Az amerikai hírszerzés szerint a kelet-ukrajnai szakadárok lőtték le, feltehetően tévedésből múlt csütörtökön a maláj utasszállító repülőgépet.
2014. július 23., 16:532014. július 23., 16:53
Az amerikai hírszerzés névtelenül nyilatkozó illetékesei helyi idő szerint kedden tájékoztatták erről Washingtonban a sajtó képviselőit. „A legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy tévedésből történt (a gép lelövése), és a rakéták rosszul kiképzett emberek indították” – mondta a hírszerzés egyik illetékese, és felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz gyártmányú Buk légvédelmi ütegek kezelése kellő tudást és gyakorlatot igényel.
Az amerikai hírszerzés elismerte, nem tudja, hogy a rakétát kilövő szakadárok Oroszországban kaptak-e kiképzést vagy orosz szakértők segédkeztek-e a rakétaindításban, és a légvédelmi üteget kezelők neve sem ismert számára.
A washingtoni tájékoztatón azzal vádolták Oroszországot, hogy folytatja a szakadárok felfegyverzését, légvédelmi fegyvereket és harckocsikat szállít nekik. A hírszerzés összesítése szerint a szakadárok eddig egy tucat ukrán harci gépet lőttek le. Kijevi jelentések szerint szerdán újabb két ukrán vadászgépet sikerült megsemmisíteniük.
Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége egyébként nyilvánosságra hozott egy térképet, ami annak a rakétának a röppályáját ábrázolja, amely öt nappal ezelőtt a maláj utasszállító gép tragédiáját okozhatta – jelentette kedden késő este a kijevi média.
A diplomáciai külképviselet Facebook-oldalán látható, műholdas felvétellel készített térképen a röppályán kívül be van jelölve a rakéta becsapódásának és a gép lezuhanásának a helye, továbbá a rakéta és a gép típusa is kiolvasható belőle.
Az UNIAN hírügynökség azt írja, hogy a térképen láthatók is megerősítik azt a feltételezést, miszerint a maláj gépet Buk típusú föld-levegő rakétával lőtték le a szakadárok ellenőrzése alatt álló donyecki területről. Az Egyesült Államok kizárja azt a lehetőséget, hogy a tragédiát az ukrán hadsereg kötelékében lévő Buk-rakéták okozták volna.
Az amerikai külképviselettel szemben Moszkvában azt állítják, hogy a katasztrófa napján az ukrán erők a lázadók kezén lévő térség közvetlen közelébe szállítottak egy Buk-üteget, majd a gép lezuhanása után sietséggel eltávolították onnan, és pont a katasztrófa napján, vagyis július 17-én működtek a legnagyobb intenzitással az ukrán légvédelem lokátorai. Ráadásul egy ukrán harci gép közelítette meg a maláj utasszállítót a tragédia idején – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
Oroszország átadta bizonyítékait az Európai Uniónak
Oroszország átadta az Európai Uniónak a maláj utasszállító kelet-ukrajnai katasztrófával kapcsolatos információit az Európai Uniónak – közölte Vlagyimir Csizsov, Moszkva uniós nagykövete. Az orosz hírügynökségek szerdára virradóra idézték a diplomatát, aki szerint az orosz fél kedden továbbította a védelmi tárca adatait, de Brüsszelben egyelőre nem reagáltak. „Csak az Egyesült Államok részéről érkezett válasz, és teljesen megjósolható volt: kételkedve fogadták az orosz adatokat” – mondta Csizsov.
Nagy-Britannia egyébként megkapta a maláj utasszállító repülő két fekete dobozát. A brit közlekedési minisztérium hozzátette, hogy 24 órába telik a letöltés mindkét adatrögzítő berendezésből.
Holttestek maradtak a becsapódás helyén?
Nagyon valószínű, hogy továbbra is sok holttest van még a maláj utasszállító repülőgép lezuhanásának helyszínén – közölte eközben szerdán az ausztrál kormányfő. Az ausztrál miniszterelnök „mélységes aggodalmának\" adott hangot, és úgy vélte, hogy az áldozatok maradványainak felkutatását eddig nem szakszerűen irányították.
A Malaysia Airlines maláj légitársaság – feltehetően lelőtt – gépén utazók maradványainak első részét szerdán szállították Hollandiába az ukrán kormány ellenőrzése alatt lévő Harkivból, ahova a szakadárok ellenőrizte Torezből hűtővonaton juttatták el azokat. A tragédia 298 áldozata közül 28 ausztrál, 193 pedig holland állampolgár volt. Hollandiában amúgy szerdára nemzeti gyászt hirdettek.
A Kreml a konfliktus „közvetlen eszkalációjának” minősítette David Cameron brit külügyminiszter kijelentését, miszerint Ukrajna a Londonból kapott fegyvereket Oroszországon belüli célpontok ellen is bevetheti, ha akarja.
Az áprilisban Nigerbe érkező orosz katonák egy részét egy olyan légitámaszponton szállásolták el, ahol még vannak amerikai katonák is – közölte pénteken a Reuters hírügynökséggel egy magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő.
Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határmezsgyéjén egyensúlyoz – jelentette ki a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Oroszország arra kéri partnereit a „világ többségének” országaiból, hogy tartózkodjanak a svájci Ukrajna-konferencián való részvételtől, és ne keveredjenek bele Kijev újabb oroszellenes provokációiba – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Joe Biden elítélte csütörtökön az erőszakos egyetemi tiltakozásokat, amelyeket Izrael gázai övezeti hadművelete vált ki az Egyesült Államokban, de védelmébe vette a békés tiltakozáshoz való jogot mint az amerikai demokrácia egyik fontos elemét.
David Cameron brit külügyminiszter hárommilliárd font éves katonai támogatást ígért Ukrajnának, egyben biztosított arról, hogy London nem aggódik amiatt, hogy a fegyverzetet esetleg orosz területen használják fel.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban.
Elküldte a hivatalos meghívót Svájc több mint 160 delegációnak a június közepén Ukrajna kérésére tartandó békekonferenciára – jelentette be a berni külügyminisztérium csütörtökön.
Ukrajna 2024 áprilisában rekordmennyiségű, több mint 13 millió tonna árut exportált, ami felülmúlta a 2022. februári adatokat: az áprilisi export értéke elérte a 3,3 milliárd dollárt.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön azt közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, hogy Izrael nem fogadja el a Hamász követelését a háború lezárásáról, és mindenképp támadást fog intézni Rafah ellen.
szóljon hozzá!