Frusztrációinkról

Már többször kifejtettem véleményemet arról, hogy milyen is lenne az életem, ha a horoszkópkészítők útmutatásait követném nap mint nap. Némiképp hasonlít erre, ha az ember úgy dönt, egészséges életmódot folytat. Kínkeservesen lemond a reggeli kávéról, mert az rettenetes dolgokat művel az ember szívével, megvonja magától a csodálatos ízeket ígérő vasárnapi pörköltet, szakít a hagyománnyal, és a szalonnáról hallani sem bír, lassan-lassan a húsokat is különféle magas fehérjetartalmú zöldségekkel igyekszik helyettesíteni. Mikor már az önáltatásnak arra a fokára jut, hogy sikerül elhitetnie magával, hogy teljesen jóllakott, és hű, milyen csodálatos dolog is az egészséges, vitamindús táplálkozás, hátradől a fotelben (persze nem teljesen, mert az a hátgerincre káros), kezébe veszi az újságot, és szembesülnie kell a kegyetlen valósággal. „A vitaminok fokozzák a prosztatarák kialakulásának veszélyét”. Elúszik a délutáni szunyókálás, el kell kezdeni kidolgozni az új táplálkozási stratégiát, vissza a húsokat, a szalonnát, reggel kávéval kezdeni a napot, megannyi újabb és újabb kihívás, hogy szelet zsíros kenyér majszolása közben mindenkinek elmesélhesse az ember: képzeld, egészséges életet élek, és tudod, mennyivel jobban érzem magam, mint azelőtt?

Létezik azonban a küldetéstudattól áthatott gyógyítóknak még egy kategóriája. Ezek az emberek pszichológusoknak nevezik magukat, és hajmeresztő fordulatokkal képesek mindent visszavezetni a szexuális frusztrációkra. Sokat dolgozik? Ha igennel válaszolt, kérem, szálljon magába, és alaposan vizsgálja meg szexuális életét. Teljesen biztos ugyanis, hogy ott hibádzik valami, ezért menekül a munkába. Pedig adja magát a kérdés: ha én frusztrált vagyok, akkor a főnököm – akinek utasítására dolgozom – munkakerülő kéjenc?