2008. szeptember 19., 00:002008. szeptember 19., 00:00
Phaedra, Theseus király felesége beleszeret mostohafiába, Hyppolitosba, aki Aricia athéni hercegnőt, a család régi ellenségének egyetlen életben maradt tagját szereti. Ebből az alaphelyzetből indul a Phaedra és Hyppolitos halálával végződő történet. „Az emberek ma már nem szoktak az érzelmeikért meghalni. Vagy mégis?” – teszi fel a kérdést Török Viola, aki szerint az emberi gyarlóságról szól ez a darab, arról, hogy bármilyen szigorú elvei is legyenek valakinek, a szeretetéhség mégis hatalmasabb azoknál. „Az emberben ma a boldogságvágy a legerősebb, ezért az érzésért képesek vagyunk meghalni. Akkor is ez a legfontosabb, ha tudjuk, hogy társadalmi és erkölcsi korlátokkal, törvényekkel kell szembefordulnunk miatta” – magyarázta a rendező.
A címszereplő Phaedra szerelmes a mostohafiába, a másfél órás előadásban pedig a zene, a mozgás, a jelmezek segítik elő ennek az érzésnek a lelepleződését. Bár a szövegen rövidítettek, nem csorbul az értelme, hiszen az említett színpadi elemek pótolják az érzelmekről szóló, hosszabb szövegrészeket. Phaedra nem kap választ ismétlődő miértjeire – titkolja bűnösnek vélt szerelmét, az öngyilkosságra gondol, de a pusztulásba magával rántja azokat is, akiket szeret: a mostohafiát és a dajkáját, akinek megvallotta Hyppolitos iránti szerelmét.
„Hajdan úgy fogalmazták ezt meg, hogy a bűn gondolata is bűn. Ez így egyszerű, és sokszor halljuk, az ember bármi árat megfizetne a boldogságért. Ez a bármi ár azonban lehet-e a saját vagy a mások élete?” – érzékeltette a probléma összetettségét Török Viola. Mint mondja, ma különösen érvényes ez a gondolat, hiszen minden arra buzdít bennünket, hogy bármi áron sikeresek, boldogak akarjunk lenni. A darab egyfajta figyelmeztetés arra, hogy a hübrisz, a gőg pusztulásba sodorhat mindannyiunkat. A Phaedra egy rendkívül összetett szöveg, minden előadás, minden rendezés csak a darab egy bizonyos mélységéig juthat el – vallja a rendező.
A Magyar Dráma Napja
A Magyar Dráma Napját 1984-től a Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére minden évben megünneplik szeptember 21-én, annak emlékére, hogy 1883-ban e napon volt Paulay Ede rendezésében Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a budapesti Nemzeti Színházban. Az emléknap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, és újabb színpadi szövegek létrehozására ösztönözze az írókat. Nagyváradon új bemutatóval emlékeznek a magyar dráma ünnepére, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata pedig Hogyan születik egy magyar dráma? címmel nyilvános beszélgetésre hívja az érdeklődőket: a kisterem előcsarnokában Kovács András Ferenc költő, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője és Király Kinga Júlia drámaíró, a nemrégiben a folyóirat hasábjain megjelent és hamarosan színpadon is bemutatásra kerülő A szerencsefia című mesejáték szerzője beszélgetnek. Vasárnap tartják a Kolozsváron élő Visky András drámaíró Megöltem az anyámat című, kétszereplős darabjának felolvasó-színházi ősbemutatóját is a kecskeméti Katona József Színházban. A magyarországi ünnepségeken két szerző vesz át díjat a Magyar Dráma Napján: Térey János az Asztalizene című drámájáért és eddigi drámaírói munkásságáért, Szálinger Balázs pedig a Kalevala című verses drámájáért részesül a színházi szakemberek elismerésében. Az emléknap alkalmából 100 év – Játék a színház címmel szórakoztató vetélkedőt indít útjára napjaink nagy színészeivel a Magyar Televízió második csatornája, az m2.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.