Compact átverés

A minap a sarki üzletben mindhiába kerestem a régi, jól bevált, háromkilós kiszerelésű mosóporomat: nem találtam. Pontosabban, ami megtévesztésig hasonlított az általam ismerthez, az csupán kétkilós csomagolásban volt, ráadásul ugyanazért az árért. Tanácstalanságomat látva a kiszolgálónő a segítségemre sietett, és megmagyarázta, ez már uniós mosópor és koncentrátum – azaz lényegesen több benne a hatóanyag, mint a régiben –, a mércéje is kisebb. Nyugodjak meg, mert azért a pénzért a két kiló mosószer tovább tart majd, mint a régi kiszerelésű háromkilós, ezt bizonyítandó írták rá a „Compact” megkülönböztetést. Boldogan láttam hozzá a mosógép megpakolásához, az utasítás szerint a fiókba raktam a mércényi mosószert, és míg a gép zümmögött, rendet raktam a fürdőben. Viszont takarítás közben kezembe akadt a régi mosóporos mérce. Forgattam, nézegettem a lapos, széles nyílású edényt, és hasonlítgattam az új, koncentrált mosószer keskeny, magas mércéjéhez. Nem tudtam eldönteni, melyik nagyobb űrtartalmú: az új magas vagy a régi lapos? Nosza, sebtében megtöltöttem mosóporral a magasat, és az egészet átöntöttem a laposba. A mosószer tekintélyes hányada kiömlött a földre... Mondtam erre egy cifrát, ami anyázással kezdődött, és Beigbederrel, meg ama sommás szólással ért véget, miszerint úgy lenyeltem, mint kacsa a nokedlit! Egyből eszembe jutott, hogy az optikai csalódás folytán hajlamosabbak vagyunk, űrtartalmát tekintve, a lapos edényeket nagyobbnak, míg a magasakat kisebbnek becsülni. Felismerésemet azonnal elpanaszoltam fiamnak – aki mellesleg a reklámiparban dolgozik –, amit ő Welcome to the Matrix! – azaz Isten hozott a (nem igazi) Való világban! – kifejezéssel üdvözölt. Ezek után már nem volt mit tennem: fogtam a tálnyi compact átveréssel frissen mosott ruhát, és indultam teregetni.