Hosszas huzavona után a román kormánypártok eldöntötték, hogy június 9-én Romániában összevont európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérdeztük.
A verespataki aranykitermelés története pár éve bejárta a világsajtót is. A faluban működő civil szervezetek ma a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrrel.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem keretében 1993-ban jött létre a református vallástanárképző kar. Dr. Lukács Olgával, a Református Tanárképző és Zeneművészeti kar dékánjával vettük számba a harmincéves évforduló új kihívásait.
Közel két hónapos konzultációt zár le a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az összegyűjtött tapasztalatokról beszélt nekünk Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes. Interjú.
Országos konzultációt indított az RMDSZ. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint azért is fontos ez, mert leméri, hogy az általa vezetett minisztérium intézkedéscsomagjai hogyan hatnak az önkormányzatok működésére és a közösség életére.
Harminc éve alakult meg Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. Alapító elnökével, Dukrét Géza földrajz- és biológiatanárral a partiumi és bánsági települések helytörténeti kutatásairól és a műemlékvédelemről beszélgettünk.
Az RMDSZ keretében működő egykori Reform Tömörülés értékeit szeretnék tovább vinni az Erdélyi Magyar Szövetség, amely tíz pontból álló nyilatkozatot fogadott el kolozsvári tanácskozásán. Az EMSZ alelnökével, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
A háromszéki Miklósváron élő Kálnoky család Európa-hírű falusi turizmust honosított meg, amelynek visszatérő vendége Károly herceg, Nagy-Britannia új királya, III. Károly.
A schengeni csatlakozás kilátásairól, az Európai Néppárt energiaárakkal, környezetvédelemmel és mezőgazdasággal kapcsolatos álláspontjáról kérdeztük az RMDSZ európai parlamenti képviselőjét.
Varga Péter Miklóst, a budapesti Agrárminisztérium új főosztályvezetőjét rendszeresen hívják erdélyi gazdaszervezetek előadást tartani.
A 20. századi történelmünk következménye, hogy a kolozsvári főkonzulátus nemcsak konzuli ügyeket végez, hanem a Kárpát-medencei adottságok miatt számos nemzetpolitikai és kulturális ügyben is közreműködik.
Újságíró, műsorvezető, világutazó, családanya a Kolozsváron élő Székely Blanka, akit az EMKE nemrég Janovics Jenő-díjjal tüntetett ki. A fiatal televíziós szakember sokrétű munkájáról, szakmai kihívásokról, példaképekről beszélt a Krónikának.
Stratégiájáért és programjaiért az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) kitüntette a román kormány fenntartható fejlődés főosztályát, amelynek vezetője, Borbély László korábbi RMDSZ-es politikus öt éve élvezi az egymást váltó kormányok támogatását.
Harminc évvel ezelőtt, 1992-ben jegyezték be Csíkszeredában a Csibész Alapítványt. Vezetője, az 1987-ben plébánosként a megyeszékhelyre helyezett Gergely István (Tiszti) kapcsolatba lépett az egyházközség területén működő állami árvaház gyerekeivel.
Ahhoz, hogy a magyarországi románság ne felejtse el anyanyelvét, tudatosan tennie kell, az egyéntől függ, hogy képes-e kialakítani magának egy „nemzeti” mikrokozmoszt, ahol megőrzi kultúráját, hagyományait.
A karácsonyi angyali szózat a „Ne féljetek!” felszólítással kezdődött, mert a félelem korlátozza az Isten-élmény intenzitását, fékezi az öröm átélését – mondta el a Krónikának Gazda István, a temesvári Új Ezredév Református Központ lelkipásztora.
A Magyarországon élő Alpaslan Ertüngealp magyar karmesternek vallja magát. Nem először járt Nagyváradon, ahol nemrég a filharmónia évadának zárókoncertjét vezényelte. A karmesterrel a zenéről, a magyar kultúrával való viszonyáról beszélgettünk.
Nyugdíjba vonul a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, dr. Székely Árpád zenetanár, 1990 őszén az ő vezetésével hozták létre az első protestáns magyar iskolát Erdélyben a rendszerváltás után. A kezdeti nehézségek után a kincses városi egyházi iskola már nemcsak elméleti, hanem szakiskolai osztályokat is m
Látogatottsági adatok