Hogyan képzeljük el a jövõt?

A kutatók huszonegy önként jelentkezőt vizsgáltak a funkcionális mágneses rezonanciás agyi képalkotó eljárás (fMRI) segítségével: a résztvevőket arra kérték, hogy képzeljenek el olyan eseményeket, amelyek még nem történtek meg velük, illetve néhány múltbeli eseményt.
Az így készített felvételeket a mérések után összehasonlították, amiből kiderült, hogy agyunk egészen máshogy képezi le azokat az eseményeket, amelyek már megtörténtek, mint azokat, amelyekről csak feltételezzük, hogy be fognak következni.
Az agyban három területen lehetett jelentősebb eltéréseket tapasztalni: ezek olyan agyterületek, amelyek a különféle testmozgások elképzelésekor aktiválódnak. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy az emberi agy ahhoz hasonlóan képzeli el a jövőt, mintha ezek az események olyan, egymástól különálló cselekvéssorokból állnának, amelyek egy adott időpontban történnek majd velünk.
A Proceedings of The National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány annak jobb megértésében is segíthet, hogy pontosan milyen agyi elváltozásokat okozhat például a szélütés, vagy más, az agyat érintő súlyosabb sérülés.