Tomboló antiszemitizmus. A palesztinpárti egyetemi megmozdulásokon gyakoriak a zsidóellenes jelszavak
Fotó: Youtube
Joe Biden elítélte csütörtökön az erőszakos egyetemi tiltakozásokat, amelyeket Izrael gázai övezeti hadművelete vált ki az Egyesült Államokban, de védelmébe vette a békés tiltakozáshoz való jogot mint az amerikai demokrácia egyik fontos elemét.
2024. május 03., 08:332024. május 03., 08:33
Az amerikai elnök most először foglalt állást nyilvánosan a csaknem két hete kirobbant heves egyetemi tüntetésekkel kapcsolatban. Donald Trump elnök, republikánus párti elnökjelölt-aspiráns a radikális baloldalt tette felelőssé az erőszakos egyetemi tüntetésekért.
Kijelentette, hogy egyszerre kell fenntartani a szólás szabadságát és a jog uralmát, mert „az Egyesült Államok nem autoriter ország, amelyben embereket el lehet hallgattatni”. Hozzátette, hogy a törvény a békés tüntetéshez való jogot védi, de nem része annak és jogellenes a vandalizmus, mások megfélemlítése. A rend helyreállítása érdekében azonban a Nemzeti Gárdát nem szükséges mozgósítani – tette hozzá.
Joe Bident a múlt hét elején egy kampányrendezvényen újságírók kérdezték a tiltakozásokról, akkor annyit mondott, hogy elítéli az antiszemitizmust, de azokat is, akik nem értik meg a palesztinok helyzetét.
A tüntetésekkel kapcsolatban Donald Trump New York-i bírósági tárgyalása előtt nyilatkozott csütörtökön, és kijelentette, hogy
Méltatta a rendőröket, akik New Yorkban és Los Angelesben intézkedtek az erőszakos tüntetőkkel szemben.
Los Angelesben rendőri erővel távolították el a palesztinpárti tüntetők által emelt barikádokat a Kaliforniai Egyetem területéről, miközben többeket őrizetbe vettek csütörtökön.
Az Egyesült Államok nyugati parti nagyvárosában több száz rendőrt mozgósítottak, és a hatósági egységek helyi idő szerint kora reggel léptek fel a tüntetőkkel szemben, akik ellenálltak. A helyi média hatóságokra hivatkozó beszámolói szerint a tiltakozók éles fénnyel próbálták a táboruk felé közelítő rendőröket megzavarni. Los Angeles rendőrsége közölte, hogy
Az egyetem területén szerdán fémkordonokkal és egymáshoz csavarozott falemezekkel vették körbe sátortáborukat a tiltakozók, akik még kedden éjszaka, a hatóság közbelépése nélkül, több mint egy órán át közelharcot vívtak Izrael-párti ellentüntetőkkel, akik megpróbálták lebontani a sátrakat.
A Kaliforniai Egyetem vezetése szerdán tanítási szünetet rendelt el, csütörtökön és pénteken pedig távoktatásra térnek át a rendkívüli körülmények miatt.
A New Hampshire állambeli Darthmouth College-nál
és a sátortábort felszámolták. Oregon államban a Portland Állami Egyetem területén szintén a rendőrök avatkoztak közbe a rend helyreállítása érdekében.
Madison városában, a Wisconsini Egyetem területén a rendőrök és a tüntetők szerdán összecsaptak, több rendőr megsebesült, egyiküket gördeszkával ütötték fejen. A zavargásban részt vevők közül négy emberrel szemben hatóság elleni erőszak miatt emeltek vádat.
Csütörtökön a Yale Egyetemen, valamint New Yorkban a Stony Brook Egyetemen, és Dallasban is voltak letartóztatások. A Portlandi Egyetemen a délelőtti órákban tiltakozók egy csoportja szintén összetűzésbe keveredett a rendőrökkel. Az aktivisták gázmaszkban és szemeteskukából készített pajzsokkal közelítették meg a rendőröket, de ők visszaszorították őket. A csütörtöki összesítések szerint április 17-e óta az Egyesült Államok több mint 30 egyetemén összesen már 1750 embert vettek őrizetbe a tüntetéseken. A New York Post című napilap azt írta, hogy
A Minnesotai Egyetemen csütörtökön folytatódhatott a tanítás, miután az intézmény vezetői megállapodtak a tüntetőkkel, hogy sátortáboruk megszüntetéséért cserébe az egyetem vezetése megfontolja követeléseiket. Ezek között szerepel például az izraeli-amerikai kapcsolatok felszámolása.
Az Egyesült Államok több száz egyetemén tartottak megmozdulásokat az elmúlt két hétben, számos helyen nyíltan zsidóellenes megnyilvánulásokkal. A tüntetők azt követelik az intézmények vezetésétől, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Izraellel, valamint olyan anyagi támogatókkal, amelyek Izraelhez köthetők.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
szóljon hozzá!