Temesvár végül 2023-ban lesz Európa kulturális fővárosa
Fotó: Pixabay
Konkrét stratégiája van a Temesvár – Európa Kulturális Fővárosa projekt folytatására, amit a közösséggel és a magánszférával közösen valósítana meg – jelentette ki csütörtökön Dominic Fritz.
2021. április 22., 18:122021. április 22., 18:12
A temesvári polgármester az Európa Bizottság képviselőivel tárgyalt a témában, a találkozón többek között Demeter András művelődési államtitkár is részt vett. Dominic Fritz elmondta: az utóbbi hónapokban konkrét stratégiát dolgoztak ki arra, hogy 2023-ban meg lehessen valósítani az egyszer már zátonyra futott projektet.
Az elképzelés értelmében az ezt lebonyolító egyesületet a közösség és a művelődési élet, magánszféra bevonásával élesztenék újra, miután sok értékes ember távozása és a nem átlátható tevékenység miatt csődbe ment.
Az egyesületbe új tagokat nevesítenek, létrehoznak egy platformot a finanszírozásra, és összehangolják a kisebb projekteket is.
Fritz úgy vélte, hogy az Európa Kulturális Fővárosa projekt katalizátor szerepet tölthet be, a város kulturális életének a reformját vonhatja maga után. Cáfolta azokat a híreket, miszerint Temesvár elveszítené az Európa Kulturális Fővárosa címet, ezt ugyanis csak a kulturális minisztérium vonhatná meg tőle, és nem tervez hasonlót.
A szaktárca pár hónapja az eredetileg 2021-re megítélt cím 2023-ra való halasztását kérte, amit a projekt elakadása mellett a járványhelyzet is indokolttá tett. A csütörtöki találkozó végkövetkeztetése az volt, hogy 2023-ban megvalósítható a projekt, és mindenik fél vállalta, hogy kiveszi a maga részét a munkából.
A tervezett 2021 helyett két évvel később, 2023-ban lesz Európa Kulturális Fővárosa Temesvár, határozott az Európai Parlament kulturális bizottsága. A döntésben a város felkészületlensége is közrejátszott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.
A Gyárfás Jenő festőművész munkásságát bemutató kiállítását technikai okok miatt a tervezettnél korábban zárja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, ezért április 15-én kedvezményes belépést és meghosszabbított nyitvatartást kínál látogatóinak.
Életének kilencvenedik évében elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója. Híradások szerint a Nobel-díjas írót limai házában, családja körében érte a halál.
Április 11-én a romániai mozikban is bemutatkozott a József Attila életét feldolgozó új film
Költészet Napi premierrel indult a romániai mozikban a Reménytelenül – József Attila pszichoanalízise című film.
Életének 88. évében elhunyt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus, a romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb értelmezője, a transzilvanizmus fogalmának és az erdélyi irodalom eszmei hagyományának következetes gondozója.
Az elmúlt tizenöt évben nemcsak az anyaországban, hanem a Kárpát-medencében is megerősödtek a magyar identitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú hálózatok, partneri együttműködések – mondta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár.
Több száz diák ünnepelte Szatárnémeti központjában a magyar költészet napját pénteken délben.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) harminc tagjának verseit tartalmazza az a román nyelvű antológia, amelyet csütörtökön este mutattak be Kolozsváron a Vallásszabadság Házában a magyar költészet napja alkalmából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!