikailag elfogadható előrelépés” történt, és a felfedezés nem jelent veszélyt az életre. „Az egyház nem tudományellenes, mindig kész befogadni a valódi tudományos fejlődést, mármint azt, amely nem veszélyezteti és nem is manipulálja az életet” – mondta a bíboros, hangsúlyozva, hogy az embriót nem szabad egyszerű kísérleti anyagnak vagy manipuláció tárgyának tekinteni a génkutatás során.