Fotó: A szerző felvétele
2008. november 19., 10:242008. november 19., 10:24
- Külföldön végezte a középiskolát. Miért döntött úgy, hogy Romániában tanul színművészetet, és Nagyváradra jön dolgozni?
- Marosvásárhelyen születtem, szüleim a nyolcvanas évek végén családi okokból áttelepültek Magyarországra. A középiskolai tanulmányaimat ott végeztem, de úgy éreztem, a budapesti fergetegből egy nyugodalmasabb helyre vágyom, ezért a szülővárosom színművészeti egyetemére felvételiztem. A diploma megszerzése után először megpróbáltam bekapcsolódni a magyarországi színházi körforgásba, majd versenyvizsgára jelentkeztem a váradi színháznál, mert úgy hallottam, hogy a váradi társulat klasszikusabb darabokat játszik, és nem szívesen vettem volna részt olyasmiben, ami nem áll közel a lelkületemhez.
- Először Gogol A revizorjában láthatta a váradi közönség, majd önálló darabbal lépett fel. Miért éppen a Novecentót vitte színre?
- Ez volt a vizsgaelőadásom. Először Magyarországon láttam Csuja Imre előadásában, akkor tetszett meg. Alessandro Baricco darabja örökérvényű igazságokról szól, barátságról, őszinte emberi érzelmekről. Bár Oscar-díjas film is készült a darabból Az óceánjáró zongorista legendája címmel, mégis úgy éreztem, kevesen ismerik, és szerettem volna szélesebb körben is ismertté tenni a Virginian nevű hajó zongoristájának történetét. A revizorban pedig Miskát, a polgármester szolgáját játszom. Nekem, a talpig városi gyereknek nagy kihívás volt a valódi parasztember figuráját megformálnom.
- Mi a szerepálma?
- Nem tartom szerencsésnek, ha egy fiatal színésztől ezt kérdezik. Úgy érzem, hogy minden szerepnek, amit kapok, szerepálomnak kell lennie, minden szerepből ki kell hoznom a legtöbbet, amit lehet. Most játszom A revizorban, tavasszal pedig egy zenés darabban lépek fel - az Anconai szerelmesekben kaptam egy nagyobb szerepet, amelyben bizonyíthatok, és a Novecentót is szeretném még játszani, ahányszor csak lehet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.