Maroknyi magyar. Körmenet a tornyai templom udvarán az idei feltámadási szertartáson
Fotó: Facebook/Arad-ségai Lisieux-i Kis Szent Teréz Plébánia
A szórványlét minden jegyét magán viseli a tornyai magyarság. A Battonyával közös határátkelőjéről közismert Arad megyei faluban a Trianon utáni hatalomváltás, az 1968-as közigazgatási átszervezés, a szocializmus erőltetett iparosítása mind hozzájárult a magyarság beolvadásához vagy elvándorlásához, aminek következtében maroknyira csökkent és elöregedett a közösség. Egykor oktatási központ volt, magyarul, románul és szerbül folyt a tanítás, nyolcosztályos bentlakásos iskolával büszkélkedhetett Tornya, de ez ma már csak emlék.
2025. július 06., 17:492025. július 06., 17:49
Aradtól északnyugatra, alig húsz kilométerre található Tornya, amelynek történetét Jámbor Ilona, a Tornya fényben és árnyékban című monográfia szerzője így foglalta össze: „Az első írásos említés egy 1333-as pápai tizedjegyzékből ismert. A középkorban a török-, majd a tatárdúlás nyomán elnéptelenedett a falu, de a 18. században Marczibányi Lőrincz birtoka lett, és ő magyar, szlovák és sváb jobbágyokat telepített le a délről beszivárgott szerb és román családok mellé. Az 1750-es években kastélyt és templomot építettek itt a Marczibányiak” – mondta.
Az egykori kastélynak egy szárnya megmaradt, az évszázados viszontagságok után az épületet a mostani tulajdonosok restaurálták és rendezvényteremként működtetik.
Az egykori kastély egyik szárnya, a régi cselédlak maradt meg
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Marczibányi-birtok idővel mezővárosi rangra emelkedett, de Arad és Pécska gazdasági megerősödésével párhuzamosan veszített jelentőségéből, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán Romániához került, s mivel ott húzták meg az új határt, peremvidék lett – annak minden hátrányával együtt.
A 2004-es helyi népszavazáson, amit a Pécskától való különválásról írtak ki, a részvételi arány nem érte el az érvényességi küszöböt, így jelenleg is a tíz kilométerre fekvő közigazgatási központtól függ a falu.
A hajdani Marczibányi-kastély
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Úgy tartja a legenda, hogy a millennium évében, 1896-ban egy fiatal libapásztorlánynak, Dusik Örzsikének megjelent a Szűzanya Tornyán. A szájhagyomány és a korabeli sajtó hat Mária-jelenést dokumentált, és bár tömegek zarándokoltak az akkori Csanád vármegyei faluba, a római katolikus egyház nem adott hitelt a beszámolóknak, és sokáig tiltotta is a szertartást a látomás helyszínén épült kápolnában. Ennek dacára a hívek búcsújáróhelyként tekintettek Tornyára,
a mai napig is sok száz kilométerről érkeznek hívek fohászkodni, vagy a kút vizéből meríteni a különböző nyavalyák gyógyítására, bár a múlt rendszerben a kétszeres elnyomás – az egyházi tilalom és a kommunista diktatúra egyházüldözése – majdnem kitörölte a közemlékezetből a tornyai Mária-legendát. Mint tavalyi cikkünkben megírtuk, végül az egyház engedélyezte ájtatosságok megtartását a Mária-kútnál.
A millennium évében egy libapásztorlánynak megjelent a Szűzanya Tornyán, de a katolikus egyház sokáig tiltotta a szertartásokat a helyszínen. A jelenések helyén fakadt forrás vizének csodatevő erőt tulajdonítanak.
Tóth András nyugalmazott mezőgazdasági gépész 2024-ben nyilatkozta azt a Krónikának, hogy általában május első vasárnapján, továbbá Nagy- és Kisboldogasszony napján, valamint augusztus 20-án, Szent István napján tartanak ájtatosságokat a kápolnában, de évközben is rendszeresek az egyéni vagy csoportos zarándokok. Régen a templomból indultak a hívek processzióval, de mára megfogyatkoztak. Tóth András szerint az 1950-es években 1400 római katolikus volt a faluban, most körülbelül 160-an vannak, de nem mind templomba járó.
Valamikor Tornyán többségben voltak a magyarok, de ma már ritkán hallani magyar szót az utcán – sajnálkozott Tóth Piroska hagyományőrző, a Tornyai Tájház társalapítója. „Nem volt meglepő, hogy ha bejött egy román és magyarul köszönt vagy fordítva, netán szerbül. Habár most már igen kevesen vagyunk, de a régi tornyaiak megtartották identitásukat, és
Valamikor a nagy többség magyar volt, de sajnos a templomban látjuk, hogy bizony-bizony hányan vagyunk: ha harmincan összegyűlünk, az jó” – mondta.
A hajdani alföldi magyar paraszti életre emlékeztető üde színfolt Arad megyében, de talán a Partium és a Bánság egész határán a Tornyai Tájház. Suttyák András és Tóth Piroska nyugdíjas éveik kezdetén találták meg új hivatásukat: a hagyományőrzést.
Tóth Piroska szerint ennek az is az oka, hogy Tornya nagyon közel van Aradhoz, és sokan a városban keresték a boldogulást, s nem tértek már vissza. Esetleg visszatérnek nyugdíjas korukban, akárcsak ő és párja, Suttyák András. „Aradon éltük a fiatalságunkat, mert ott dolgoztunk, de aztán úgy éreztük, hogy vissza kell térnünk. Úgy látszik, a gyökereinket nem vágták el, mert visszajöttünk és itt érezzük jól magunkat” – vallotta be.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Pécskának (a beosztott falvaival: Tornyával, Szederháttal és Óbodroggal együtt) 11 950 állandó lakosa van, ebből 2341-en vallották magukat magyarnak. Tornya lakossága 1055 fő volt, ebből a polgármesteri hivatal szerint 120 magyar és 30 szerb nemzetiségű. Sok a vegyes család, amelyben akár két vagy három nemzetiség is előfordul – mondta érdeklődésünkre Sinka Pál sajtószóvivő.
A tornyai római katolikus plébánián nincs állandó jelleggel pap, az arad-ségai plébános, Király Árpád marosi főesperes jár misézni és temetni a faluba – esketés, keresztelő nagyon ritka dolog.
Tornyai park, háttérben a Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus plébániatemplom
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A 20. század közepétől oktatási központ volt Tornya, románul, magyarul és szerbül folyt a tanítás, bentlakásos iskola működött a településen. Ma már románul is csak elemi szinten folyik a tanítás.
Az egykori iskola és a falu közéletének meghatározó személyisége volt Péter Antal néhai iskolaigazgató. A 111 éve született pedagógus 23 évig állt az iskola élén, 2013-ban emléktáblával fejezte ki tiszteletét iránta az utókor. Ujj János egykori tornyai, utóbb aradi történelemtanár, újságíró és helytörténész így emlékezett rá:
Ujj János 14 éven át tanított a tornyai iskolában, ebből kilenc évig volt igazgató – Péter Antaltól vette át a tisztséget 1970 augusztusában. A köztiszteletnek örvendő nyugalmazott pedagógus és helytörténész szerint a szocializmus erőltetett iparosítása az oka a tornyai magyarság fogyásának, az iskola leépülésének.
Péter Antal néhai iskolaigazgató emléktáblája
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Az úgynevezett szocialista mezőgazdaság átalakítása volt az ok, amikor az egyéni gazdálkodást megszűntették, s bevezették helyette a szövetkezeteket. »Megszaladt« a falu, ment mindenki, amerre látott, elsősorban a fiatalság, és ennek következtében nincs gyermek. 1982-ig az iskolának bentlakása is működött, volt, hogy nyolcvannál is többen laktak a kollégiumban – ingyen. Akkor ezt megszűntették, mert kezdődött a szocialista gazdasági válság, és a szülők nem tudták azt az összeget kifizetni, amit a bentlakásra kértek” – mesélte Ujj János.
Háromnyelvűség Tornyán: itt a vég?
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nagy István nyugalmazott pécskai fizikatanár, a 2013-ban megjelentetett Tornyai tanítók és tanulók című adattár szerkesztője megélte a tornyai oktatás fénykorát és látta hanyatlását. Ebben a könyvben benne vannak az 1939-től Tornyán 7. vagy 8. osztályt végzett tanulók, talán egyetlen évfolyam hiányzik, aminek nem volt meg az iskola irattárában a katalógusa.
„Én Gyorokon születtem, Nagyvarjason nőttem fel, de ott csak négyosztályos iskola működött, ezért az ottani diákok az 5–8. osztály tornyai bentlakóként fejezték be az általános iskolát. Végig nézni Tornyán, Szederháton és Nagyvarjason mellbevágó. Az 1930-as évek végén Nagyvarjason 250 gyerek járt az iskolába, kizárólag magyar gyerekek, s abban az faluban ma már nincs magyar oktatás, még csak óvodában sem. A tornyai iskola is teljesen leépült. Erre nincsenek szavak” – mondta keserűen.
Vadonatúj kultúrház épült a faluban
Fotó: Facebook/Antal Péter
A múlt szombaton tartották meg a Tornyai Falunapot, amelynek egy fő programpontja volt a helyi kultúrotthon avatóünnepsége. Az európai uniós támogatásból épült modern művelődési ház a példa arra, hogy az Antal Péter polgármester vezette pécskai önkormányzat nem tekint mostohagyerekként Tornyára, a közszolgáltatások kiterjesztésével, a helyi infrastrukturális fejlesztésekkel a helyi lakosok kényelmét igyekszik szolgálni, de a magyarság fogyása ezzel már aligha fordítható vissza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.
Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.
Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.
Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.
Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.
A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.
Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.
Több mint egy kilogramm kokaint fedeztek fel a román határrendészek egy Nagylakon keresztül az országba érkező autóban elrejtve.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!