Megalapozottnak tűnik az az értesülés, miszerint a budapesti kormány Bogdan Diaconu parlamenti képviselő Magyarországról való kitiltását fontolgatja – derül ki a Krónikának adott külügyminisztériumi válaszból.
2016. május 17., 17:072016. május 17., 17:07
2016. május 17., 17:102016. május 17., 17:10
„A magyar kormány vizsgálja, hogy vannak-e olyan személyek, akiknek a tevékenysége nemzetbiztonsági szempontból kockázatos, és ha vannak ilyenek, a kormány meg fogja tenni a szükséges lépéseket\" – válaszolta kedden a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium a Krónikának a Diaconu-üggyel kapcsolatosan.
Mint arról beszámoltunk, a Népszabadság értesülése szerint a magyar kormány azt tervezi, hogy kitiltja az ország területéről a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Bogdan Diaconut, az Egyesült Románia Párt (PRU) elnökét. A napilap úgy tudja, mindez szóba került a kabinet ülésén, mindazonáltal a Népszabadság emlékeztet, hogy tavaly októberben három évre kitiltották Szávay Istvánt, a Jobbik alelnökét Romániából.
Lapunk az ügy kapcsán azzal a kérdéssel fordult a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, hogy valóban felmerült-e a magyar kormány ülésén, miszerint nem engedik be Magyarországra a nevezett román politikust. Rákérdeztünk arra is, hogy amennyiben terítékre került az esetleges kitiltás, mi indokolna a magyar kormány részéről egy ilyen intézkedést. A külügyi tárca sajtóosztálya az idézett mondattal válaszolt a Krónika megkeresésére.
Különben Bogdan Diaconu korábban az esetleges intézkedés hírére úgy reagált: ha eredményesen szerepelnek az idei parlamenti választáson, kitiltatnák a magyar cégeket Romániából. Szerinte a magyar kormány azért akarja kitiltani, mert a PRU „az egyetlen párt, amely ellent tud állni a magyar irredentizmus térnyerésének\".
Egymillió moldovai állampolgár rendelkezik román útlevéllel is, aminek meg kell könnyeítenie az ország EU-csatlakozását, de a többség nem támogatja a Romániával való egyesülést – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök.
Az Egyesült Államok visszatartott egy az Izraelnek szánt bombaszállítmányt, mivel aggályosnak tartotta, hogy azokat egy rafahi támadás során felhasználhatják – közölte egy amerikai tisztségviselő a CNN szerint.
A NATO-tagállamoknak növelniük kell a hadiipari termelésüket – szögezte le kedd esti washingtoni sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis.
A Hamászra gyakorolt katonai nyomás nélkül nem lehetséges a Gázát uraló iszlamista terrorszervezet által elrabolt izraeli túszok kiszabadítása – ezzel indokolta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Rafah elleni műveletek megkezdését.
Románia nyitott arra, hogy megvitassa egy Patriot légvédelmi rendszer Ukrajnába küldésének lehetőségét – közölte Klaus Iohannis elnök kedden az Egyesült Államokban.
Nagyszabású támadássorozatot indított az orosz hadsereg szerdára virradóra, egy nappal a moszkvai győzelem napi ünnepség előtt ukrán városok ellen.
Klaus Iohannis román idő szerint kedden este közölte, hogy a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség elmélyítéséről tárgyalt a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnökkel.
Több mint ezeregyszáz szlovákiai intézmény kapott kedden e-mailben pokolgépes fenyegetést, főleg iskolák – közölte a rendőrség. A fenyegetések közül eddig egy sem bizonyult valódinak.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a kémelhárítás merényletkísérleteket hiúsított meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más magas rangú ukrán vezetők ellen, a merényleteket az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tervelte ki.
Oroszország sorsát mi magunk és csakis mi magunk fogjuk meghatározni a mai, és a jövő nemzedékek érdekében – jelentette ki beiktatási beszédében Vlagyimir Putyin elnök, miután letette ötödik államfői esküjét kedden a moszkvai Kremlben.
szóljon hozzá!