Fehér Balázs Benő és Bartha László Zsolt a Tompa Miklós Társulat A vadkacsa című előadásában
Fotó: Bereczky Sándor/ Tompa Miklós Társulat
Folytatódik a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Ibsen-sorozata: a Hedda Gabler, A nép ellensége és a Nóra című előadások után a norvég drámaíró egyik legösszetettebb művét, A vadkacsa című drámát viszi színpadra Keresztes Attila rendező.
2022. március 24., 08:552022. március 24., 08:55
A bemutatót március 27-én, vasárnap 18 órától láthatja a közönség a színház nagytermében. Amint a társulat közleményében olvasható, A vadkacsa című drámában a Werle és az Ekdal család életébe tekinthetünk be. A két család múltja összefonódik, viszont ez a múlt, amitől szabadulni akarnak, olyan titkokkal van tele, melyek folyamatosan mérgezik életüket. Az apák bűne fiaikra száll, a hazugságok átszövik mindennapjaikat. A helyzetet látszólag megoldani vágyik az ifjú Werle azzal, hogy megpróbál fényt deríteni az igazságra, és ezzel megbontja az évek során kialakult álegyensúlyt.
A 14 éven felülieknek ajánlott, román felirattal követhető előadást a bemutatót követően több alkalommal is műsorra tűzi a társulat. Szintén a színház közleményében olvasható, hogy miként nyilatkozik az előadásról Keresztes Attila rendező.
– fogalmazta meg Keresztes. Aláhúzta: Ibsen a szereplősorsokban csodálatra méltó intellektussal állítja szembe egymással a 19. század nagy gondolkodóinak erkölcsi-pszichológiai vitáit, persze, sosem az állásfoglalás szándékával, inkább valamilyenfajta bizalmatlansággal vagy kritikai hangvétellel teszi. „A mi feladatunk saját érveinkkel, tapasztalatainkkal kiegészíteni ezeket, csakis így érdemes részt vennünk az általa elindított vitákban” – vallja a rendező.
Keresztes különben A vadkacsát 2004-ben Kolozsváron már rendezte. A kérdésre, hogy mi késztette arra, hogy Marosvásárhelyen visszatérjen a műhöz, a rendező azt válaszolta, részben az, hogy 18 évvel ezelőtt még fiatal volt, azóta sokat változott színházi önkifejezésben, látásmódban, és az élettapasztalatai valahogy visszavezettek Ibsenhez. „Folyamatosan visszatérek valamelyik Ibsen-darabhoz, így találkoztam a Hedda Gablerrel, A nép ellenségével, a Nórával. Kihívás volt számomra, hogy A vadkacsában olyan módon kísérletezzünk a szerepekkel, ahogyan az Ibsen-karaktereket a rendezéseimben megismertem” – fejtette ki a rendező. Hozzátette:
„A mai ember irányvesztett, és olyan sokféle, akár egymásnak ellentmondó befolyásoló tényező veszi körül, hogy csak rövid távon használható eszmények alakulhatnak ki bennünk. Lassan arra vagyunk kárhoztatva, hogy amennyiben nem befolyásol minket a körülvevő világ valamiféle tiszavirág-életű eszményképpel, kiderül, hogy egyénként nem is létezünk igazán” – fogalmazott Keresztes Attila.
A főbb szerepekben Henn János, Fehér Balázs Benő, Nagy István, Bartha László Zsolt, Simon Boglárka Katalin, Nagy Evelyn-Adrienn lép színpadra.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
szóljon hozzá!