Fotó: Biró István
Wolf Rudolf reményét fejezte ki, hogy a gimnáziumnak ítélt elismerés ösztönzően hat a további munkára. Az Árpád fejedelmet ábrázoló herendi porcelánalkotást Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke az iskola udvarán felsorakozott diáksereg gyűrűjében adta át az igazgatónak. „Hazánk egyik részéből hazánk másik részébe hoztam ezt a díjat, amelyet azért szeretném köztetek átadni, hogy lássam, és szívembe zárjam az arcotokat” – hangoztatta. Gubcsi Lajos szerint a díj nemcsak az iskola tevékenységének elismerését, hanem a nemzet együvé tartozását is jelképezi.
A Kolozsvár Társaság képviseletében szóló Kántor Lajos szerint a díj azt is igazolja: érdemes küzdeni azért, hogy a magyar iskolák visszakapják régi hírnevüket. Az Apáczai-gimnáziumnak a rendszerváltás utáni története éppen arról szól, hogy lehet és kell bízni a jövő pozitív változásaiban. A szónok felelevenítette: Makkai Sándor református püspök 1927 januárjában áldotta meg az akkor megnyílt kolozsvári református leányiskolát – az Apáczai-gimnázium elődjét –, majd az 1948-as államosítás után tízosztályos iskolává visszaminősített intézményből kiszorították a magyar nyelvű oktatást. „Nemcsak az iskola hét évtizedes fennállása, hanem az itt végzett munka minősége is indokolttá teszi a kitüntetést” – tette hozzá Kántor Lajos, kiemelve Székely Géza rajztanár diákjainak képzőművészeti munkáit. Nagy tapsot aratott Cselényi László öregdiák, a Duna Televízió elnöke, aki diákkori emlékeit felelevenítve nem hallgatta el a cigarettázásokat és a lógásokat sem, és nagy taps jutott az egykor itt tanító Kányádi Sándorné Magdi néninek is. Az ünneplők akkor sem fukarkodtak az elismeréssel, amikor a líceum vegyes kórusa, valamint Gábor Zsófia, Müller Márta és Széman Csilla dalokkal, Széman Rózsa pedig szavalattal lépett fel.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.