Nicușor Dan szerint sok magyar barátja van, akikkel együtt küzdött Verespatak megmentéséért
Fotó: Facebook/Nicușor Dan
Nicușor Dan független államfőjelölt a Becsületes Románia című választási programjával az ország közigazgatási átszervezésére törekszik, amely figyelembe venné a helyi közösségek elvárásait. A Krónikának adott interjúban Bukarest főpolgármesterét arról is faggattuk, mit ajánl az erdélyi magyarságnak, hogy amennyiben államelnök lesz, a magyar közösség ne csalódjon benne, mint a korábbi elnökökben. Nicușor Dan feladatának tekinti a helyi autonómia megerősítését, és szerinte a román–magyar kapcsolatok javulását nagyban segítené a két ország helyi önkormányzatainak szorosabb együttműködése.
2025. május 01., 18:302025. május 01., 18:30
2025. május 01., 21:352025. május 01., 21:35
– Bukarest főpolgármestereként, függetlenként indul az államfőválasztáson. Milyen elképzelése van Romániáról? Hogyan képzeljük el a Nicușor Dan vezette országot?
– Az én vízióm egy becsületes Románia. Egy olyan ország, ahol a törvény mindenkit megillet, ahol az állam kiváltságok nélkül működik, és a közpénzeket körültekintéssel költik el, nem pazarolják. A becsületes Románia tisztességes: az embereket tiszteletben tartó közigazgatással működik, amely a munkán, az érdemeken és a fenntartható befektetéseken alapuló egészséges gazdaságot jelent az ország minden szegletében.
A becsületes Románia megbízható ország a polgárai és nemzetközi partnerei számára egyaránt. Olyan ország, ahol gyermekeink helyben akarnak maradni.
– Hogyan látja Európa és az Egyesült Államok közötti transzatlanti kapcsolatok jövőjét az új geopolitikai helyzetben, Donald Trump elnök új mandátuma idején? Az Egyesült Államok és az Európai Unió között már számos nézeteltérés merült fel. Ebben a helyzetben milyen álláspontot kellene képviseljenek a kelet-európai országok, különösen Románia?
– A transzatlanti kapcsolatok továbbra is alapvető fontosságúak Európa biztonsága és stabilitása szempontjából: Romániának az Egyesült Államok megbízható szövetségesének és az Európai Unió aktív, erős hangú tagjának kell maradnia. Még ha nézeteltérések is adódhatnak Washington és Brüsszel között, Romániának a párbeszédet és az együttműködést kell elősegítenie, nem pedig a konfrontációt. Nemzeti érdekünk az egységes Európa, de az Egyesült Államokkal való szilárd kapcsolat is, különösen a védelem, az energia és a technológia területén. Romániának nem szabad Európa és Amerika között választania, hanem világosan és következetesen meg kell erősítenie partnerségét mindkét fronton.
– A magyar nemzetiségű román állampolgárok Klaus Iohannisra és Traian Băsescura szavaztak a korábbi államfőválasztások idején, de később csalódtak a volt államelnökökben. Mit kínál a magyar közösségnek, a romániai nemzeti kisebbségeknek, hogy ne csalódjanak Önben, miután elhagyja a Cotroceni-palotát?
– Nem tudjuk többé elfogadni, hogy Székelykeresztúr vagy Románia bármely más szeglete lakóinak életminőségéről olyan bürokrata döntsön a Victoria-palota irodájában, aki nem mozdult ki Bukarestből. Megértem a csalódást – én is csalódott vagyok –, de a csüggedést nem fogadom el. Nem szeretném, ha elődeim bátorságának hiánya miatt csüggednének azok a magyar közösségek, amelyeknek az életében nem történt javulás. Ez ugyanis lehetséges!
Második ciklusomban vagyok polgármester, és tudom, mit jelent egy fejlesztési forrásokkal rendelkező közösség boldogulása olyan körülmények között, amikor egy miniszter személyes vagy politikai szimpátiájától, illetve antipátiájától függ.
Az úgynevezett decentralizált kormányzati szolgáltatások nagy részét a polgármesteri hivatalokhoz kell áthelyezni, a személyzettel és a pénzügyi forrásokkal együtt. A gazdasági növekedés pólusai körüli átszervezést javaslom, ugyanakkor a közszolgáltatások a lehető legközelebb maradjanak az állampolgárokhoz, tiszteletben tartva a nemzeti közösségek jogait. Erdélyi vagyok, nagyra tartom a sokszínűséget, és azt szeretném, ha ez erősödne.
Hatékony államot szeretnék, ami megszünteti a felesleges utakat, a sorokat, és a befűzős dossziékat. Az emberekhez közelebb álló, átláthatóbb és felelősségteljesebb közigazgatásra van szükség. Az adminisztrációs állásokat csak hozzáértéssel lehessen elnyerni, és nem politikai kapcsolatokon keresztül, vagy a törvények bemagolása révén. Az én vízióm egy professzionális, és nem egy átpolitizált közigazgatásról szól; a szakemberekkel és az állampolgárokkal folytatott egyeztetéseken alapul. Minden általam javasolt reformintézkedésben konzultációt szorgalmazok az üzleti élettel, a civil társadalommal, a szakértőkkel egyaránt. Megküzdöttem Bukarestben a nehéz gondokkal – adósságokkal, távfűtéssel, tömegközlekedéssel –, és ezt fogom tenni elnökként is.
Nicușor Dan a Krónikának: a romániai magyar közösségnek meghatározó szerepe lehet a Bukarest és Budapest közötti aktívabb szerepvállalásban
Fotó: Facebook/Nicușor Dan
– A magyar közösség fontos szerepet játszik e kapcsolatok javításában: úgy gondolom, hogy meghatározó szerepe lehet a Bukarest és Budapest közötti aktívabb szerepvállalásban. A populista megnyilvánulások helyett egymással együttműködő helyi közigazgatásra van szükség a már nem létező országhatár mindkét oldalán. Hangsúlyoznunk kell azt, ami összeköt bennünket: a fejlődés iránti közös érdeket, a biztonságot, az ifjúság lehetőségeit, és a sokszínűség tiszteletét.
– Keveset utazott a kampányban az ország régióiban. Ha bejut a választás második fordulójába, meglátogatja-e az erdélyi magyar közösségeket?
– Bár Bukarestben élek, és sokat küzdöttem a román főváros történelmi és természeti örökségének megmentéséért, számomra az otthont Erdély jelenti, ott születtem és ott is nőttem fel. Sok magyarral – akik barátaim maradtak – együtt küzdöttünk, hogy Verespatakot megmentsük az ökológiai pusztulástól. A motivációm és az erőm otthonról származik, és mindig örömmel térek vissza oda. Sajnálom, hogy polgármesterként csak hivatalosan tudtam találkozni az általam nagyra értékelt magyar polgármesterekkel. Nehéz körülmények között értek el eredményeket, és bár az RMDSZ kormányon van, nem állnak mindig nyitva előttük az ajtók.
– Románia nagyon nehéz gazdasági helyzetben van: az ország egyes régiói még jobban szenvednek a szegénység és az alacsony fizetésű munkahelyek miatt. Milyen esély van arra, hogy az ország kilábaljon ebből a helyzetből?
– Fájdalmas valóság, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül: Romániában túl sok helyen keményen dolgoznak az alacsony bérekért, a fiatalok pedig nem látnak otthon jövőt. Nem a sors hozta ezt a helyzetet, hanem egy gyenge, korrupt és kaotikus állam következménye. A megoldás a becsületes Románia: egy olyan ország, ahol az állami beruházások oda mennek, ahol szükség van rájuk, és erről nem politikai kritériumok alapján döntenek.
Olyan közigazgatásra van szükségünk, amely az embereknek dolgozik, és nem a pártok ügyfélkörének. Nem lesz könnyű – a változás nem fog egyik napról a másikra megtörténni –, de fegyelemmel és vízióval Románia kilábalhat a válságból, és minden régiónak valódi fejlődési lehetőséget kínálhat.
Fotó: Facebook/NicusorDan.ro
– Az RMDSZ a kormánykoalíció közös jelöltjét, Crin Antonescut támogatja, ezzel szemben egy másik magyar párt, az Erdélyi Magyar Szövetség úgy nyilatkozott, hogy sok területen egyetért önnel: például véget kell vetni a korrupció, a pazarlás korszakának, a korábbi kormányzó pártok visszaéléseinek. Hogyan kommentálja a két párt eltérő álláspontját, és hogyan működne együtt velük Románia elnökeként?
– Véleményem szerint ezeknek a választásoknak a tétje az, hogy döntsenek a Szociáldemokrata Párt (PSD) két jelöltje, a Victor Ponta és a Crin Antonescu által képviselt stagnálás, a George Simion által propagált idegengyűlölő szélsőség, vagy a harmadik út, a reform között. Én vagyok a harmadik út, mondhatnám egzisztenciális változás Románia számára. A magyaroknak a közelmúltban mindig megvolt az a bölcsessége, hogy ezt az utat válasszák.
Természetes, hogy többféle lehetőség van, ami azt mutatja, hogy a magyar közösségben valódi és élénk vita folyik erről. Elnökként a magyar közösség minden képviselőjével együtt fogok működni, függetlenül attól, hogy ki milyen véleményt képvisel, mert ez a közjót szolgálja.
– Ellenfelei bírálják Önt Bukarest polgármestereként végzett munkája miatt. Melyek azok a fő eredmények, amelyekre büszke, illetve melyek a legnagyobb hiányosságok?
– Több éves populista és csődös PSD-adminisztráció után vettem át a fővárosi polgármesteri hivatal irányítását. Bukarest több mint hárommilliárd lejes adósságot halmozott fel, gyakorlatilag fizetésképtelen volt. A legnagyobb eredmény, hogy helyreállítottuk a város működőképességét. Kifizettük az adósságokat, átszerveztük az intézményeket, csökkentettük a felesleges kiadásokat, és nagy projekteket nyitottunk meg a távfűtéssel és a közlekedéssel kapcsolatban. Nem látványos, de alapvető eredmények ezek. Bebizonyítottuk, hogy becsületesen, kétes szerződések és pazarlás nélkül is működhet a helyi közigazgatás. Bukarest helyi közigazgatási irányításának komolyságát jelzi egyértelműen, hogy a Fitch hitelminősítő ügynökség újra megerősítette a főváros egyéni hitelprofilját „A” szinten, három fokozattal Románia besorolása felett. Ez a minősítés a város pénzügyi stabilitását és a közforrásokkal való felelős gazdálkodás fenntartására irányuló folyamatos erőfeszítéseket tükrözi.
A tömegközlekedést is nagymértékben korszerűsítettük, új járművekbe való beruházások révén, ami 40 százalékkal növelte a kihasználtságát. Természetesen nem értünk el mindent, amit elterveztünk. A változás ütemét hátráltatta a bürokrácia és az alulfinanszírozottság. A Marcel Ciolacu vezette kormány visszaélésszerűen csökkentette a főváros költségvetési keretét. A bukarestiek 2024 novemberében a népszavazáson Bukarestre szavaztak – egy egységes és koherens közigazgatású városra, de a politikai osztály nem vette figyelembe szavazatukat. Másokkal ellentétben azonban én nem ígértem csodákat. Fővárosi polgármesterként helyrehoztam a PSD-s ügyintézés éveiben elrontott dolgokat, és megalapoztam a tisztességes, hosszú távú fejlődést. Ugyanezt a fegyelmet, őszinteséget és komolyságot akarom vinni az ország vezetésébe is.
A Krónika más román államfőjelölteket is megkeresett a kampány idején interjúkéréssel, egyelőre Nicușor Dan élt a lehetőséggel.
Nicușor Dan matematikus, politikus 1969. december 20-án született Fogarason. Párizsban a Sorbonne-on doktorált. 2006-ban hozta létre a Mentsétek meg Bukarestet elnevezésű város- és műemlékvédő egyesületet, majd 2013-ban a Verespatak megmentéséért zajlott országos tüntetések sikerére építve a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR), amely a 2016-os választáson parlamenti mandátumhoz jutott. Dan 2017-ben lemondott a pártvezetésről, mert ellenezte az azonos neműek házasságát lehetővé tevő alkotmánymódosítást. 2012-ben és 2016-ban megpályázta Bukarest főpolgármesteri tisztségét, de nem járt sikerrel. A 2020-as helyhatósági választáson független jelöltként, az USR–PLUS és a PNL támogatásával indult, és ekkor már sikerült elnyernie a főpolgármesteri tisztséget, a tavalyi megmérettetésen pedig újrázott.
Advent első vasárnapja jelenti a karácsonyi ünnepkör, és egyben az egyházi év kezdetét. Az ünnepre való készülődés, a lelki nyugalom megtalálásának időszaka ez. Erről beszélgetünk Bukovinszky Csáki Tünde marosvásárhelyi református lelkipásztorral.
Kovács Mihály Levente fiatal kora ellenére jelentős politikai tapasztalatra tett szert az évek során. A 2024-es választásokról kérdeztük Kovács Mihály Leventét, aki most Marosvásárhelyen a városi tanácsosi listán indul.
Húsz évvel ezelőtt szállt fel az első Wizz Air-gép a dél-lengyelországi Katowiceből, azóta az összes kelet-közép-európai országból üzemeltet járatokat a magyar tőkéjű diszkont légitársaság. A Wizz Air vezérigazgatójával, Váradi Józseffel beszélgettünk.
Hosszas huzavona után a román kormánypártok eldöntötték, hogy június 9-én Romániában összevont európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérdeztük.
A verespataki aranykitermelés története pár éve bejárta a világsajtót is. A faluban működő civil szervezetek ma a turizmus megerősödésében látják a jövőt. Erről beszélgettünk Virgil Apostol bukaresti műépítésszel, műemlékvédelmi szakemberrrel.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem keretében 1993-ban jött létre a református vallástanárképző kar. Dr. Lukács Olgával, a Református Tanárképző és Zeneművészeti kar dékánjával vettük számba a harmincéves évforduló új kihívásait.
Közel két hónapos konzultációt zár le a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az összegyűjtött tapasztalatokról beszélt nekünk Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes. Interjú.
Országos konzultációt indított az RMDSZ. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint azért is fontos ez, mert leméri, hogy az általa vezetett minisztérium intézkedéscsomagjai hogyan hatnak az önkormányzatok működésére és a közösség életére.
Harminc éve alakult meg Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. Alapító elnökével, Dukrét Géza földrajz- és biológiatanárral a partiumi és bánsági települések helytörténeti kutatásairól és a műemlékvédelemről beszélgettünk.
Az RMDSZ keretében működő egykori Reform Tömörülés értékeit szeretnék tovább vinni az Erdélyi Magyar Szövetség, amely tíz pontból álló nyilatkozatot fogadott el kolozsvári tanácskozásán. Az EMSZ alelnökével, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
szóljon hozzá!