Van egy kedves kanadai humorista páros, az Álarcos Igazságosztók (Les Justiciers Masques), akik azzal foglalkoznak, hogy politikusokat szívatnak meg. Keresztülverekszik magukat számos akadályon, titkárnők, asszisztensek és kampányfelelősök hadán, mindaddig, amíg eljutnak telefonos úton a célszemélynek kijelölt politikusig, akivel aztán kedélyesen eltársalognak.
Mifelénk soha nem ment ki divatból a kaláka. Nemcsak hagyományőrzésből, hanem kényszerből sem. Mert kinek van kidobni való pénze, hogy a háztető cserepeinek az átforgatását csak úgy kiadja valamelyik káeftének, aztán aláírja a számlát? És kinek van annyi pénze, hogy a ganyédomb elköltöztetésébe, a hatástanulmányt is beleértve, a félévi fizetését befektesse? És kinek van kidobni való pénze arra, hogy a ház toldásának a fundámentumát kotrógéppel...
Pista nevű ismerősöm olyan ember, akiről a tipikus gyergyói székelyt nyugodtan megmintázhatná bármelyik művész. Békés, nyugodt, keveset beszél, minden szavát alaposan megfontolja. Hatalmas termete, széles vállai a hozzáillő kis pocakkal, no meg a kemény munkán edződött eres karjai tiszteletet ébresztenek. De ő békés ember, mi több, művészetpártoló. Gyakran lehet látni feleségével az oldalán tárlatnyitókon, író-olvasó találkozókon vagy színházi...
Most már kétség sem fér hozzá: az Európai Unió csodálatos intézmény, hiszen a határok légiesülése nyomán olyan hobbiknak hódolhatnak akadálytalanul a rajongók, mint a bevásárlóturizmus, a lottóturizmus vagy a katasztrófaturizmus. Mindezek mellett azonban a polgárok egészségének védelmére irányuló uniós direktívák meghonosítása nyomán egy újabb népszokás van kialakulóban: a füstturizmus.
Tudják, soha nem ért ki tudja mekkora nagy szerencse, soha nem nyertem szerencsejátékban, még a kártyában is a kibicek közt kullogok. Vagyis amikor azt emlegetik, hogy „bezzeg egyesek”, akkor én mindig a kettős vagyok, bezzeg nélkül. Ezért lepődtem meg fölöttébb, amikor a szerencse rámmosolygott, méghozzá telefonon.
Olvasom, hogy szociális védelem és béremelés okán japánsztrájkba kezdtek a Romsilva Országos Erdőfelügyelőség dolgozói. Kezdjük a „japánsztrájk” kifejezés idegesítően téves használatával. A japánsztrájk (a jegyzet megírását hosszas szóetimológiai kutatás előzte meg) Japánból ered, nagyvállalatok, kereskedelmi konszernek sajátja.
A járda mentén felsorakozott gépek között sürgött-forgott, és utasításokat adott. Egyes, azonnal indulj a Fűzfa utcába, mert telefonáltak, hogy valami szemeteskuka nyakig van már, üríteni kell. Az egész utcát átnézzétek, de alaposan!
Most már kezdek érteni mindent. Az elmúlt évek kormányzati hőzöngéseit, a néha illogikus nagypolitikai felfordulást, a szabályok vérlázító, ám teljesen természetes módon kezelt áthágását, a Tãriceanu-kabinet politikai öngyilkossági hajlamait és sok egyebet, amivel szembesülhettünk az elmúlt hónapok-évek során. Mivel az előző kormányról sem túl rózsás a véleményem, a kijelentés kiterjeszthető a korábbi ciklusra is. Talán nem túlzás azt állítani,...
A fene gondolta volna, mi mindenre kell odafigyelni egy űrutazás során. Charles Simonyinak, az első magyar űrturistának még könnyű dolga volt, hiszen neki legfeljebb egy doboz Bilagitot kellett magával vinnie, nehogy orosz és amerikai társai gyomrát megfeküdje az általa a pannon vendégszeretet jeleként a nemzetközi űrállomásra vitt magyaros vacsora.
Nem is gondolnánk, mennyire aggódnak a lakástulajdonosok a bérlőjük testi-lelki épségéért. Minekután nem babra megy a játék, rögtön ugranak, ha valami elromlik a bérleményben, otthonosan mozognak a más által fizetett lakásban, és közben okos tanácsokat is osztogatnak. Még arra a veterán főbérlőre is ráfér egy segítő kéz és néhány életelv, aki közel egy évtizede jártas a bérkéglik és „tartozékaik” világában.
Mindig a bárányok meg a berbécsek bánják.
Mindegy, hogy az első fű ünnepének vagy a nyolcórás munkanap bevezetésére való emlékezésnek hívják, a nép fogja a háromlábú kisszéket, a családot meg a pillepalackos sörösflaskát, s irány az ilyenkor már többnyire zöld természet. Szándékosan nem beszélek lágy ölről, mert egyrészt áthallásos, másrészt pedig csak akkor nem töri fel az ember fenekét, ha a már említett kisszékre ül, vagy lila fejjel...
No, akkor itt a Nézzük csak, kikhez is csatlakoztunk saga következõ darabja. Az Európai Unió ezentúl leveleket küld a terrorista szervezetekrõl készült EU-listán szereplõ csoportoknak, magánszemélyeknek, megmagyarázva, milyen indokok alapján kerültek rá e dokumentumra. Az Európai Bíróság ugyanis arra hivatkozva semmisítette meg az Iráni Népi Modzsahedek Szervezete pénzeszközeinek befagyasztásáról szóló döntést, hogy a szervezet nem kapott...
Ha ez így megy tovább, beállok terroristának, és a dohányosokat irtó egyéneket és szervezeteket fogom kifüstölni. Mert bár sok mindent kibír egy békés bagós, de ami itt folyik, az túlzás.
Az emberiség dohányzó része kibírta, hogy miután legalább ezer évig senkit nem zavart a füstje, egyik napról a másikra halállal fenyegető plakátok és tévéreklámok meg persze hörgő füstellenesek vették körül. (Jómagamnak amúgy a dohányzásellenes kampányokról...
Látja, hol van a mi pénzünk? – kérdezte az öregúr, miközben az idegesen rohanó idegenvezetővel próbált lépést tartani. Csöndes bólintással válaszoltam, hiszen időm is alig körülnézni. Az őrült, már-már túlérőtúrára emlékeztető rohanásban hol arra figyeltem, épp melyik lépcsőn vágtat az „Oana – English” kitűzőt viselő, láthatóan rettenetesen ideges idegenvezető, hol azt a gondolatot próbáltam elhessegetni, hogy mekkora fokú...
Ha visszagondolok, kevés kinyilatkoztatott családi szabály volt érvényben a gyermekkori, második emeleti tömbházlakásban. (Ugyan meglehet, lett volna több is, csak figyelmen kívül hagytam őket.) Ilyen regula volt, hogy nem távozhat üres kézzel senki, aki kérni jön. – Adni kell – mondta apám, – egy almát legalább. Igaz, ezt követően teljes figyelmét a tányéron párolgó leveszöldség látszott lekötni. A családi krónikában ugyanis friss volt...
Nagy társadalmi-politikai megrázkódtatás vagy különlegesnek ígérkező kulturális esemény szükségeltetik ahhoz, hogy bekapcsoljam a tévémet. Ezért meglehetősen idegenül mozgok a hazai audiovizuális médiavilágban, felületesen ismerem a népesség nagy hányada számára állandó beszédtémát jelentő műsorokat és médiaszemélyiségeket.
Nem hiába háromezer éves a kínai kultúra: a papír, a puskapor, a hamisított Puma kardigán és az instant, szárított, zacskós tésztaleves után most újabb találmánnyal örvendeztetik meg a világot. A kommunista köztársaságban most bevezetik a királyság intézményét, létrehozzák ugyanis az Asszonyok Királyságát, ahol abszolút nőuralom lesz.
Négy fiatal roma szakember fejezte be sikeresen egyéves gyakorlatát az MTV-ben, a tavaly elindított Roma Ösztöndíjas Médiaprogram keretében – mára mindannyian a televízió munkatársai. 2006 februárjában öszszesen öten kaptak lehetőséget arra, hogy egy éven keresztül az MTV különböző szerkesztőségeiben tanuljanak. Négyen közülük a Kultúrház, az Ablak, a Kékfény segédszerkesztői lettek, egyikük pedig a tanári hivatás mellett döntött.
Látogatottsági adatok