Fotó: MTI
2009. január 30., 07:002009. január 30., 07:00
– Jelenlegi együttese, a Közép Európai Kortárs Zenekar cigányzenével ötvözi a dzsesszt. Voltak ennek előfutárai, vagy teljesen eredeti az ötlet?
– Nem hiszem, hogy lettek volna előfutárai. Azt gondolom, hogy a közép-kelet európai zene kincs, olyan mérhetetlenül gazdag a roma, a magyar és a környező népek zenéje, hogy teljesen fölösleges műfaji határokon belül máshova nyúlni. Talán kicsit pofátlanul hangzik, de Bartók Bélát tartom az előfutáromnak, mivel ő volt az, aki a saját zenéjébe integrálta a környező népek zenéjét. Rajta kívül Puskás Öcsit kell még megemlítenem, mert ő volt az aki egy angol licenszet olyanná tudott tenni, hogy azt magyar focinak hívták. Ők ketten a példaképeim.
– Honnan ered a cigányzene iránti affinitása?
– Ebbe születtem bele: magam is roma vagyok.
– A koncert során említette, hogy mikor muzsikálni kezdett, arra a kérdésre kereste a választ, mi a zene értelme. Több évtizedes karrierrel a háta mögött milyen választ talált?
– A megosztást: annak a pillanatnak a megosztását, amit eldöntöttünk, hogy együtt töltünk el, az abban keresett és megtalált harmóniát. Ez a fontos számomra. Lehetne egy próbateremben játszani egyedül, de nem érdemes. Kellenek hallgatók, akikkel meg lehet osztani a perceket.
– Mit ért ön a zene határokon átívelő voltán?
– Az elme mozgatórugói kimondva-kimondatlanul a közigazgatási rendelkezéseken felül állnak, és ez alatt éppúgy értem az országhatárokat, mint a piros közlekedési lámpát.
– Pályája során rengeteg zenésztársa volt, köztük kiemelkedő egyéniségek. Kikkel volt a legnagyobb élmény a közös muzsikálás?
– Butaság lenne, ha nevet mondanék, mert mindenkitől nagyon sokat tudtam tanulni. Ez életem egyik nagy szerencséje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
Látogatottsági adatok