Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a kémelhárítás merényletkísérleteket hiúsított meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más magas rangú ukrán politikai, illetve katonai vezetők ellen, a merényleteket az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tervelte ki – hozta nyilvánosságra kedden az SZBU és az ukrán főügyészi hivatal.
2024. május 07., 16:432024. május 07., 16:43
2024. május 07., 19:152024. május 07., 19:15
A két szervezet hivatalos honlapjain megjelent közlemények szerint a hatóságok letartóztatták az államfő, a kormányzati szervek és más vezető tisztviselők védelmét ellátó Ukrán Állambiztonsági Hivatal (UDO) két ezredesét, akiket hazaárulással és terrortámadás elkövetésében való közreműködéssel vádolnak. Az SZBU közlése szerint a merényleteket egy ügynöki hálózat készült megvalósítani, amelyet a biztonsági szolgálat az állambiztonsági hivatal vezetésének közreműködésével leplezett le.
A közleményekben nem nevezték meg a két letartóztatott ezredest. Az SZBU által nyilvánosságra hozott részletek szerint az FSZB ügynökhálózatának egyik feladata az volt, hogy az elnök biztonságát őrzők közül végrehajtókat toborozzon, akik túszul ejthetik az államfőt, majd megölhetik – részletezte az SZBU. A szakszolgálat szerint Zelenszkij mellett Vaszil Maljuk SZBU-főnököt, Kirilo Budanovot és más magas rangú tisztviselőket is ki akartak iktatni. Az SZBU vezetője a közleményben feltárta, hogy csupán szűk kör tudott az ellenséges ügynökök leleplezésére irányuló műveletről, és ő személyesen irányította annak menetét. Szavai szerint a terrorcselekmény „ajándék lett volna” Vlagyimir Putyin orosz elnöknek beiktatása alkalmából.
Az SZBU közölte, hogy Budanovval például még húsvét előtt végezni akartak. Azt tervezték, hogy rakétacsapást indítanak annak a háznak a koordinátáira, ahol a katonai hírszerzés főnöke tartózkodik. Ezután drónnal szándékozták megtámadni azokat az embereket, akik a csapás helyszínén maradtak.
A tervezett merénylet végrehajtójának fegyverzetét az állambiztonsági hivatal egyik ezredese biztosította, aki személyesen vitte Kijevbe a csapásmérő drónokat, RPG-7 tölteteket, valamint MON-90 típusú gyalogsági aknákat. Az SZBU rögzítette az ezredes Ukrajna egyik régiójába tett útjait, ahol drónokat és robbanóanyagokat vásárolt, valamint a terrortámadás lehetséges elkövetője és annak FSZB-s összekötője közötti beszélgetéseket. A két beszervezett ukrán tiszt lakóhelyén végzett házkutatások során bűncselekményre utaló tárgyakat, dokumentumokat találtak – tette hozzá az SZBU.
Szerhij Liszak, a keleti Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy reggel az orosz erők tüzérségi és dróncsapást mértek a régióban Nyikopol városra, a támadásban egy helybeli idős nő sérült meg. Az északkeleti Szumi megye rendőrsége kedden arról tájékoztatott, hogy előző nap az orosz csapatok 224 csapást mértek a régióra: egy ember meghalt, két kisgyermek és két felnőtt megsérült.
Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 25 orosz harckocsit, 37 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 34 drónt. Az ukrán hatóságok huszonegy olyan észak-koreai ballisztikus rakétának a roncsait vizsgálták meg, amelyeket az orosz hadsereg vetett be Ukrajna ellen december vége és február vége között – közölte az ukrán főügyészség a Reuters hírügynökség kérdésére adott írásos válaszában, amelyet ukrán hírportálok idéztek.
A főügyészség hozzátette, hogy az említett időszakban körülbelül ötven észak-koreai gyártású rakétát lőtt ki Oroszország Ukrajnára, ezeknek körülbelül a fele letért röppályájáról és felrobbant a levegőben. Ezekben az esetekben nem is találtak roncsokat. A főügyészi hivatal közlése szerint a huszonegy vizsgált rakéta között volt három olyan, amelyet Kijevre és környékére lőttek ki, a többi célpontja Harkiv, Poltava, Donyeck és Kirovohrad megye volt. A december 30-án indított csapássorozat következtében 24 ember meghalt, 115-en megsebesültek, és számos lakóház és ipari létesítmény is megrongálódott.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
szóljon hozzá!