Fotó: Biró István
Életének nyolcvanadik évében elhunyt Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész, filológus, kritikus, szerkesztő. A Korunk volt főszerkesztőjének halálhírét fia, Kántor László tette közzé közösségi oldalán szombaton.
2017. július 22., 18:022017. július 22., 18:02
2017. július 22., 20:012017. július 22., 20:01
A neves erdélyi magyar értelmiségi – akinek neve egybeforrt a kincses várossal – Kolozsvárt született 1937. augusztus 7-én. A kincses városi református kollégiumban kezdte középiskolai tanulmányait, ennek utódjában, a 2. számú Fiúközépiskolában érettségizett (1954), a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát (1959), majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen doktorátust (1979).
1959-től kezdve a Korunk folyóirat irodalmi szerkesztője, 1963-tól a művészeti rovat vezetője is; a Korunk Galéria irányítója. Kritikáit, irodalmi publicisztikáját az Utunk, Igaz Szó, A Hét, România Literară, Gazeta Literară, Steaua közölte, tanulmányai számos erdélyi, anyaországi, ugyanakkor csehszlovákiai és jugoszláviai lapokban szerepeltek.
Az 1989-es fordulat után bekapcsolódott az RMDSZ munkájába és a Korunk főszerkesztői teendőit látta el, 1993-ban megválasztották a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnökének, haláláig irányította a Kolozsvár Társaságot. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.
Számos díj, kitüntetés birtokosa: 1992-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjat, 1998-ban József Attila-díjat, 1999-ben Pro Literatura-díjat, 2004-ben Széchenyi-díjat, 2012-ben Látó-nívódíjat, 2015-ben Magyar Örökség-díjat kapott.
Erdélyben élő vagy erdélyi származású alkotók is részesültek állami kitüntetésekben és művészeti díjakban a nemzeti ünnep alkalmából.
Nagybányán lép fel március 15-én ingyenes koncerten Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Andrejszki Judit, a magyar régizenei élet jelentős alakja, barokk szoprán, csembalista és orgonista.
Az új középkor a témája az idei Transylvanian Design Week (TDW) kiállításnak, mely március 20. és április 20. között tekinthető meg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.
Bezárt öt évre a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti gyűjteményével rendelkező párizsi Pompidou Központ modern művészeti múzeuma.
B. Kovács András Kiskorúak halállistán című kötetét mutatják be csütörtökön, március 13-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.
A Petőfi-bicentenárium eseménysorát követően 2025-ben is folytatódik Laczkó Vass Róbert színművész és Székely Norbert zongoraművész nagy sikerű, Petőfi live! című zenés előadásának erdélyi és magyarországi körútja.
Különleges előadás ősbemutatójára készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Keresztesi József Holtszezon, avagy A kis gömböc meséje című darabjából készülő zenés produkciót március 16-án láthatja első ízben a közönség.
Huszonnyolc, főként a két világháború közötti időszakban készült festmény és grafika érkezik a nagyváradi Darvas-házba.
A nemzeti ünnep alkalmából március 14-én, 17 órától ingyenes tárlatvezetést hirdet a Géniuszok a hősök mögött. Háromszék az 1848–1849. évi szabadságharcban című kiállításában a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum.
Az erdélyi magyar nyelvkutatás jegyében a közelmúltban megjelent kiadványokat mutattak be csütörtökön Kolozsváron. Az eseményen Péntek János, Benő Attila és Lázár Lakatos Aliz nyelvészek közelmúltban megjelent köteteit mutatták be.
szóljon hozzá!