Rombolás. Az orosz hadsereg ismét Ukrajna kritikus fontosságú infrastruktúráját támadta
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Nagyszabású támadássorozatot indított az orosz hadsereg szerdára virradóra, egy nappal a moszkvai győzelem napi ünnepség előtt ukrán városok ellen. Oroszország manőverező és ballisztikus rakétákat, rakétákat és Sahíd típusú drónokat lőtt ki az éjszaka folyamán – jelentette az ukrán légierő.
2024. május 08., 07:562024. május 08., 07:56
Az ukrán energiaügyi minisztérium közölte, hogy Poltava, Kirovohrad, Zaporizzsja, Lemberg, Ivano-Frankivszk és Vinnyica megyékben az energetikai infrastruktúrát támadták. A károkat vizsgálják, és már folynak a munkálatok az áram- és energiatermelő kapacitás helyreállításán.
A károk mértéke egyelőre nem tisztázott, Poltava területen azonban egy orosz drón csapódott be egy kritikus infrastrukturális létesítménybe, ami miatt tűz ütött ki – közölte Filip Pronin regionális kormányzó a Telegramon.
A lakosok arról is beszámoltak, hogy
A Kijevi Területi Katonai Igazgatóság is robbanásokról számolt be a főváros környékén.
A Kijevi területen található Brovari városában egy orosz rakétacsapás miatt tűz ütött ki a polgári infrastruktúra egyik létesítményének területén – jelentette Igor Sapozsko polgármester. A támadás következtében két ember, egy 62 éves nő és egy 34 éves férfi került kórházba.
A támadások helyi idő szerint hajnali fél öt körül kezdődtek, több robbanást jelentettek Zaporizzsja, Ivano-Frankivszk és Poltava területéről.
Helyi idő szerint reggel fél hétkor a Kijev Városi Katonai Igazgatóság közölte, hogy a fővárosra kilőtt összes lövedéket leszedték.ű
„Ma éjjel az Oroszországi Föderáció intenzív nagy hatótávolságú légi tevékenységét figyelték meg, amely az ukrán területen található objektumok ellen végrehajtott rakétacsapásokkal kapcsolatos” – írta a lengyel légierő.
Az orosz rakéta- és dróntámadások gyakorisága és intenzitása az elmúlt hónapokban megnőtt. Ukrajna kritikus légvédelmirendszer-hiányban szenved, mivel az amerikai kongresszus késlekedett elfogadni az amerikai katonai segélyekről szóló jogszabályt, ami lehetőséget ad az orosz erőknek az energetikai infrastruktúra elleni újabb támadásokra.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban sürgette a partnereket, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket, mondván, hogy ennek elmulasztása „globális engedélyt ad Oroszországnak a terrorra”.
„Légvédelemre és más védelmi támogatásra van szükségünk, nem pedig szemhunyásra és hosszú vitákra” – mondta Telegram-csatornáján.
Eközben az ukrán hadsereg sem ült a babérjain.
– állította szerdán a megszállt régió Moszkva által beiktatott vezetője, Leonyid Pasecsnyik.
A jelentések szerint legalább öt alkalmazott megsérült és kórházba került.
Pasecsnyik helyi idő szerint 23 óra 35 perc körül jelentette be a Telegramon, hogy a lerakatot megtámadták, és a katasztrófavédelmi egységek dolgoznak a tűz megfékezésén.
Később arról számolt be, hogy az olajraktár öt alkalmazottja megsérült és kórházba került, az elektromos vezetékek megrongálódtak, a közvetlen környéken lévő házak részben áram nélkül maradtak, és egy nagynyomású gázvezeték kigyulladt.
Ukrán tisztségviselők nem kommentálták az állításokat.
Agresszív hadgyakorlatokkal és kibertámadásokkal vádolja Oroszországot Franciaország
Franciaország azzal vádolta meg kedden Oroszországot, hogy hadgyakorlatokkal, kibertámadásokkal és hibrid kísérletekkel destabilizálni akarja az európai országokat.
Ezt megelőzően az orosz külügyminisztériumba kérették Franciaország moszkvai nagykövetét, Pierre Lévyt, és Párizs ismertetése szerint közölték vele, hogy nem Moszkva felelős az ellentét kiéleződéséért, a nyugati országok fenyegetik Oroszországot.
Moszkva Emmanuel Macron köztársasági elnök azon minapi kijelentése miatt kérette be a francia nagykövetet, hogy nem tartja kizártnak francia csapatok ukrajnai bevetését. Moszkva destruktívnak és felelőtlennek minősítette ezt a kijelentést.
A fenyegetések nem rettentik el Oroszországot háborús céljainak elérésétől, el fogja érni őket – áll az orosz külügyminisztérium közleményében.
Az ilyen kijelentések arról tanúskodnak, hogy van szándék fegyveres kontingensek Ukrajnába küldésére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője.
Az orosz hadgyakorlatokkal kapcsolatos francia bírálat azzal a hétfői bejelentéssel kapcsolatos, amely szerint Moszkva hadgyakorlatokat tervez a harcászati nukleáris erők részvételével.
Franciaország, Németország és más európai országok is kibertámadások és más destabilizációs kísérletek elkövetésével vádolják Oroszországot. A német kormány a minap azt vetette Oroszország szemére, hogy a kormány által támogatott hackerei 2023 elején behatoltak a német Szociáldemokrata Párt (SPD) tagjainak internetes levelezési rendszerébe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!