2008. december 21., 17:102008. december 21., 17:10
A 2007-es díjazottak listáját idén januárban hirdették ki, most viszont a szerkesztőség úgy döntött, hogy az advent, a várakozás idején adják át a szerzőknek a Batsányi Jánost ábrázoló plakettet, a diplomát és a pénzjutalmat – mondta el Kovács András Ferenc költő, a folyóirat főszerkesztője.
Váradi Nagy Pál debütdíjas szerzőt Vida Gábor író ajánlotta a közönség figyelmébe, aki a fiatal kolléga keresztapjának tartja magát, hiszen a „többszörösen foglalt” Nagy Pál névhez egykor ő ajánlotta Váradi előnevet. „Váradi Nagy Pál a márciusi Látóban megjelent Öregtorony című novelláját azért szeretem, mert minden benne van, amiből egy bő tollú magyar író nagyregényt kanyarítana” – mondta Vida, aki úgy véli fiatal prózaírónál a legnagyobb erény, ha rövid tud lenni, nemcsak szűkszavú. „Váradi Nagy Pál tömör, kegyetlen, ironikus. Megint van egy erdélyi prózaírónk.” – zárta laudációját Vida Gábor.
Selyem Zsuzsa szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész esszé-kritika kategóriában kapott nívódíjat, melyhez Demény Péter költő, a Látó belső munkatársa mondott laudációt. Demény a díjazott három „vegyértékéről”, a tanári, a tanulmány- és esszéírói, valamint a prózaírói tevékenységéről szólt. Mint mondta, Selyem Zsuzsa egyetemi tanárként „nagy felfedező”, mert kiváló emberismerőként meglátja tanítványaiban a tehetséget, „jó szemmel veszi észre az okos embereket, és kapcsolatokat teremt számukra.” Selyem Zsuzsa tanulmány- és esszéírói, valamint publicisztikai tevékenységében Demény fordulatot lát: a szerző ugyanis korábban kimondottan elméleti síkon mozgott, az utóbbi időben pedig a közélet, a politika, a film felé fordult. Selyem Zsuzsa prózaíróként 9 kiló. Történet a 119. zsoltárra című regényével okozott meglepetést.
Láng Zsolt író, a Látó prózarovatának a vezetője méltatta Márton László budapesti prózaírót. Mint mondta, Márton jellegzetes vonása az, hogy jelen van az írásaiban, beleszól a történésekbe, megjelenik, mutatja, hogy ott van a szereplői mellett. Láng szerint Márton László írásai közeli rokonságban állnak a posztmodern építészettel, mint mondta a szerző alkotásaiban „látszik a mű felvonulási szakaszának emléke, a tervezéssel és a véletlennel egyetemben. Látszik az alkotó, az építő is. Látszik az épület, a tér, és a kontinens is, ahol ez az épület áll”. Márton László a Velencében játszódó A regényhősnő hazatér című novelláját közölte a februári Látóban. A fél év múlva kötetben is megjelent szöveg az első közléshez képest sok változáson esett át, például A regényhősnő mégsem tér haza lett a címe. Láng ezt úgy értelmezte, hogy a szerző ezzel azt jelezte, hogy bármivel kapcsolatban vannak verziók: megírható így is, amúgy is. Márton László felolvasott regényrészlete nagy sikert aratott.
Kovács András Ferenc a vers kategóriában díjazott Király Lászlót köszöntötte. Selyem Zsuzsa és Király László harmadjára nyerte el a Látó nívódíjat: 1997-ben, 2000-ben is együtt szerepeltek a kitüntettek névsorában – emelte ki a főszerkesztő, akinek költői indulására bevallása szerint nagy hatással volt Király László költészete. Kovács András Ferenc Erdély legegyetemesebb költőjének tartja Király Lászlót, és mint mondta kettejük egyik közös vonása az, hogy „szerepjátszó” verseket írnak.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.