A kora reggeli kávém mellé kedveskedett az egyik netes hírportál a kulturális kuriózummal: mit ötlött ki a világ egyik legismertebb on-line könyvforgalmazója a vásárlói pénztárcák meghódítására. A kereskedőszájthoz kapcsolódó blog bejegyzéseiben könyvek első és utolsó mondatát közlik. Kizárólag.
Talán még a katolikus egyház sem gondolta volna soha, hogy a férfi és nő életre szóló szövetségét megpecsételő ünnepség valaha a rokonság és a haveri kör rémálmává válik. Rosszabb, mint a zsebtolvaj vagy az ellenőr a buszon: ellenük legalább lehet védekezni. De az esküvői meghívók pasztellszínekbe, aranycirádákba és csillámporba csomagolt fenyegetése elől nincs menekvés: elő a száz eurót (vagy többet, ha az a balszerencse ért, hogy közeli rokonnak...
Frédéric Beigbeder 199 000 lei című könyvének elolvasása óta a témát felületesen ismerő ember magabiztosságával viszonyulok a reklámhoz. A nemzetközi hírnévre szert tett reklámguru ugyanis felvilágosított néhány olyan fogásról, amelyek egyértelműen a fogyasztó átverését szolgálják. Nos, azóta mindent szkeptikusan szemlélek, aminek túlságosan szép a csomagolása, vagy túl jól hangzik.
A homoszexuális lobbi minden alattomos fegyvert bevet, és már a gyerekeket sem kíméli. Most egy lengyel konzervatív képviselőnő rántotta le a leplet az alávaló hadműveletről, amellyel már az egészen zsenge gyermekek között is el kívánják vetni az azonos neműek közötti szerelem magvát. Ewa Sowinska képviselő asszony értékes útmutatása szerint a brit Teletubbies című bábsorozat egyik szereplője, a Tinky Winky nevű alak minden kétséget kizáróan...
Az év egyik legnagyobb sporteseményét, a labdarúgó-Bajnokok Ligájának athéni döntőjét több mint háromórás műsor keretében láthatták a Magyar Televízió nézői. Nagy érdeklődés kísérte a meccset és az annak keretét adó magazint, amelyben a színész-focirajongó Koltai Róbert is kommentálta a látottakat a Magyar Televízióban.
Levelet kaptam. Elektronikus postaládámba érkezett, és amíg megnyitottam, azon méláztam, hogy lám-lám milyen csodálatos dolog is ez az internet. (Néha a legnagyobb közhelyek is képesek a revelációk varázsával hatni.) Nemcsak arra jó, hogy tájékozódjon az ember, rádiót hallgasson, szórakoztató videókat nézzen, adatokat gyűjtsön, vagy éppen játsszon, hanem arra is, hogy régen látott ismerősökkel vegye fel és tartsa a kapcsolatot.
Ünnepi hangversenyt közvetít szombaton a Magyar Televízió.
A budapesti Zeneakadémia százéves fennállása alkalmából ünnepi hangversenyt közvetít szombaton 22.25 órakor a Magyar Televízió 2-es csatornája. A május 18-án rögzített kétórás koncerten magyar szerzők művei csendülnek fel. Az épülettel „kortárs” kompozíciók olyan szerzők darabjai, akiknek élete szorosan kötődik az intézményhez: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő és...
Öt olimpiáról is közvetített, számos külpolitikai tudósítással jelentkezett, alapító főszerkesztője volt a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiójának a napokban elhunyt Regős Sándor, akit az MTV munkatársai is gyászolnak.
Utálom a műanyagot. Amikor látom, hogy az emberek nájlonkeretes termopán ajtókkal és ablakokkal szerelik fel a tömbházlakásukat, jön, hogy kiáltsak. Amikor ugyanezt a merényletet követik el csinos városi, ne adj’ isten, falusi, rusztikus házakon, jön, hogy üvöltsek. Ki a fene kezdte el ezt a fene hóbortot, én nem tudom.
Az utóbbi hetekben alkalmam adódott Bukarestben időzni egy keveset. Noha még az átkos időszakból, és az azt követő vadkapitalizmus nagybani lerakatainak látogatása során kevés kellemes tapasztalatot őriztem emlékeimben, fiam és néhány gyergyói egyetemista elbeszélése alapján úgy véltem, a román fővárosban is megváltoztak a dolgok.
Vásároltunk két darab (zöld és kényelmetlen) műanyag széket, kiültünk velük egy emeleti panellakás erkélyére, és átbeszélgettük az éjszakát. Szóba jött a magyar irodalom, a karcsú női boka és a párválasztás közti rejtett összefüggések rendszere, az angol foci, valamint a sör. (Ha slendrián a jegyzet, nézzék el ezúttal).
Tessenek tudomásul venni, hogy a világ hatezer éves, és a dinoszauruszok együtt éltek az emberekkel. Csak aztán hirtelen jól kihaltak. Punktum. Aki nem hiszi el, utazzon el nyugodtan az Egyesült Államokba, a Kentucky állambeli Petersburgbe, ahol minderről egy pazarul berendezett múzeumban is meggyőződhet.
Az első, vele szemben megfogalmazandó érzés a düh: én ne tudnék biciklizni? Kikérem magamnak. Még nem voltam iskolás, amikor apám felrakott a feles kerékpárra, meglökött, közben utánam kiáltotta, hogy tartsd az egyensúlyt, aztán fennakadtam a kerítés dróthálóján.
Marosvásárhelyi barátom hívott fel a minap, hogy segítsek neki. Házikója udvarán kis sziklakertet épít, s afelől érdeklődött, hogy tudnék-e ehhez szerezni néhány odaillő elemet. Pontosabban követ. Micsoda kérdés, barátom, hát ez nem is kérdés, amikor nálunkfelé úton-útfélen bele lehet botlani szebbnél szebb darabokba, sőt ha az ember nem vigyáz, valósággal dobják utána.
Ha van ideje elolvasni ezt a szöveget, azt jelenti, hogy van ideje reklámokat is nézni. Következésképpen ön szereti a reklámokat. Ebből fakadóan kritikai érzéke is fejlett. Tehát különbséget tud tenni jó és rossz reklám között.
Így megy mostanság nálunkfelé: hazatér az ember az erdőlésből, s törődött ábrázattal, kézbeli bottal, löttyedt tarisznyával nekitámaszkodik a kapufélfának. (Sok száz köbméter fát dönt ki a havason druzsbával, többet is lehetne, ha beindítaná a láncfűrészt, de a virtus, az virtus.) Nem szól semmit, csak néz hegyesen, amitől mindjárt összefacsarodik az asszony szíve, de szólni ő sem mer. (Mert a rend, az rend.) Inkább hamar átalvetőbe pakol fél véka...
Ezúton hívnék meg minden kedves érdeklődőt egy kellemes hajóútra Nagyvárad és Debrecen között. A Sebes-Körösön. A román környezetvédelmi minisztérium illetékesei ugyanis úgy döntöttek, hajózhatóvá kell tenni a Sebes-Körös Nagyvárad alatti szakaszát, ennek érdekében pedig a tárca Debrecennel, valamint Gyulával működne együtt.
Az újságok életmód, egészség oldalát tanulmányozva előbb-utóbb minden ember arra a következtetésre jut, hogy társadalmunkban jóval több gyógyító van, mint beteg. Természetesen nem az orvosokra gondolok, akik többnyire mégiscsak beteg emberekkel foglalkoznak, hanem azokra a különféle küldetéstudattól vezérelt szakértőkre, akik mindenképpen azt akarják elhitetni, hogy beteg vagyok.