Globalista szingliromantika

A filmszínházak műsorrendjét megtekintve lassan megállapítható, a hazai mozikban egyre ritkább vendégnek számítanak az európai filmek. Ha azonban az embernek nemcsak a Hollywood Multiplex jut, előfordulhat, hogy egy kissé lepukkant, de a régi idők hangulatát még őrző moziban néha nemcsak az amerikai „álomgyárból” futószalagon kikerült alkotásokra bukkan. Mint például a Még mindig lakótársat keresünk című film, amely az öt évvel ezelőtti Lakótársat keresünk című film folytatása, és amely a francia filmipart dicséri, igaz, a legkevésbé sem „ipari méretű” – azaz hiányoznak belőle az utóbbi években Luc Bessontól megszokott, némiképp már Hollywoodra hajazó akcióelemek.

Balogh Levente

2006. november 21., 00:002006. november 21., 00:00

Inkább a nyugodtabb, lassan csordogáló, ugyanakkor fineszes megoldásokkal, eredeti ötletekkel operáló alkotások közé sorolható.
A történet főhőse Xavier, a harminchoz közelítő párizsi agglegény, aki romantikus sorozatok forgatókönyveit írja tévécsatornák számára, miközben a saját magánéletére minden jellemző, csak a romantika nem: az ideális nő keresése közben szinte futószalagon jönnek az új kapcsolatok, ám mindegyikben hamar csalódnia kell. Miközben azonban egyre kétségbeesettebben keresi az igazit, kiderül, tulajdonképpen fogalma sincs, valójában mire is vágyik.
Könnyed, romantikus vígjátékról van tehát szó, amely azonban a mai fiatal városi szinglik mindennapjaiból ihletődött, ezért aztán a szirup és a túlcsorduló érzelmek helyett kemény irónia, valamint a közönségre való gyakori kikacsintás jellemzi a filmet. Amely egyébként a „létező globalizáció” kontextusába helyezi a történetet: a főszereplő angol, spanyol, német és orosz barátaival jár ki bulizni, és bejárja Európát Londontól Szentpétervárig, miközben a szakmai és a szerelmi sikereket hajkurássza.
A néha kissé csapongó, a főhős viszszaemlékezéseiből álló történetet klipszerű megoldásokkal, sajátos vizuális poénokkal dobták fel az alkotók, miközben a film élvezhetőségéhez a kevésbé neves színészek– a külföldi néző számára az epizódszerepben megjelenő Audrey Tautou ismerős csupán – játéka is hozzájárul. Könnyed, mégis magával ragadó vígjátékról van szó, amely kimondottan javallott a zegernyés novemberi estékre.

Még mindig lakótársat keresünk (Les Poupées russes). Francia romantikus vígjáték, 2005, 125 perc. Rendezte: Cédric Klapisch. Szereplők: Romain Duris, Kelly Reilly, Audrey Tautou, Cécile De France, Kevin Bishop. Írta: Cédric Klapisch. Kép: Dominique Colin. Zene: Laurent Levesque. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3. n

------------