A gyereknek nő a lába. De úgy, hogy szinte szemmel láthatóan. Halleluja, örvendjetek keresztények, tolul az ajkamra először is. Mert tényleg, minek örüljön az ember, ha nem annak, hogy gyermeke szépen fejlődik, a hangja dörmögő, hogy azt sem tudni, mikor rekedt, alakuló izomzata tisztára az apjáé, az eszéről nem is beszélve.
Ó , jöjj, ó, jöjj, Immánuel...” – hangzik a 12. századi latin himnusz könyörgése. Az Újszövetség első lapján, Máté evangéliumának első fejezetében pedig ezt olvassuk: „Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek, ami azt jelenti: Velünk az Isten.” (Máté 1, 23) Az evangélium szó eredetileg nem bibliai iratot jelent, hanem magát az örömhírt Isten szabadító munkájáról, az üdvösségről Jézus Krisztusban.
Joggal teszik fel sokan ezt a kérdést, hiszen a lakosság jó részének egyelőre kevés a kézzelfogható információja arról, vajon mi a célja a több milliárd eurós keretösszegű uniós fejlesztési programoknak.
Már két hete annak, hogy véget ért a nagy megmérettetés, de még mindig ez a meghatározó esemény. A magyarság egyértelműen győzelemnek könyveli el a választások eredményét, mások szerint hasznosabb lett volna a vereség, mert ez talán magához térítette volna a magyarságot. A sok egymástól eltérő vélemény közül hadd emeljek ki a sok közül egyet, amely szerint „az RMDSZ becsületét Csíkszék mentette meg, bebizonyítván, hogy egy olyan egységes...
Kelet-Európa hatalmas, Erdély keleti részétől a Dnyeper medencéjéig terjedő vidékén, a Kr. e. 5. évezred második felében és a 4. évezred elején földművelő közösségek éltek, amelyek tárgyi hagyatékát Erősd–Cucuteni–Tripolje kultúrkörnek nevezi a régészettudomány.
Vlagyimir Putyin államfő egy önmagáról szóló népszavazássá változtatta az oroszországi parlamenti választásokat – és fölényes győzelmet aratott. De amíg nem fedi fel, miképpen tervez hatalmon maradni, miután a jövő év tavaszán lejár második mandátuma, gazdaságpolitikája egyértelmű.
A parlamenti választásokban az volt a legfurcsább, hogy Putyin elvesztette a fejét. Túlexponálta magát a nyilvános megjelenéseiben, amelyek agresszivitásuk mellett...
Belgium és Hollandia, az Európai Unió két alapító országa egyre eltérőbb álláspontot képvisel az európai projekt jelentését illetően. Jelenleg épp az EU reformszerződéséről zajlik a vita, de gyökerei mélyebbre nyúlnak. Adott pillanatban annyira mély lett a nézeteltérés, hogy a sajtóbeszámolók szerint Nicolas Sarkozy francia államfőnek kellett közbelépnie.
Aki Szőcs Géza Limpopo című könyvét olvassa, egészen mélyen átérezheti, milyen az, amikor valaki nem tudja pontosan, hol van, de mégis minden olyannyira ismerős, hogy az ember kénytelen-kelletlen nevet ad neki. Így nem lesz meglepő, ha néhány év múlva a magyarság tengerérzése mellé felzárkózik a Limpopo-érzés is.
Magánórát tartani nem veszélytelen, de anyagilag annál kellemesebb foglalkozás. Tudjuk ezt mindannyian, kiknek zsebébe ugyebár milliárdok vándorolnak havonta az ártatlan és meglehetősen naiv leánykáknak és legénykéknek köszönhetően – mely utóbbiak egyfolytában a pokolba kívánnak minket, és még kopogtatás előtt is abban reménykednek, hátha nem vagyunk otthon, hátha meghaltunk, de legalább eltörött az angolszótárunk. Persze, mindig otthon vagyunk, mert...
A kolozsvári némafilmgyártás dokumentumainak mai állapota
Ha a huszadik század első felében virágzó kolozsvári némafilmgyártás valóban európai színvonalú volt, akkor miért nincs egy utca, egyetemi tanterem vagy legalább egy sétatéri pad, amely valamelyik művész nevét hordaná? Ez természetes reakció lenne bármilyen olyan jellegű kijelentésre, amely a Szamos partján működő filmstúdió fontosságát próbálná hangsúlyozni.
A tervezés fázisában legfeljebb sejtettük, az idő múltával pedig úgy éreztük, egyre egyértelműbb: jól ítéltük meg, amikor érdemesnek találtuk tesztelni a 2007-es Krónika-karaván
keretében a november 25-i európai parlamenti választásokat megelőző időszakban fellángoló közéleti vitakedvet. A Krónika létének nyolcadik évfordulóját is emlékezetessé tenni kívánó
rendezvénysorozatunk keretében három hét alatt ötvenhat erdélyi és partiumi...
A romániai magyar politika alakulása az európai parlamenti választások tükrében
Alegelismertebb közvélemény-kutató intézetek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeinek, valamint az ellenzékét jelentő civil szervezetek és érdekcsoportok
támogatásával függetlenként induló Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek a mandátumszerzési esélyeit egyaránt megkérdőjelezhetővé tették (4%–2%).
Nyolcvankilenc éve teljesült a román nemzet vágya: 1918. december 1-jén a gyulafehérvári román nemzeti gyűlés kimondta Erdély Romániához való csatlakoztatását. Ezzel az aktussal – függetlenül attól, hogy a gyűlés és a határozat legitimitásának és következményeinek a megítélése a magyar–román történetvitában természetes módon azóta is
egészen eltérő – a román nemzet nevében olyan határozat született, amely megteremtette az egy államon...
Beszélgetés Romsics Ignác magyarországi történésszel
„A 20. század közvetlenül összefügg a jelennel, a ma emberét leginkább foglalkoztatja. Úgy tűnik, két dolog érdekli igazán az embereket: a legrégebbi idők – hogy honnan eredtünk –, amiről alig tudunk valamit; valamint azok az időszakok,
amelyeket megélt történelemnek ismerünk, és nagyon karakteres véleményünk van róluk.”
Hiába, no, tisztességes munkával nem sokra megy az ember – szokta mondogatni Pityu, valahányszor anyagi gondjai voltak, márpedig ez elég gyakran megtörtént. A pénzhez való viszonya meglehetősen egyoldalú volt: napok alatt, szinte észrevétlenül tudta elkölteni egész havi keresetét, majd kisebb-nagyobb kölcsönök felvétele után türelmetlenül várta a fizetés napját.