Veszély. Orbán Viktor szerint az európai vezetők napról napra sodródnak, és nem a háborútól a béke felé, hanem a béke felől a háború irányába
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határmezsgyéjén egyensúlyoz – jelentette ki a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
2024. május 03., 09:332024. május 03., 09:33
2024. május 03., 09:552024. május 03., 09:55
Orbán Viktor azt mondta, két éve tart az ukrajnai háború, két éve okoskodnak az európai vezetők stratégiáról, szankciókról; napról napra sodródnak, és nem a háborútól a béke felé, hanem a béke felől a háborúba irányába. Ez rendkívül veszélyes és aggódom Európa jövőjéért – közölte.
A délszláv háborút felidézve azt mondta, vannak személyes élményei arról, milyen az, „amikor a háború szele elsüvít az ember füle mellett”,
Elmondta, Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, amely tragikusan pecsételte meg az ország jövőjét.
– fogalmazott.
Orbán Viktor kijelentette: a kormány nem fogja hagyni, hogy Magyarországot harmadszor is belekényszerítsék egy olyan háborúba, amelynek végén a magyarok „isszák meg a háború levét”, és súlyos veszteségeket szenvednek. Ki fogunk tartani a békepárti álláspont mellett - rögzítette.
A kormányfő leszögezte:
Aggódom Európa jövőjéért – jelentette ki a kormányfő, aki arról is beszélt, hogy a háborún nem csak veszteség keletkezik, de vannak annak nyertesei is, márpedig
A háborún nyerészkedők „kevesen vannak, de léteznek és erősek”, „a háborús irányzat mögött nagyon komoly erők mozdultak meg”, ez adja a helyzet feszültségét, hiszen az emberek többsége a béke oldalán áll.
Orbán Viktor arról beszélt: kontinensünk két felén eltérők a háborús tapasztalatok;
azaz, ha szenvedések árán is, de győztesen került ki a konfliktusból.
– fogalmazott Orbán Viktor, úgy összegezve álláspontját, „minél közelebb vagy a háborús területhez, annál nagyobb árat fizetsz”.
Arra is kitért: háborús felárat fizetünk a boltokban és a gazdasági növekedés terén az ukrajnai háború miatt.
Ha 2025-ben is háborúval kell számolni, akkor nem lesz elegendő a 2023-24-es katonai kiadása Magyarországnak, azt meg kell emelni; ha azt meg kell emelni, akkor másra kevesebb jut – tette hozzá a miniszterelnök, azt hangsúlyozva: a háború árnyékában nehezebb, és kevesebb eredménnyel lehet gazdaságot működtetni, mint békeidőben.
Kijelentette:
A kormányfő úgy fogalmazott: valójában a tét a háború.
Elmondta, van esély arra, hogy a háborúellenes képviselők többségben legyenek az Európai Parlamentben. Önbizalomra adhat okot, hogy ma a békepárti erők egyáltalán eljutottak odáig, hogy nyitottá tudták tenni az európai választást, egy éve még nem így nézett ki a helyzet.
– hangsúlyozta.
Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz, akik a baloldalra szavaznak, a háborúra adják a voksukat – mutatott rá.
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
Románia jelentős lépéseket tett afelé, hogy figyelembe vegye a Velencei Bizottság igazságügyi törvényekre ajánlásait, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével foglalkoztak – közölte az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentésében.
Pete Hegseth védelmi miniszter nem tájékoztatta a Fehér Házat, mielőtt a múlt héten engedélyezte az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok szüneteltetését, ami a kormányzaton belül nagy kavarodást váltott ki – közölte a CNN öt, a
Átadta kedden megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek Magyarország új romániai nagykövete, Kissné Hlatki Katalin.
Ilie Bolojan román miniszterelnök kedd este megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Denisz Smihallal a háborúról és annak regionális hatásairól, valamint az ukrajnai román kisebbség jogairól.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Izrael állam történelme során soha nem volt olyan fokú az összehangoltság, együttműködés és bizalom az Egyesült Államokkal, mint jelenleg.
Donald Trump lehetőségként tekint az Oroszország elleni további súlyos szankciókról szóló, az amerikai szenátus előtt lévő törvényre – az amerikai elnök erről kedden kabinetjének nyilvános ülésén beszélt a washingtoni Fehér Házban.
Brüsszel beverte a szöget a gazdák koporsójába, hiszen olyan kereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával, amely több mezőgazdasági termék esetében magasabb vagy korlátlan importot engedélyez – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
szóljon hozzá!